Az EKB csökkentette növekedési várakozásait, de befejezi az eszközvásárlásokat

A továbbra is fennálló kockázatok ellenére is fenntarthatónak ígérkező, széles alapokra támaszkodó euróövezeti gazdasági növekedés, illetve a célt közelítő infláció mellett lehetővé válik a gazdaságösztönző célú eszközvásárlási program kivezetése az év végén – erősítette meg Mario Draghi az EKB elnöke az euróövezeti jegybank korábbi álláspontját.

Az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsának csütörtöki monetáris politikai döntéshozó ülését követő sajtótájékoztatón a jegybank elnöke elmondta: az euróövezeti növekedést veszélyeztető kockázatok továbbra is kiegyensúlyozottnak tekinthetők, bár a protekcionista törekvésekkel és a feltörekvő térségekben jelentkező sérülékenységekkel párhuzamosan az utóbbi időkben éleződött a pénzpiacok volatilitása.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Mario Draghi az előző ülést követően is a protekcionizmust és a piaci volatilitást nevezte meg a legfőbb növekedési kockázatnak. A jegybankelnök elmondása szerint a legfrissebb makrogazdasági mutatók is megerősítették a monetáris politikai döntéshozókat abbéli meggyőződésükben, hogy az euróövezeti gazdasági növekedés – bár valamivel lassúbb ütemben, de – széles alapokra támaszkodva folytatódik, a jegybanki célt közelítő inflációs ráta mellett.

Az EKB kissé csökkentette növekedési előrejelzését: az idei euróövezeti GDP-növekedés a júniusi kamatdöntő ülésen jelzett 2,1 százalék helyett 2,0 százalék, a 2019-es 1,9 százalék helyett 1,8 százalék, a 2020-as pedig a júniusban jelzettel megegyező 1,7 százalék lesz. Az EKB a tavalyi 1,5 százalékos infláció után az idén és jövőre, valamint 2020-ban is 1,7 százalékos inflációt vár. Az EKB célja 2,0 százalék alatti, azt megközelítő infláció kialakítása az euróövezetben, ami teljesülni látszik.

Mario Draghi a tájékoztatón kijelentette: “meggyőződésünk, hogy a gazdasági növekedés stabilitása lehetővé teszi a célhoz közelítő inflációval párhuzamosan az eszközvásárlási program kivezetését”. Az előző, júniusi kamatdöntő ülést követő tájékoztatójában a jegybankelnök még a csökkentett összegű eszközvásárlási program év végéig történő fenntartására helyezte a hangsúlyt, a mostani tájékoztatón azonban már a befejezésre is utalt:

“Az eszközvásárlások havi tételét 15 milliárd euróra csökkentjük az év végéig, és amennyiben a beérkező adatok megerősítik középtávú inflációs előrejelzésünket az év végén az eszközvásárlásokat be is fejezzük.”

Az EKB kormányzótanácsa csütörtökön a piaci várakozásokkal összhangban változatlanul hagyta az irányadó refinanszírozási műveletek 0,00 százalékos kamatlábát, valamint az aktív oldali és a betéti rendelkezésre állás kamatlábának 0,25 százalékos, illetve mínusz 0,40 százalékos szintjét.

Az EKB döntést követően kiadott közleménye hangsúlyozta: a kormányzótanács arra számít, hogy az EKB irányadó kamatai legalább 2019 nyaráig jelenlegi szintjükön maradnak, mindenesetre addig, ameddig szükséges annak a biztosításához, hogy az infláció középtávon továbbra is tartósan a 2 százalék alatti, de ahhoz közeli szintek felé tartson.

Az EKB közleményében bejelentette: a kormányzótanács szeptember végéig a jelenlegi 30 milliárd eurós havi ütemben folytatja a nettó eszközvásárlást, októbertől pedig a nettó eszközvásárlás havi ütemét az idei év végéig 15 milliárd euróra csökkentik, és amennyiben a beérkező adatok megerősítik a középtávú inflációs várakozást, a nettó eszközvásárlást év végén megszüntetik.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A legújabb vita forrása: a szíriai légvédelem megerősítése

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a szíriai légvédelem megerősítéséről hozott orosz döntés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy elhárítson a nemzetközi terrorizmus ellen harcoló orosz katonák életét veszélyeztető bármilyen fenyegetést. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő viszont úgy véli, hogy az orosz lépés veszélyezteti a térség biztonságát. Ezt az aggályt az Egyesült Államok is osztja.

Read More »

Történelmi jelentőségű a macedón népszavazás

Legutóbb huszonhét éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint most, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától, vasárnap pedig azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek, és ezáltal lehetővé tegyék Macedónia számára az euroatlanti integráció folytatását.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás