Történelmi jelentőségű a macedón népszavazás

Legutóbb huszonhét éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint most, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától, vasárnap pedig azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek, és ezáltal lehetővé tegyék Macedónia számára az euroatlanti integráció folytatását.

1991. szeptember 8-án a macedónok 75,8 százaléka vett részt azon a népszavazáson, amelynek a tétje az ország függetlenedése volt. A voksolók 95,5 százaléka mondta azt, hogy szeretné, ha Macedónia függetlenné válna Jugoszláviától. Novemberig a parlament is döntött a függetlenségről, és az új alkotmány is megszületett. A nemzetközi közösség azonban voltaképpen 1993-ig nem ismerte el független államként Macedóniát, Görögország ugyanis azonnal tiltakozni kezdett a névhasználat miatt. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen. Az ENSZ Közgyűlése végül 1993-ban felvette tagjai közé Macedóniát, az ország nevét azonban csak Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságként lehetett használni.

A görög tiltakozás egészen idén júniusig tartott, a macedón és a görög miniszterelnök ugyanis akkor kötött megállapodást Macedónia nevének megváltoztatásáról, és abban állapodtak meg, hogy az év végéig a délszláv ország nevét Észak-Macedóniára változtatják. A megállapodás szerint az általuk beszélt nyelvet ezentúl is macedónnak fogják hívni, az állampolgárságnál pedig azt írja majd: macedón/Észak-Macedónia állampolgára. Az ország neve mellett sehol nem lesz lábjegyzet vagy zárójeles megjegyzés, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja majd az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság nevet.

A macedón-görög megállapodást a szkopjei parlament már ratifikálta, a népszavazást követően azonban az ország alkotmányát is módosítani kell, ami nehéz feladat lesz, hiszen a megállapodás becikkelyezését a 120 fős parlament 69 tagja támogatta, az alkotmánymódosításhoz viszont kétharmados többségre lesz szükség. Amennyiben az alkotmánymódosítás sikerül, az ígéretek szerint az athéni parlament is ratifikálja az egyezményt, és ezzel elhárul minden akadály az elől, hogy folytatódjon Macedónia európai uniós és NATO-integrációja.

Az EU általános uniós ügyekben illetékes miniszterei június végén hagyták jóvá, hogy Macedóniával 2019 júniusában megkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások, és a NATO is júniusban hívta meg tagjai közé Macedóniát.

Zoran Zaev balközép miniszterelnököt az utóbbi hetekben több európai politikus is – köztük Sebastian Kurz osztrák kancellár – támogatásáról biztosította, és a NATO-főtitkár is Szkopjéba látogatott, hogy voksolásra buzdítsa a macedónokat. A vezető politikusok támogatásából látszik, hogy az Európai Unió országai már nagyon szeretnék, hogy a majdnem három évtizede tartó vita lezáruljon, és eggyel kevesebb, konfliktusra okot adó ügy legyen a térségben. Egyebek mellett ezért is nevezte Angela Merkel német kancellár és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is történelmi lehetőségnek a referendumot.

Szkopje, 2018. szeptember 16.
Zoran Zaev macedón miniszterelnök felszólal “Az európai Macedóniáért” elnevezésű, népszavazást támogató rendezvényen Szkopjéban 2018. szeptember 16-án. Macedóniában szeptember 30-án tartanak népszavazást az ország nevének Macedóniáról Észak-Macedóniára történő megváltoztatásáról, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozásról. (MTI/AP/Boris Grdanoski)

Nem lesz egyszerű menet

A vitás kérdések végére azonban várhatóan akkor sem kerül pont, ha a szeptember 30-i népszavazás érvényes lesz, a görög és a macedón ellenzék ugyanis tiltakozik a névváltoztatás ellen. A macedón jobboldal – és az azzal szimpatizáló államfő – ugyanis úgy véli, hogy alkotmányellenes az ország nevének megváltoztatása, mert azzal elveszik a macedón identitás.

A macedón kormánynak viszont nincs B terve arra az esetre, ha nem sikerülne a népszavazás. Mivel nem ügydöntő referendumról van szó, voltaképpen a voksolás kimenetele nem is számít, ám az eredmény tükrözni fogja a balközép kormány támogatottságát. Ha ugyanis a nemek kerülnek többségbe, vagy nem lesz legalább ötven százalékos a részvétel, akkor az azt jelenti, hogy Zoran Zaev és kabinetje elveszítette a macedónok támogatását. A névváltoztatást mindezek ellenére véghez tudja vinni Zaev, ám azzal szembe kerülne az állampolgárokkal, és a két év múlva esedékes parlamenti választásokat biztosan elveszítené.

A közvélemény-kutatások szerint azonban nem kell erre számítani. A legutóbbi felmérések szerint a szavazók jelentős többsége igennel fog válaszolni arra a kérdésre, hogy támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt.

A kamuhír-gyártás sem segít

Macedónia korábban már a figyelem középpontjába került amiatt, hogy az itteni fiatalok a 2016-os amerikai elnökválasztási kampány alatt tömegével gyártották az álhíreket – Donald Trumpról és Hillary Clintonról egyaránt. A tinédzserek több száz kamuoldalt hoztak létre, és betegre keresték magukat az azokon futó hirdetésekből, hiszen amerikaiak milliói olvasták őket.

Ahogy azonban egyre közelebb a névváltoztatásról szóló referendum, az ország maga is egyre inkább a “fake news”áldozatává válik. Egy oknyomozó riporter elmondása szerint több tízezer olyan Twitter-fiókot találtak, ahol előszeretettel használják a #bojkotiram hashtag-et, ami a népszavazás bojkottjára buzdít.

A lehetséges problémákra nemrégiben az Egyesült Államok is felhívta a figyelmet: James Mattis amerikai védelmi miniszter múlt héten Szkopjéban a népszavazás mellett állt ki, mindazonáltal közölte, hogy információi szerint Moszkva be akar avatkozni a referendumba, ugyanis azt szeretné, ha a macedónok elutasítanák az ország nevének megváltoztatására vonatkozó javaslatot.

Lévén Oroszország több alkalommal is nemtetszésének adott hangot a NATO balkáni terjeszkedésével kapcsolatban, Mattis aggodalmának adott hangot, hogy Moszkva ugyanolyan módszerekkel igyekszik majd az érdekeinek megfelelően alakítani a népszavazást, mint amilyet korábban a térség más országaiban is megpróbált. 2016-ban például Montenegróban kísérelt meg puccsot egy szerbekből és oroszokból álló csoport annak érdekében, hogy eltávolítsák a Nyugat-barát erőket a kormányból, és meggyilkolják Milo Djukanovic akkori miniszterelnököt, majd pedig oroszbarát pártokat juttassanak hatalomra, megakadályozva a kis, Adria-parti ország NATO-csatlakozását.

Idén júliusban pedig Görögország utasított ki két orosz diplomatát, mert hivatalnokokat vesztegettek meg, és tiltakozásokat kezdeményeztek a Macedóniával megkötött megállapodás ellen. Oroszország tagadta a vádakat.

Washington szerint hasonló lépésekre készülnek oroszbarát csoportok Macedóniában is, álhíreket terjesztenek, valamint megvesztegetik a véleményformálókat, hogy Moszkvának kedvező módon befolyásolják a népszavazást.

A macedón miniszterelnök ugyanakkor e kapcsán közölte: nincs semmilyen bizonyíték az orosz befolyásra Macedóniában. “Oroszország baráti ország, és nincs semmi kifogása Macedónia európai uniós csatlakozása, valamint NATO-integrációja ellen” – hangoztatta a kormányfő, majd hozzátette: Szkopje számára nincs más lehetőség, mint az euroatlanti integráció.

Forrás: MTI / TASZSZ / Buzzfeed / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás