Hogyan szivárgott be a NATO-ba Putyin kedvenc motoros bandája?

Idén nyáron váratlan fordulatot vett Oroszország Nyugat ellen viselt hibrid háborúja: egy oroszpárti félkatonai szervezet létrehozott egy bázist Pozsonytól körülbelül egyórányi útra – azaz a NATO határain belül –, mégpedig az Éjjeli Farkasok orosz motoros banda szlovákiai központjaként álcázva azt.

2018 júliusában a szlovák sajtó arról számolt be, hogy az Éjjeli Farkasok elnevezésű nacionalista orosz motoros banda Alsókorompát (Dolná Krupá) választotta hivatalos kelet-európai bázisa székhelyéül. A hír valószínűleg nem kapott volna nemzetközi figyelmet, ha a szlovák sajtóban megjelent légi felvételeken csak motorkerékpárokat mutattak volna be, nem pedig tankokat és páncélos személyszállítókat – ahogy ez egyébként történt. Jozef Hambálek, a szlovák Éjjeli Farkasok vezetője ezeket saját elmondása szerint a Szlovák Hadtörténeti Intézetből kölcsönözte, mégpedig hadtörténeti múzeum létrehozásának ürügyén. (Az intézet igazgatóját, aki azt állította, hogy átverték, szinte azon nyomban leváltották posztjáról.)

A harci járműveket azóta leszerelték, és visszaszolgáltatták a szlovák védelmi minisztériumnak, az esemény azonban mégis aggasztó és rengeteg kérdést felvet, lévén az Éjjeli Farkasok – akiket gyakran „Putyin angyalainak” is neveznek Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz fűződő különleges kapcsolatuk miatt – gyakorlatilag a Kreml egy végrehajtó szerveként tevékenykednek.

Valójában elmondható, hogy a motoros banda központjainak NATO-tagállamokba történő telepítése Moszkva egyik kedvenc stratégiájának kiterjesztése. Oroszország ugyanis előszeretettel küld külföldre „álcázott, megbízott katonákat”, hogy ott érvényesítsék az orosz érdekeket. Így maga a Kreml nem mocskolja be a kezét, ez viszont megbénítja a Nyugat reakcióképességét. Csak hogy néhány példát említsünk:

  • a Wagner katonai magánvállalat zsoldosainak alkalmazása Szíriában és Afrikában;
  • az orosz félkatonai szervezetek – köztük az Éjjeli Farkasok – bevetése Ukrajnában;
  • valamint a „kicsi zöld emberek” néven emlegetett orosz különleges alakulat jelenléte a Krímen.

Az Éjjeli Farkasok és a Kreml barátsága

Az Éjjeli Farkasokat az 1980-as évek végén, Oroszországban alapították. A motoros klub független, ellenkultúrát pártoló bandának indult, és bár az elmúlt években egyre nacionalistább nézeteket vallanak, még mindig egy privát, hazafias társaságnak tüntetik fel magukat. A közelebbi bepillantás azonban feltárja, hogy a banda igen mély kapcsolatokat ápol a Kremllel.

A klub európai ágát (Night Wolves Europe) a bandához kapcsolódó üzleti holding (Wolf Holdings) független divíziójaként hozták létre, amely mára Európa-szerte rendelkezik érdekeltségekkel, valamint több száz különlegesen képzett, azonnal bevethető taggal büszkélkedhet. E „birodalom” elég szerteágazó tevékenységeket folytat, például:

  • hazafias és oktatási programokat szerveznek;
  • nightklubokat, szállodákat és motorkerékpár-központokat üzemeltetnek;
  • biztonsági műveleteket hajtanak végre;
  • továbbá profi katonai kiképzést biztosítanak civilek, rendőrök és katonák számára Németországban, Magyarországon, Olaszországban, Szerbiában és Svájcban.

A szabálytalan hadviselés egyik szakértője, Matthew Lauder a témával kapcsolatos jelentésében közölte: a Wolf Holdings szorosan kapcsolódik az orosz államhoz. A holding igazgatója és fő tulajdonosa Gennagyij Nyikulov, aki pályafutását még az 1980-as évek közepén, szovjet légideszantosként kezdte, tavaly februártól részt vett a Krím megszállásában, és azóta is különféle szevasztopoli félkatonai szervezetekben tölt be vezető szerepet. Emellett 2017-ben az amerikai pénzügyminisztérium szankciós listára tette. Alexander Zaldosztanov, a banda vezetője pedig – aki ellen szintén amerikai büntetőintézkedések vannak érvényben – gyakran feltűnik az orosz elnökről készített fotókon.

Alexander Zaldosztanov, az Éjjeli Farkasok vezetője Vlagyimir Putyin elnökkel Volgográdban, 2013 augusztusában egy rendezvényen. (RIA NOVOSTI / REUTERS)

Lauder úgy véli, hogy „az Éjjeli Farkasok ékes példái annak az egyre növekvő tendenciának, ahogy az orosz kormány az olyan tevékenységeit, amelyeket hagyományosan állami hírszerző és védelmi szervezetek végeznek, kiszervezi nem állami szereplőknek, beleértve az információgyűjtést, a propagandaterjesztést, a meggyőzést és provokációt, bizonyos harci műveleteket, valamint az erőszakos megtorlást”. Jó példa erre a Krím megszállása, amely kapcsán a motoros banda tagjai az összes felsorolt tevékenységet előszeretettel végezték.

A csoport Európában leginkább „hazafias” cselekedeteiről híresült el. A motoros banda ugyanis minden tavasszal Moszkvából Berlinbe utazik, hogy így emlékezzen meg Oroszország második világháborús győzelméről. Az elmúlt néhány évben Lengyelország megtagadta számukra a belépést, ezért az Éjjeli Farkasok Szlovákián, Csehországon és Magyarországon keresztül motoroztak a német fővárosba. A banda idén márciusban Szerbiába és Bosznia szerb részeire is ellátogatott annak ellenére, hogy Zaldosztanovot közvetlenül az esemény megtörténte előtt innen is kitiltották.

Az utazás céljának megfogalmazásában a csoport orosz propagandatémákat idéz, például a szovjet nagyságot, az ortodox kereszténységet és a pánszlávizmust.

Gúzsba kötve

Az, hogy Szlovákia engedi működni az Éjjeli Farkasokat azt bizonyítja, hogy egy NATO-ország lehet annyira megosztott, hogy ne tudjon hatékonyan ellenállni egy orosz félkatonai bázis létrehozásának a saját területén. Bár a szlovák külügyminisztérium azt mondta, megvizsgálja, hogyan lehet megakadályozni a csoport működését, és a védelmi minisztérium is visszavette „kölcsönzött” felszerelését, Denisa Saková szlovák belügyminiszter ugyanakkor azt állítja, hogy a kormány nem tervez fellépni a motoros banda ellen, legalábbis egyelőre. Saková a baloldali nacionalista Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) párt tagja, amelynek koalíciós partnere, a Szlovák Nemzeti Párt hagyományosan Oroszország-párti.

Emellett fontos, hogy még ha a szlovák kormánynak szándékában is állna leállítani az Éjjeli Farkasok tevékenységét az országban, akkor bizony jogi akadályokba ütközne. Oroszország ugyanis kihasználja azt a tényt, hogy a liberális nyugati demokráciákban a nem kormányzati szervezetek rendelkezhetnek saját földtulajdonnal, sőt akár félkatonai képzést is folytathatnak, miközben széleskörű jogi védelmet élveznek a szólásszabadság és a gyülekezés tekintetében. Hacsak a szervezet nem követ el bűncselekményt – például a fegyvertörvények megsértésével vagy adócsalással – a kormánynak meg van kötve a keze.

Elemzők úgy fogalmaznak ezzel kapcsolatban, hogy az orosz bázis talán most még kicsinek és jelentéktelennek tűnik, azonban ha békén hagyják, végül könnyen „a titkos orosz befolyás biztonságos menedékévé” válhat.

Egy szélesebb stratégia része

Az Éjjeli Farkasok Európában tevékenykedő tagjai szolgáltatják a legújabb példát arra, hogy Oroszország hogyan használja a félkatonai szervezeteket külföldön céljainak elérése érdekében. Ugyanezt tette Ukrajnában, amikor segített „megalapítani” a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat a szakadár területeken. Oroszország emellett orosz-szimpatizáns félkatonai szervezeteket alakított Közép- és Kelet-Európa-szerte annak érdekében, hogy éket verjen a NATO-tagok közé és megbénítsa a szövetség politikai rendszerét.

Szlovákiában Moszkva számos oroszpárti félkatonai szervezetet támogatott, köztük a Szlovák Honvédeket és a Kiszucai Ellenállás Akciócsoportot. Ezek a szlovák paramilitáris szerveződések NATO- és EU-ellenes nézeteket vallanak és terjesztenek – főként online –, miközben tagjaiknak katonai kiképzést biztosítanak. Sőt mi több, e csoportok egyes tagjai az orosz különleges erők kiképzésében részesültek, és néhányan orosz félkatonai szervezetek mellett harcoltak Ukrajnában.

Amellett, hogy Oroszországért harcolnak, ezek a csoportok segítenek elterjeszteni a radikális oroszpárti nézeteket a közép-európai politikai színtéren. A 2016-os szlovák parlamenti választáson például a Marián Kotleba vezette, radikális szélsőjobboldali Mi Szlovákiánk Néppárt 8 százalékot (és ezáltal 14 parlamenti mandátumot) szerzett. Kotleba – aki nem mellesleg szoros kapcsolatot ápol a Kiszucai Ellenállás Akciócsoporttal – a parlamentbe való bejutást követően szinte azonnal aláírásgyűjtésbe kezdett egy petícióhoz, amely népszavazásra szólított volna fel annak eldöntéséről, hogy Szlovákia tagja maradjon-e az EU-nak és a NATO-nak. A kezdeményezés természetesen nem járt sikerrel, de azért felfogható intő jelként.

Az oroszokkal szimpatizáló félkatonai szervezeteket viszonylag könnyedén be lehet szivárogtatni a kormányba és a hadseregbe is. Lévén az ilyen csoportok előszeretettel toboroznak tagokat a fegyveres erők köréből, így katonai minőségű fegyverekre tehetnek szert, illetve közvetlen kapcsolatokat létesíthetnek a hivatalos fegyveres erőkkel. Oroszország a 2014-es megszállást megelőzően nagymértékben beszivárgott az ukrán hadseregbe és a biztonsági szolgálatokba, és most – a félkatonai szervezetek segítségével – ugyanezt teheti a NATO-ban.

Szlovákiában egy akkreditált személy- és vagyonvédelmi magán-szakközépiskolát is létrehoztak az oroszok és a szlovák fegyveres szolgálatok közötti szoros kapcsolatok kialakítására. A Pozsonyban működő iskola, amelynek tanulói jó eséllyel kapnak állást a fegyveres erőknél, és lesznek profi katonák vagy rendőrök, intézményi szinten terjeszti az orosz propagandát.

Lehetséges politikai válaszok

Rövidtávon az Egyesült Államoknak és a többi NATO-tagországnak határozottan fel kellene lépniük annak érdekében, hogy bezárassák az Éjjeli Farkasok újdonsült európai bázisát. Azonban ahhoz, hogy szembe tudjanak szállni azzal az orosz szokással, miszerint külföldi félkatonai és szélsőséges szervezeteket finanszíroznak és támogatnak, hosszabb távú stratégiára van szükség.

Az Európai Uniónak követnie kellene az Egyesült Államok példáját, és szankciós listára kellene tennie a Wolf Holdings-t és más félkatonai szerveződéseket. Emellett a schengeni övezet valamennyi országának meg kellene tiltania a beutazást az Éjjeli Farkasok tagjai számára, valamint mind Washingtonnak, mind Brüsszelnek fontolóra kellene vennie egyéb szankciók alkalmazását, hogy elriasszák a NATO-államokban működő szervezeteket attól, hogy orosz katonai kiképzést vegyenek igénybe.

Végül pedig Washingtonnak nyomást kell gyakorolnia a szlovák és a többi európai kormányra, hogy utasítsák ki az Éjjeli Farkasokat, és fogadjanak el a 2017-ben hatályba lépett amerikai szankciós törvényhez (CAATSA) hasonló intézkedéseket, amely szankciókkal sújthatja Amerika ellenfeleit.

A demokratikus kormányok nem akadályozhatják meg az állampolgárok által alapított egyesületeknek, hogy gyakorolják a szólásszabadsághoz vagy az gyülekezéshez való jogukat, azonban megtalálhatják azokat a módokat, amelyek megakadályozzák az ellenséges kormányokat abban, hogy belülről bomlasszák a NATO-t.

Forrás: Foreign Affairs

Felkapott hírek

Friss hírek

Zárónyilatkozat nélküli APEC csúcs

Elsősorban Kína és az Egyesült Államok nézeteltérései miatt zárónyilatkozat elfogadása nélkül ért véget vasárnap az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója vasárnap Pápua Új-Guineában, amire még nem volt példa a 21 tagországot számláló szervezet történetében.

Read More »
< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás