Svédország egyre inkább aggódik az orosz fenyegetés miatt

Tény, hogy Svédország egyre szorosabbra fűzi kapcsolatait barátaival, de vajon hajlandó-e „házasságot kötni” a NATO-val az orosz fenyegetés fokozódása közepette?

Egyes államok igyekeznek megnyugtatni polgáraikat a nehéz időkben, míg mások nem igazán kedvelik a „cukormázat”. Svédország az utóbbi csoportba tartozik. „Egy nagyobb európai konfliktus egy Svédország elleni támadással kezdődhet” – figyelmeztetett az ország védelmi bizottsága legfrissebb jelentésében, amelyben nem köntörfalaztak, hanem felsorolták a lehetséges következményeket: az áramszolgáltatás korlátozott lenne, esne az emberek kalóriabevitele, valamint több tízezren megsebesülnének.

És ez nem csupán üres beszéd: júniusban 22 000 önkéntes svéd katonát – ez a teljes önkéntes állomány – behívták egy „meglepetés gyakorlatra”. Ez volt a legnagyobb ilyen megmozdulás 1975 óta. Ezen kívül a kormány május végén országszerte, minden háztartásnak küldött egy információs könyvecskét, amelyben leírták, hogyan kell felkészülni egy esetleges háborúra.

Mi vezetett idáig?

A kontinens nagy része számára a Krím-félsziget Oroszországhoz történő elcsatolása és a négy évvel ezelőtt indult ukrán konfliktus ébresztőként hatott, azonban a mai napig nem jelent potenciális egzisztenciális fenyegetést. Az olyan országok, mint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország felülvizsgálták ugyan védelmi pozíciójukat és kissé növelték katonai kiadásaikat is, a legtöbben azonban még a saját biztonsági létesítményeiken belül sem tartanak valódi, közvetlen veszélytől. Bár Moszkva katonai aktivitása most a legszembeszökőbb a hidegháború óta, tankjai és csapatai továbbra is megnyugtatóan messze vannak.

Nyilvánvalóan nem ez a helyzet a skandináv országok esetében, amelyek földrajzilag közelebb vannak Oroszországhoz. Ezért Norvégia kinevezett egy magas rangú tisztet a különleges erőktől, hogy vezesse a katonai főparancsnokságtól elkülönülő területi védelmi erőt, amelynek célja, hogy megvédje az országot mindenféle külső támadástól. Finnország pedig már átszervezte katonaságát és kibővítette csapatait, lehetővé téve számukra, hogy ezáltal jobban tudják kezelni az esetleges támadások során várható veszteségeket.

És nemrég az elméletileg semleges Svédország is tervbe vette, hogy visszaállítja a 2010-ben megszüntetett sorkatonai szolgálatot mind a férfiak, mind a nők számára. Az indoklás szerint „a kormány egy stabilabb utánpótlási formát szeretne, valamint növelni akarja a hadsereg kapacitását, mert megváltozott a biztonsági helyzet”.

A lehető legszorosabb kapcsolat a NATO-val

Svédország célja, hogy „három hónapig kitartson, amíg a segítség megérkezik”. Ennek előkészítése biztosan az új kormány prioritásai között lesz, bármilyen formáció kerül is hatalomra (a svéd kormányalakítás elhúzódó folyamatnak ígérkezik).

Bár Svédország nem NATO-tag, Stefan Löfven szociáldemokrata miniszterelnök az elmúlt négy év során olyan közel manőverezte az országot a szövetséghez, amennyire csak kívülről lehetséges. Azáltal, hogy késleltette a nyílt tagság kérdését, olyan politikai teret hozott létre, amely lehetővé tette, hogy Svédország szorosabbra fűzze kapcsolatait az Egyesült Államokkal, a NATO-val, valamint szomszédaival. Az USA potenciális háborús szerepe Svédországban egykor államtitok volt, most viszont nyíltan lehet készenléti tervekről beszélni.

A NATO-nak is megéri a svéd szövetség

Ez az egész nem csak Svédország javát szolgálja. Tavaly több ezer fős NATO-csapatokat küldtek a balti államokba, hogy felkészüljenek az esetleges orosz agresszióra. Egy háborúban pedig nekik is gyors és masszív erősítésre lenne szükségük. A szárazföldi útvonal azonban a Suwalki-résen keresztül fut, ahol az oroszok egy támadás esetén könnyedén elvághatnák a balti államokat a többi NATO-szövetségestől. A rés ugyanis a térség Achilles-sarkának számít: Lengyelország és Litvánia között húzódik, nyugatról az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi terület, keletről pedig Fehéroroszország határolja.

Könnyebb lenne tehát erősítést küldeni Svédországon, valamint a Balti-tengeren keresztül. Ez az egyik oka annak, hogy Gotland, a svéd fennhatóság alatt álló sziget igen nagy stratégiai jelentőségre tett szert. Ha Oroszország megszerezné a szigetet, a tengeri útvonal szintén veszélyessé válna. Éppen ezért tavaly Svédország 19 ezer katonával rendezett itt hadgyakorlatot, amely során egy kelet felől érkező támadás visszaverését szimulálták. Az Aurora nevű gyakorlatban amerikai, norvég és francia katonák is részt vettek. Idén januárban pedig új hadsereget állítottak fel a szigeten, az első új ezredet a második világháború óta.

Forrás: The Economist

Közeledés a skandináv szomszédokhoz

Tavaly Svédország megegyezett Norvégiával, hogy megosztják egymással légtér-ellenőrzési adataikat – különös tekintettel az orosz bombázókra.

Finnországgal még ennél is tovább ment: beleegyezett egy „részlegesen integrált” finn-svéd légierő kialakításába, valamint egy közös haditengerészeti csoport működtetésébe, amely lehetővé teszi a finn admirálisok számára a svéd hajók parancsnoklását és fordítva.

Politikai szelek

Svédország politikai irányvonala jelentős hatással lesz a védelemre. A négy ellenzéki párt mindegyike – élükön a konzervatív Mérsékelt Párttal – a NATO-csatlakozás mellett tették le a voksukat az elmúlt évek során. A közvélemény-kutatások pedig szintén azt mutatják, hogy az emberek támogatása is mérsékelten ebbe az irányba ingadozik: 43 százalékuk támogatja, 37 százalékuk ellene van. De van néhány akadály:

  • A következő miniszterelnök egyik fontos eldönteni-valója, hogy aláírja-e az ENSZ-egyezményt, amely „betiltaná” a nukleáris fegyvereket. Ez ugyanis feszültebbé tenné Svédország kapcsolatát az Egyesült Államokkal és a NATO-val.
  • Ennél is súlyosabb akadály, hogy ha a Mérsékelt Párt keresztül akarja verni a NATO-tagságot, az nagyban függ a szélsőjobboldali Svéd Demokraták támogatásától. Na mármost, a nacionalistákkal minden egyéb párt vonakodik közösködni bármilyen kérdés kapcsán.
  • A harmadik probléma az, hogy Svédország vonakodik „cserben hagyni” Finnországot, ha szomszédja nem csatlakozik a szövetséghez.

Forrás: The Economist / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »