Izrael új iráni stratégiája

Bizonyos közelmúltbeli műveletek arra utalnak, hogy az izraeli védelmi mechanizmus jelentős változásokon megy keresztül: a Szíriában lévő iráni katonai jelenlét eddigi, korlátozott toleranciája lassan zéró toleranciába fordul, ez pedig messzemenő következményekkel jár a regionális békére és stabilitásra nézve.

Először is nézzünk néhány példát, amelyek bizonyítják a fenti állítást. Az izraeli hadsereg a legtöbb esetben nem kommentálja a szíriai bevetéseiről szóló sajtóhíreket, azonban most úgy tűnik, hogy szakít ezzel a politikával, ugyanis nemrég megerősítette, hogy több mint 200 támadást hajtott végre iráni célpontok ellen Szíriában az elmúlt két év során. Emellett egy új jelentés azt állítja, hogy 2013 óta Izrael titokban felfegyverzett és finanszírozott legalább 12 szíriai lázadó csoportot az ország déli részében, azonban júliusban állítólag felfüggesztette a csoportok segítését, mikor a szíriai kormányerők visszaszerezték a Golán-fennsík szíriai oldalának ellenőrzését.

Izrael „jó szomszéd-műveletének” fő célja – amely állítólag egyúttal humanitárius segélyt jelentett a szíriai lázadóknak – az volt, hogy megakadályozzák az iráni kapcsolatokkal rendelkező erőket abban, hogy megerősítsék pozíciójukat az izraeli határ közelében. Még fontosabb azonban az a tény, hogy Izrael az elmúlt hónapokban fokozta és kiterjesztette az iráni célpontok elleni légicsapásait Szíria területén.

Izraelt már régóta aggasztja Irán szíriai tevékenysége a határ közelében, beleértve a „játék kimenetelét megváltoztató” fegyverek és közepes hatótávolságú rakéták Hezbollah-nak történő szállítására tett kísérleteit. Ezek a biztonsági aggodalmak csak nőttek azután, hogy az Aszad-rezsim 2016 decemberében visszaszerezte Aleppót, ez a győzelem ugyanis lehetővé tette Irán számára, hogy kiterjessze hatalmát más területekre, és elmélyítse katonai jelenlétét az izraeli határ közelében.

Izrael válaszul fokozta légicsapásait, hogy megakadályozza az iráni befolyás erősödését a régióban. A stratégiai fordulópont áprilisban következett be, amikor a szíriai állami média arról számolt be, rakétatámadás ért egy katonai repülőteret a szíriai Homsz tartományban, több katona – többek között az iráni Forradalmi Gárda hét tagjának – halálát és sebesülését okozva. Damaszkusz először az Egyesült Államokat gyanította a légicsapás mögött, később kezdte el Izraelt vádolni a támadás végrehajtásával. Izrael – szokása szerint – nem fűzött semmiféle kommentárt az eseményhez.

Májusban Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök megerősítette álláspontját, miszerint „úgy gondoljuk, hogy semmiféle iráni katonai jelenlétnek nincs létjogosultsága Szíriában”.

Júniusban aztán egy újabb, Abu Kamaltól délkeletre végrehajtott légicsapás során az Irán által támogatott milíciák több tagja életét vesztette. Miközben Izrael ismét elutasította a reagálást, sokan a régióban azt gondolják, hogy a Netanjahu-kormány állt a támadás mögött – különösen miután az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának szóvivője tagadta az amerikai beavatkozást és egy amerikai tisztviselő azt mondta a CNN-nek, hogy a támadást Izrael hajtotta végre.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Izrael agresszívebb, „maximalista” biztonsági stratégiáját három fő tényező vezérli:

  1. Először is, Izrael nincs teljesen meggyőződve arról, hogy a Trump-adminisztráció hajlandó felvenni a küzdelmet Iránnal Szíriában, illetve nem támaszkodhat Oroszországra sem, hogy az kordában tartja Iránt és megvédi Izrael érdekeit. Az amerikai elnök közismerten vonakodik az amerikai erőforrások szíriai elosztása kapcsán, és több alkalommal hangoztatta, hogy „nagyon hamar” ki akarja vonni az amerikai erőket az országból.
  2. Másodszor, a bármiféle iráni katonai jelenlétet ellenző stratégia határozottan egybevág a régió szunnita arab blokkjának törekvéseivel, és közelebb hozhatja Izraelt Teherán egyéb ellenségeihez, különösen Szaúd-Arábiához és az Egyesült Arab Emírségekhez. Ezek a kialakulóban lévő szövetségek, amelyeket Netanjahu a „rossz” iráni ügylet jó oldalának nevez, nagyon fontosak Izrael számára, részben azért, mert a zsidó államnak szüksége lenne regionális szomszédai segítségére, ha háborút indítana Irán ellen.
  3. Harmadszor, az izraeli biztonsági erőknek van egy mélyen gyökerező meggyőződésük, hogy az iráni revizionizmus és az ország terjeszkedésmániás, más államokat kizsákmányolni igyekvő politikája nem ismer határokat, valamint hogy Irán egy agresszív birodalom létrehozásán fáradozik a „Közép-Keleten és azon túl”. A keményvonalas irániak apokaliptikus retorikája, amely szerint az ország elkötelezte magát Izrael „megsemmisítése” mellett, párosulva az Irán által támogatott félkatonai szervezetek parancsnokainak útjaival az izraeli határ mentén, fokozta ezeket a félelmeket.

Irán sem tétlenkedett, ugyanis a keményebb izraeli fellépésre válaszul Teherán állítólag ballisztikus rakétákat szállított az őt támogató, iraki síita területekre az elmúlt hónapokban. „A logika az volt, hogy legyen egy tartalék terv, ha megtámadják Iránt” – mondta egy magas rangú iráni tisztviselő augusztusban a Reuters-nek, hozzátéve, hogy „a rakéták száma nem magas, csak néhány tucat, ez azonban szükség esetén megnövelhető”.

Néhány nappal a jelentés után – melyet egyébként Teherán és Bagdad is elutasított – Avigdor Lieberman izraeli védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy ha iráni katonai létesítményekről van szó, Izrael nem korlátozza kizárólag Szíria területére a légicsapásait, vagyis szükség esetén csapást mérhet az Irakba telepítendő iráni katonai létesítményekre is.

Egyik előjel sem mutat tehát arra, hogy bármi növelné a közel-keleti béke és stabilitás kilátásait, még akkor sem, ha közben esetleg véget ér a szíriai konfliktus.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Reuters / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás