Putyin feltámasztja a szovjet szupercsirkét

Vlagyimir Putyin új életet lehelne az ipari jellegű orosz csirketenyésztésbe, amely a kommunizmus haldokló napjaiban biztosította, hogy az oroszok ne haljanak éhen. A projekt védelmet nyújthat a lehetséges amerikai élelmiszer-szankciók ellen, valamint kihívást jelent a két nyugati tenyésztő számára, amelyek jelenleg az egész nemzetet ellátják csirkehússal.

Oroszországban tavaly mintegy 200 000 szárnyast kellett elpusztítani a madárinfluenza következtében, azonban úgy tűnik, hogy a „megújult szovjet csirke készen áll a piaci kísérletekre” – mondta Vlagyimir Fisinin, az Orosz Baromfiunió 78 éves vezetője, a projekt egyik fejlesztője.

A cél az, hogy pótolják az Egyesült Államok által esetlegesen okozott hiányt a csirkehús- és tojásimport terén. Bár az USA sosem fenyegetőzött, hogy a 2014 óta folyamatosan bevezetett szankciók az élelmiszeriparra is kiterjedhetnek, Fisinin, aki egy szibériai kollektív gazdaságban született a második világháború előtt, elmondta, hogy országának fel kell készülnie a legrosszabbra, mikor egy egyre kiszámíthatatlanabb Fehér Házzal szembesül.

Fisinin 1972-ben tagja volt annak a szakértőcsoportnak, amely a házityúk (Gallus gallus domesticus) nagyobb és finomabb verziójának kikísérletezésén dolgozott. A Szergijev Poszadban lévő kutatóközpont után Szmena névre keresztelt jószág egyébként váratlan szerencseként ragyogott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Politikai Bizottságára, lévén neki köszönhetően Oroszországnak egészen 1990-ig sikerült rekordokat dönteni a hazai hústermelésben – és ezáltal hazai termékkel ellátni az orosz népet.

Akkor azonban a Szovjetunió összeomlott, a finanszírozás elpárolgott, a fejlettebb genetikai tudással rendelkező nyugatiak lecsaptak, és a szovjet madár a kihalás szélére sodródott. Az ezt követő nemzetközi fúziók és felvásárlások sorozatának következtében mára a Tyson Foods Inc. Cobb-Vantress és az EW Group Aviagen felelősek az oroszok ellátásáért.

Szakértők szerint az orosz elnök számára elfogadhatatlan, hogy ennyi hatalom összpontosul ilyen kevés külföldi kézben. Ráadásul a Kreml nem csak a csirkék miatt aggódik: a marhahús, a sertéshús, a burgonya és még a cukorrépa (ez az ország legfontosabb édesítőszere) hazai termelői szintén az Egyesült Államokból és Európából származó genetikai inputoktól függenek.

Ezért a kormány most újra kísérletezésbe kezdett: már jóváhagyott egy csereprogramot a burgonyára vonatkozólag, és egy másik kidolgozásán ügyködik a cukorrépa esetében. A cél az, hogy Oroszország ellenszankciói az EU mezőgazdasági termékeire vonatkozóan sikeresek legyenek.

„Számos lehetőség áll mindazok előtt, akik el akarják pusztítani a gazdaságunkat” – mondta Andrej Klepach gazdasági miniszterhelyettes. „A tenyésztési munka helyreállítása prioritás. Szükségünk van egy páncélozott vonatra a mellékvágányon” – fogalmazott.

Jelenleg mind az Aviagen, mind a Cobb-Vantress elképzelhetetlennek tartja azt, hogy a szupercsirke miatt kénytelenek lesznek korlátozni az exporttevékenységüket. A Szmerna 2.0 projektigazgatójának elmondása szerint azonban van mitől tartaniuk, ugyanis a program gőzerővel halad: a folyamatos kísérletek és kereszttenyésztés eredményeképpen Oroszország egyre közelebb kerül ahhoz, hogy egy betegségekkel szemben ellenálló, minden szempontból tökéletes házityúkot tenyésszen ki.

Bár Paul Boettcher, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének egyik munkatársa szerint „jelenleg egyetlen ország sem rendelkezik olyan nagy léptékű baromfitenyésztési programmal, amely felvehetné a versenyt a nagyvállalatokkal”, az oroszok ügyesen beszivárogtak a két külföldi cégóriásba: becslések szerint orosz vállalatok tavaly mintegy 100 millió dollárt költöttek el 23 millió harmadik generációs csirke vásárlására a Cobb-Vantress és az Aviagen azon tenyésztőközpontjaiból, amelyek Oroszország területén találhatók. Ezek a csirkék pedig az orosz gazdaságokba bekerülve csaknem 4,2 milliárd tojást raktak, ezekből mind kiscsibe lett, amelyek végül „több mint 4 millió tonna hazai csirkehúst hoznak majd a konyhára” – állítja Fisinin.

Az orosz csirkeállomány a kilencszeresére nőtt, mióta Putyin hivatalba lépett:

Natalya Virchenko, a PRODO csoport (az egyik legnagyobb agráripari gazdaság) egyik vezető baromfitenyésztési technikusa szerint az ellátási lánc annyira finoman be van hangolva, hogy akár egy évtizedig is eltarthat, mire az oroszok valóban képesek lesznek versenyre kelni a behozatallal. Azonban – mint kifejtette – még így is „stratégiai fontosságú”, hogy Oroszország előmozdítsa saját fajta csirkéjének tenyésztését.

Fisinin elmondása szerint a Szmena-projekt jó úton halad afelé, hogy 2025-re a hazai piac 25 százalékát kitegye. Megjegyezte, hogy a Szmena 2.0 alapjául szolgáló szovjet szupercsirke olyan tiszta vérvonalból származik, amelyet Oroszország a britektől és a hollandoktól vett a hidegháború idején, amikor a nyugatiak meg voltak győződve arról, hogy az orosz élelmiszertudósok nem képesek semmiféle sikert elérni.

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »