Európa lesz a nagyhatalmak céltáblája az INF-egyezmény felmondása miatt

Súlyos következményekkel jár majd Európára nézve a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök (INF) felszámolásáról szóló szerződés amerikai felmondása – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter, amikor hétfőn Moszkvában fogadta görög hivatali partnerét, Panosz Kammenoszt.

“Érdekel bennünket Európa reagálása az Egyesült Államoknak arra a döntésére, hogy kilép az INF-szerződésből. Azt szeretnénk, ha Európa tudatában lenne, hogy milyen hatása lesz annak, ha közepes hatótávolságú rakétákat telepítenek Európába” – mondta.

“Ami a közepes és rövid hatótávolságú rakétákat illeti, úgy tűnik nekünk, Európában távolról sem mindenki érti, hogy ez a döntés komoly következményekkel jár majd Európára számára is – pontosabban szólva, elsősorban Európa számára. És úgy tűnik nekünk, hogy nagyon helyes lenne ezt a döntést szélesebb körben megvitatni az EU-n és a NATO-n belül” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök október 20-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok fel kívánja mondani az INF-szerződést arra hivatkozva, hogy Oroszország szerinte azt megsértette.

Ezután John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Moszkvába utazott, és a független hangvételű orosz Eho Moszkvi rádióadónak nyilatkozva kijelentette, hogy Moszkvában nagyon komoly tárgyalásokat folytatott az INF-egyezményről. Ígéretet tett rá, hogy az Egyesült Államok Oroszország mellett konzultálni fog ázsiai és európai szövetségeseivel is a paktum jövőjéről.

Az USA felmondja az 1987-es nukleáris egyezményt

Az USA és Oroszország is kész tárgyalni a nukleáris szerződésről

A tárgyalások azonban mindeddig nem vezettek sikerre, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter október 25-én úgy nyilatkozott, hogy szerinte Washington már döntött az INF-egyezmény felmondásáról és nem akarnak megállapodni.

Az INF-szerződés, amelyet 1987. december 8-án Washingtonban írt alá Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő, a kommunista párt főtitkára, három évtizede lépett hatályba. A paktum a szárazföldi indítású, hagyományos és nukleáris robbanótöltetekkel felszerelt közepes (500-5500 kilométeres) hatótávolságú ballisztikus rakéták és robotrepülőgépek megsemmisítéséről rendelkezett. Az egyezmény, amely mérföldkő volt a hidegháború lezárásában, megtiltotta az ilyen eszközök gyártását, birtoklását és tesztelését.

Az Egyesült Államok 2013 óta állítja, hogy Oroszország a Novator 9M729 típusú manőverező robotrepülőgépek telepítésével megsérti az INF-szerződést, mert a fegyver hatótávolsága meghaladja az 500 kilométert.

Moszkva ezt tagadja, és a maga részéről azzal vádolja Washingtont, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített ballisztikusrakéta-elhárító rendszerének kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező repülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással. Az orosz fél azt is kifogásolja, hogy szerinte az amerikai csapásmérő drónokra és a ballisztikus rakétaelhárítási gyakorlatok célpontjául kifejlesztett rakétákra szintén vonatkoznak a szerződésben foglalt korlátozások.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Kérdéses, hogy megtartják-e a Brexit-szavazást

Egybehangzó hétfői brit médiaértesülések szerint a brit kormány elhalasztja az eredetileg keddre kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról. A Downing Street szóvivője hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy a szavazást a terveknek megfelelő időpontban, kedd este megtartják.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás