Megosztott kormányzás jöhet az Egyesült Államokban

Lesz-e megosztott kormányzás, azaz republikánus elnök és demokrata többségű képviselőház Washingtonban a kedden tartandó félidős választások után? – teszik fel egyre gyakrabban a kérdést elemzők az Egyesült Államokban, amelyet Donald Trump elnök megnyilvánulásai is egyre inkább ösztökélnek.

Az amerikai elnök október közepén – az AP amerikai hírügynökségnek nyilatkozva – pendítette meg először, hogy a republikánusok elveszíthetik képviselőházi többségüket. „Nem én leszek a hibás érte” – hangsúlyozta. Pénteken Nyugat-Virginiában kampányolva azzal lepte meg híveit, hogy kijelentette: a demokraták képviselőházi győzelme szerinte „megtörténhet”. Majd megnyugtató hangon hozzátette: „Tudják, mit mondok erre? Amit egész életemben mondani szoktam: aggodalomra semmi ok, majd kitalálom, mi legyen.”

Bár az amerikai gazdaság a makroadatok alapján kifejezetten jól teljesít (a munkanélküliség 49 év óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, valamint a fogyasztói bizalom a Conference Board gazdasági kutatóintézet napokban nyilvánosságra hozott adatai szerint októberben – 18 éves csúcsra emelkedve – tovább erősödött), a felmérések többsége mégis azt mutatja, hogy a demokratáknak erős esélyeik vannak a többség megszerzésére a képviselőházban.

Ha ez így lesz, akkor kialakul az amerikai politikában „megosztott kormányzás” (divided government) néven ismert gyakorlat: amikor a félidős választások következtében az egyik politikai párt jelöltje irányítja a végrehajtó hatalmat, vagyis kormányoz a Fehér Házban, de a másik párt uralja a törvényhozás egyik vagy mindkét házát. Nem ismeretlen gyakorlat ez Európában sem: Franciaországban például kohabitációnak, azaz együttélésnek hívják.

A Bloomberg hírügynökség elemzése szerint 1860 óta mindössze három alkalommal, 1934-ben, 1998-ban és 2002-ben fordult elő, hogy az elnök pártja nem veszített a félidős választásokon a törvényhozói helyekből. A szavazatvesztés mértéke persze változó. Csúf vereséget szenvedett például 1922-ben Warren Harding republikánus elnök pártja: a 303 képviselői helyéből csupán 221-et tudott megőrizni, és szenátusi bársonyszékeiből is nyolcat elveszített. Igaz, így is maradt vékonyka többsége a 435 fős képviselőházban.

Hét évtizeddel később azonban „megosztott kormányzás” következett: a demokrata párti Bill Clinton elnökségének utolsó hat esztendejében, 1995 és 2001 között, a republikánusoké lett a többség a kongresszus mindkét házában. Megválasztása első két évében Bill Clinton – elemzők szerint – nagy hibákat is elkövetett. Rendkívül népszerűtlen adótörvénnyel, vagy a first lady, Hillary Clinton egészségbiztosítási reformra tett többszöri sikertelen próbálkozásával elveszítette a választók jó részének támogatását. A Donald Trumpéhoz hasonló stílusban politizáló Newt Gingrich, georgiai republikánus politikus lett a képviselőház elnöke, és Szerződés Amerikával nevű konzervatív programjával a demokrata párti Bill Clinton kénytelen volt kiegyezni. Ez együttműködést jelentett bizonyos kérdésekben.

Mary Kay Linger politikai elemző a The New York Post című lapban pár nappal ezelőtt megjelentetett elemzésében a Clinton/Gingrich-korszaktól számítja az amerikai politika máig tartó nagy és kivált ideológiai kérdésekben meglévő megosztottságát. David Kornacki, az NBC televízió belpolitikai tudósítójának értékelése szerint a republikánusok konfrontatív stratégiája és kompromisszumot nem ismerő napi politizálása jót tett Bill Clintonnak. Változtatott, és 1996-ban másodszorra is elnökké választották.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a republikánusokhoz közelálló Fox televízióban kerekasztal-beszélgetésekben és kommentárokban az elmúlt hetekben többször is felbukkant az az érvelés, miszerint ha a republikánusok most elveszítik a képviselőházi többséget, akkor 2020-ban ismét Donald Trump lehet az elnök.

Minden előrejelzés azt vetíti előre, hogy a szenátusban megmarad a republikánus többség, és ezzel a lényeges ügyekben – például a bírók kinevezésében – érvényesülhet a republikánus akarat.

Vasárnap – két nappal a választások előtt – a Politico című lap azt írta: a demokratákat olyan mértékben traumatizálta a 2016-os választásokon elszenvedett vereség, hogy kedden újabb meglepetésszerű választási katasztrófával szembesülhetnek.

Forrás: MTI