Viták és felszólalások az ENSZ-közgyűlésben

2018. szeptember 26., szerda Európai ügyek, Európán kívül

Kezdetét vette kedden az Egyesült Nemzetek Szervezetének 73. ülésszaka New York-ban, melynek során számos vitás kérdés felmerült.

Erdogan: az ENSZ reformra szorul

Az ENSZ átfogó reformra szorul – hangsúlyozta a török elnök a világszervezet Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában, kiemelve, hogy szerinte bővíteni kellene a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjainak körét. „A szervezet más tagjai miért nem kerülhetnek be a BT-be állandó státusszal? A BT-nek jelenleg csak öt állandó tagja van, amely vétójoggal rendelkezik, s a béke kérdéseivel foglalkozik” – emelte ki Recep Tayyip Erdogan.

A török elnök hangsúlyozta, hogy az utóbbi időben „tömeges kegyetlenségek” zajlottak az ENSZ szeme láttára a világ számos pontján, példaként említve a palesztin területeket. „Ez olyan helyzet, amelyben az üldözött államok nem tudnak visszavágni, s csak az üldözőket bátorítja” – fogalmazott Erdogan, aki szerint az ENSZ nem tud megfelelni a béke és a jólét megteremtéséről alkotott elvárásoknak.

A török államfő beszélt a szíriai válság fejleményeiről is. Hangsúlyozta, hogy Törökország és Oroszország szeptember 17-én létrejött megállapodása, amelynek értelmében az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban demilitarizált ütközőövezet alakítanak ki, segített elejét venni a vérontásnak, s utat nyitott a konfliktus politikai rendezése előtt.

Macron az USA Közel-Kelet-politikáját bírálta

A palesztinok jogainak lábbal tiprása és az egyoldalú kezdeményezések erőltetése nem oldja meg az izraeli-palesztin konfliktust – jelentette ki a francia elnök az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában. Emmanuel Macron ezzel amerikai kollégája, Donald Trump Közel-Kelet-politikáját bírálta. „A kétállami megoldásnak nincs hiteles alternatívája” – tette hozzá a francia elnök a független palesztin állam és Izrael egymás mellett élésére utalva.

Macron hangsúlyozta, hogy „az egyenlőtlenség elleni harc” lesz a hét legfejlettebb ipari ország, a G7 2019-es francia elnökségének középpontjában. Hozzátette, hogy szeretné „mélységében átgondolni” a G7 formáját, más országok felé nyitva, de részleteket nem mondott.

A francia elnök egyúttal közölte: minden kereskedelmi megállapodást a párizsi klímaegyezmény betartásától tesz függővé. „Nem írunk alá kereskedelmi megállapodásokat olyan országokkal, amelyek nem tartják be a párizsi klímaegyezményt.” Macron nem nevezte meg név szerint az Egyesült Államokat, amely 2017-ben felmondta a megállapodást. Hangsúlyozta, hogy kötelezettségvállalásokkal és egy új, „nagyra törő” klímaegyezmény révén kell szembeszállni az olyan nézetekkel, amelyek szerint túl késő hatékonyan fellépni az általános felmelegedés ellen.

New York, 2018. szeptember 25.
Donald Trump amerikai elnök beszél az ENSZ-közgyűlés 73. ülésszakán a világszervezet New York-i székházában 2018. szeptember 25-én. (MTI/AP/Richard Drew)

A francia elnök az iráni válság „párbeszéd és többoldalúság” alapján történő megoldását javasolta röviddel azután, hogy Donald Trump az „iráni rendszer elszigetelését” szorgalmazta. Az egyoldalúság „egyenesen a visszaeséshez és konfliktusokhoz” vezetett – mondta, ismét burkoltan az amerikai elnökre utalva, aki májusban felmondta az iráni atomprogramról 2015-ben kötött szerződést. „Ma – ahogyan egy éve is mondtam -, ahelyett, hogy tovább súlyosbítanánk a térségbeli feszültségeket, bővebb napirendet kell javasolnunk, amely képes kezelni az iráni politika által keltett, atomfegyverekkel, ballisztikus rakétákkal, regionális feszültségekkel kapcsolatos összes aggodalmat, de a párbeszéd és a többoldalúság keretein belül” – tette hozzá.

A francia elnök beszédében bírálta az önző vezetőket, hozzátéve, hogy a „nacionalizmus mindig vereséghez vezetett”. Beismerte, hogy a régi világrend nem volt képes megoldani a nagyarányú egyenlőtlenséget, és „emberarcú új világrendet” szorgalmazott.

Róháni: Irán nem akar sem háborút, sem szankciókat, sem fenyegetéseket

Irán nem akar háborút, szankciókat, fenyegetéseket, sem azt, hogy terrorizálják – jelentette ki az iráni elnök az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakának kedden kezdődött általános vitájában, bírálva az Egyesült Államok országával szemben folytatott ellenséges politikáját. Haszan Róháni hangsúlyozta: Washington próbálkozásai kudarcra vannak ítélve. Azt állította, hogy az Egyesült Államoknak terve van a teheráni kormány megdöntésére.

„Javaslatunk világos: elkötelezettséget elkötelezettségért, sértést sértésért, fenyegetést fenyegetésért cserébe; a tárgyalásokat tárgyalásokért helyébe viszont lépéseket lépésekért (…). Amit Irán mond, az egyértelmű: semmi háború, szankció, fenyegetés vagy terrorizálás, csak jogkövető magatartás és a kötelezettségek teljesítése” – hangoztatta Róháni. Mint mondta, egyetlen nemzetet sem lehet erővel a tárgyalóasztalhoz kényszeríteni. Kiemelte: a problémák rendezésének nincs jobb útja a párbeszédnél, egyúttal azonban elutasította a kétoldalú tárgyalásokat Washingtonnal. Szerinte egy kollektív mechanizmusra van szükség a Perzsa (Arab-) öböl számára a térség államainak részvételével.

Elítélte „egyes államok meggondolatlanságát és a nemzetközi értékek és intézmények iránti közönyét” alig néhány órával Donald Trump beszédét követően, amelyben az amerikai elnök sürgette a világot, hogy szigetelje el Iránt. Trump emellett az Egyesült Államok szuverenitását hangsúlyozta, és elutasította „a globális kormányzást, ellenőrzést és uralmat”. Róháni élesen bírálta az amerikai elnököt, amiért májusban felmondta az iráni atomalkut. Úgy fogalmazott, hogy nincs szüksége közös fotózkodásra Trumppal, s szerinte az amerikai elnök jellemhibájának tulajdonítható, hogy visszavonulót fúj a nemzetközi intézményekből.

Az iráni elnök ezután „gazdasági terrorizmusnak” minősítette az országa ellen irányuló amerikai szankciókat. Kiemelte, hogy a büntetőintézkedések felérnek egy gazdasági háborúval, amely Irán határain túl is megzavarja a kereskedelmet, és árt az embereknek. Róháni ugyanakkor leszögezte, hogy az irániak már korábban is elviseltek szankciókat, és „ezeket a nehéz időket is átvészelik”.

Kapcsolódó cikkeink:

Kairó az ENSZ-től vár megoldást

Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök sürgette kedden az ENSZ-t, hogy találjon megoldásokat az arab világ konfliktusaira, mert a világszervezet hiányosságai ártanak a belé vetett bizalomnak. Az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán felszólaló egyiptomi elnök országának a szíriai, jemeni és líbiai konfliktusok politikai megoldására tett erőfeszítéseiről beszélt, melyeknek célja a terrorizmus és a felekezeti erőszak terjedésének megfékezése.

Kijelentette: kétségtelen, hogy az ENSZ – erőfeszítései ellenére – a konfliktusok végső megoldásában még messze nem könyvelhet el sikereket. „Hogyan is hibáztathatnánk egy arabot azért, mert kérdőre vonja az ENSZ-t, valamint annak hitelességét, amit képvisel, egy olyan időben, amikor a közel-keleti térség a szétesés, a nemzetállamok pedig az összeomlás veszélyével néznek szembe, ami a terrorizmusnak és a felekezeti konfliktusoknak kedvez?” – tette fel a kérdést esz-Szíszi.

Hozzátette: nincs kiút a szíriai vagy jemeni konfliktusokból anélkül, hogy nemzetállamiságukat és szuverenitásukat helyreállítsák, és helyet adjanak népeik legitim törekvéseinek. „A nagy válságokra átfogó megoldásokat kell találni” – szögezte le.

António Guterres ENSZ-főtitkár egyébként kedden beszélt arról a közgyűlésen, hogy törékennyé vált a nemzetközi intézményekbe vetett bizalom, a nemzetközi együttműködés elve pedig „pont akkor került tűz alá, amikor a leginkább szükségünk van rá”. A főtitkár szorgalmazta az unilateralizmus elleni küzdelmet és a fokozottabb nemzetközi együttműködést, amelyre az ENSZ épült.

Azért jó hír is akad

Rendezte diplomáciai vitáját Németország és Szaúd-Arábia, megegyeztek arról, hogy visszatér Berlinbe Rijád németországi nagykövete – közölte kedden Heiko Maas német külügyminiszter Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után az ENSZ Közgyűlése 73. ülésszakán New Yorkban.

A két ország diplomáciai kapcsolatai tavaly novemberben romlottak meg a libanoni válság idején, amikor is Szaad Haríri libanoni kormányfő meglepetésszerűen lemondott tisztségéről egy Szaúd-Arábiából közvetített tévéadásban. Libanoni kormánykörökben ezután az a hír terjedt el, hogy Harírit a szaúdi hatóságok kényszerítették lemondásra, és házi őrizetbe helyezték, ugyanis hetekig nem tért vissza hazájába.

Berlin és Rijád között azután alakult ki a viszály, hogy Sigmar Gabriel volt német külügyminiszter libanoni kollégájával, Gibran Bászillal tartott közös sajtótájékoztatójukon Rijád szerint alaptalan állításokat tett. Gabriel azt mondta, hogy Libanon súlyos politikai válság elé néz, amely katonai konfliktussá fajulhat. Ennek elkerülése érdekében Harírinek haza kell térnie – szögezte le, hozzátéve, hogy Libanonnak nem szabad „Szíria, Szaúd-Arábia vagy mások játékszerévé” válnia. A szaúdi külpolitikát a térségben pedig „kalandozásnak” nevezte. Rijád ezért hazarendelte Berlinbe akkreditált nagykövetét.

Kapcsolódó cikkünk: Ellentmondásos hírek a libanoni miniszterelnök hazatéréséről

Maas kedden elnézést kért elődje kijelentéséért, és közölte: „egyértelműbben kellett volna fogalmaznunk kommunikációnkban, hogy elkerüljük az ilyesfajta félreértéseket Németország és a Szaúd-arábiai Királyság között”. Mint mondta, az utóbbi hónapokban félreértés árnyékolta be Berlin egyébként erős és stratégiai kapcsolatait Rijáddal, és ezt őszintén bánják.

Dzsubeir üdvözölte Maas mondanivalóját és meghívta Szaúd-Arábiába, hogy megerősítsék a két ország kapcsolatait.

Forrás: MTI/TASZSZ/AP/Reuters/AFP/dpa/Kitekintő