Nem sokan hiszik, hogy Merkel még három évig kancellár marad

A Merkel-korszak végéről írnak és az európai bizonytalanság növekedését vetítik elő a legtekintélyesebb külföldi lapok kedden annak kapcsán, hogy a német kancellár bejelentette fokozatos visszavonulását. 

Angela Merkel hosszú alkonya címmel tudósított a francia Le Monde a bejelentéséről, a konzervatív Le Figaro szerint Angela Merkel “megkezdte távozása előkészítését”, míg a baloldali Libération úgy vélte, hogy Merkel számára ez “a vég kezdete”. A francia lapok helyszíni tudósításai elsősorban azt emelték ki, hogy Angela Merkel régóta eltervezte leköszönésének forgatókönyvét, jóllehet a bejelentését a vasárnapi hesseni választásokon elért gyenge eredmény felgyorsította.

A Le Figaro úgy vélte, hogy a törékeny kormány élén Angela Merkel időt akart nyerni a bejelentéssel, amely általános meglepetést okozott. “Az a célja, hogy még három évig maradhasson, miközben megkezdődtek a spekulációk a koalíció széteséséről”.

A baloldali Libération szerint Merkel “számítása ügyes: a távozása bejelentésével elkerült egy esetleges megalázó puccsot a párton belül, amely a kancellári székét is végérvényesen veszélybe sodorta volna”. A vezető gazdasági lap, a Les Échos szerint viszont “nem biztos, hogy Angela Merkel végig tudja csinálni a mandátumát”, miután a nézeteltérések a szövetséges Keresztényszociális Unióval (CSU) a migrációs kérdésében nem tűntek el.

Angela Merkel német kancellár fokozatos visszavonulása növeli a bizonytalanságot Németországban és az Európai Unióban egyaránt, a döntés nyomán még valószínűtlenebb, hogy a közeljövőben sikerül kompromisszumos megoldást találni a tagországok között a migráció és az eurózóna reformja ügyében – jelentette a brüsszeli sajtó.

A Politico szerint elképzelhető, hogy a kancellár kitölti 2021-ig tartó mandátumát, de az is, hogy megbuktatják időközben. Nem szabad alábecsülni Merkel “stratégiai érzékét, hátborzongató hatalmi politikai tehetségét és könyörtelenségét”, azonban, “ha a vezér megsérül, a farkasfalka tagjai keresni fogják a hatalomátvétel lehetőségét” – emelték ki.

“Akárhogy is lesz, a Merkel-korszak véget ért” – húzta alá a hírportál.

A német kancellár, Angela Merkel a G20 befektetési tanácskozásán Berlinben, 2018. október 30-án. EPA/CHRISTIAN MARQUARDT / POOL

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában arról írtak, hogy Angela Merkel visszaszorulása tükrözi a német és az európai politika széttöredezését, melyet a periférián elhelyezkedő pártok megerősödése kísér a jobb- és a baloldalon egyaránt. A szerző szerint ennek folyamatát felgyorsította Merkel döntése 2015-ben, hogy megnyitja országa határait a menedékkérők előtt.

Ugyan Merkel eddigi kormányzását gazdasági bővülés, költségvetési kiegyensúlyozottság és rekordszintű foglalkoztatottság jellemezte, a számos válság kezelésének módja hozzájárult a német társadalom polarizálódásához és az európai megosztottság fokozódásához – mutatott rá a WSJ.

A cikkben hangsúlyozták: a kancellár hétfői döntése fokozni fogja a belpolitikai instabilitást, ami gyengítheti Németország vezető szerepét az EU-ban.

A Financial Times című brit üzleti napilap Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadása szerint “illuzórikusnak” bizonyulhat Merkel azon elhatározása, hogy kitölti a kancellári mandátumát, többek szerint ugyanis “új kezdetre” van szükség Németországban. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy Merkel megerősödhet kormányfői tisztségében azáltal, hogy úgy döntött, nem indul újra a pártja elnökségéért.

A Financial Times brit kiadásának szerkesztőségi cikke pedig úgy fogalmazott, hogy Angela Merkel német kancellárként erőteljes és stabilizáló hatást gyakorolt, és Európa számára létfontosságú, hogy Németország megőrizze ugyanezt a stabilizáló befolyást Merkel távozásával is. A londoni üzleti napilap szerint a pénzügyi válság óta eltelt évtized is megmutatta, hogy Európában nem lehet sok mindent elérni Berlin jóváhagyása vagy aktív problémamegoldó tevékenysége nélkül.

Angela Merkel visszavonulása rossz hírt jelent az Európai Uniónak – kommentálta a német kancellár döntését az El Mundo című liberális spanyol napilap. Az európai értékek jelképe című cikkében az újság azt írta: az EU a következő években olyan nehéz kihívásokkal néz szembe, mint a banki és a pénzügyi unió konszolidálása, a bonyolult brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tárgyalások lezárása, továbbá a közösségi intézmények dinamizálása.

A kancellár visszavonulása nemcsak a német politikát fogja érinteni – állapította meg a lap, hozzátéve, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök azok az európai vezetők, akik a legnagyobb elszántsággal ellenezték a populizmus terjedését a kontinensen a szélsőjobb- és a szélsőbaloldalon. Az El Mundo szerint a populizmus az, amely a második világháború óta a legnagyobb politikai kockázatot jelenti Európa számára.

Angela Merkel “hosszan tartó és rendezett búcsút” venne a politikától – írja a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál szerkesztője, Aleksandra Rybinska. Úgy látja: gyorsan elveszíti a pártja feletti ellenőrzést az a kancellár, aki egyúttal nem áll az adott tömörülés élén. Ezért nincs semmi garancia arra, hogy a CDU nem lázad fel a meggyengült kancellár ellen. A másik veszély Rybinska szerint az, hogy széteshet a CDU/CSU-SPD nagykoalíciója.

A Kommerszant című orosz gazdasági lap szerint “a túlzott toleranciája által tönkretett” Merkel távozása után Németország jobbra fog majd tolódni, és konzervatívabbá válik. A kancellár helyébe elvileg egy kevésbé átideologizált, pragmatikus jobboldali politikus léphet, ami akár hasznára is válhatna az orosz-német kapcsolatoknak, ám a kommentár emlékeztetett arra, hogy Moszkva hasonló várakozásokkal tekintett Donald Trump amerikai elnök megválasztása elé is, de csalatkoznia kellett.

“A diplomatikus és kompromisszumra kész Merkel helyébe olyan politikus léphet, aki nyomást gyakorol, akivel nem lehet megállapodni” – írta a lap, hozzátéve: nem világos, hogy az utódai is ugyanúgy ellen tudnak-e majd állni az Egyesült Államoknak, mint ahogyan azt Merkel teszi Trump esetében.

A kommentár szerint Oroszország köszönetet mondhat Merkelnek az ukrajnai válság megoldását célzó minszki megállapodásokért és a két Északi Áramlat csővezetékért. Azért, mert a pragmatikus német kancellár eldöntötte, hogy a Krím és Ukrajna miatt bevezetett szankciók az energetikát nem érinthetik.

A Jutarnji List című horvát liberális lap arról írt: Angela Merkel még pályafutása elején azt hangoztatta, saját akaratából és méltóságteljesen kíván majd visszavonulni a politikai élettől. “De elfogta a vágy, hogy hatalmon maradjon, és hibázott” – írta a lap, majd hozzátette: nem akkor távozott, amikor akart, hanem amikor a körülmények rákényszerítették.

Az újság szerint nem távozik méltóságteljesen sem, mert nem hozott végleges döntést: lemondott pártelnöki tisztségéről, de továbbra is kancellár maradna. A lap azonban úgy véli: Angela Merkel nem fogja kitölteni mandátumát.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás