Ultraoptimista elemzést publikáltak a Brexitről

Az Economists For Free Trade nevű kutató- és kampányszervezet tanulmánya szerint a következő 10-15 évben a világgazdasági növekedés 90 százalékát az EU-n kívüli gazdaságok adják majd, és az EU-val folytatott kereskedelem értéke a teljes brit külkereskedelem egyharmadára csökken, így hosszabb távon nem igazán számít, hogyan ér véget a britek uniós tagsága.

Így a Brexit-párti brit közgazdászok szerint Nagy-Britanniának nem kell tartania attól sem, ha nem sikerül megállapodásra jutnia az Európai Unióval a brit EU-tagság megszűnése utáni időszak kereskedelmi kapcsolatainak szabályairól, mivel külkereskedelmének jelentős része már most is a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján zajlik, olyan országokkal, amelyek az uniós partnergazdaságoknál sokkal gyorsabban növekednek.

Az Economists For Free Trade (Közgazdászok a szabadkereskedelemért) nevű, elméleti közgazdászok és vállalkozók alkotta szervezet kedden Londonban bemutatott 27 oldalas tanulmánya szerint Nagy-Britannia jelenleg több mint száz országba exportál WTO-szabályozás alapján.

Az elemzés szerint az elmúlt 25 évben a WTO-szabályok alapján zajló brit export háromszor gyorsabban nőtt, mint az EU-piacra irányuló brit kivitel, és másfélszer gyorsabban, mint az olyan gazdaságok által felvett brit export, amelyekkel az EU-nak kereskedelmi szerződése van.

A tanulmány szerint Nagy-Britanniának kereskedelmi többlete van számos olyan partnerországgal – köztük az Egyesült Államokkal és a jórészt egykori brit gyarmatok alkotta Nemzetközösséggel -, amelyekkel a WTO-szabályok alapján kereskedik, az Európai Unióval folytatott külkereskedelmében azonban tavaly 96 milliárd font hiány halmozódott fel, annyi, mint Bulgária egy teljes évi hazai összterméke.

Az elemzés szerzőinek számításai szerint a következő 10-15 évben a világgazdasági növekedés 90 százalékát az Európai Unión kívüli gazdaságok adják majd, és ugyanezen időtávlatban az EU-val folytatott kereskedelem értéke a teljes brit külkereskedelem egyharmadára csökken. A tanulmány felidézi, hogy amikor Nagy-Britannia 1973-ban csatlakozott az EU elődszervezetéhez, külkereskedelmének kétharmadát az akkori közösségi tagállamokkal bonyolította.

Az elemzés szerint mindezt egybevetve az valószínűsíthető, hogy a WTO-szabályozásra áttérő külkereskedelem a következő másfél évtizedben önmagában hozzávetőleg 7 százalékot adna hozzá a brit GDP-értékéhez, ami átlagosan fél százalékpontos éves növekedési többletnek felelne meg. A brit háztartások jövedelme átlagosan 8 százalékkal, az átlagon belül a legszegényebb háztartásoké 15 százalékkal, a költségvetési bevételek 10 százalékkal emelkednének; ez 80 milliárd font államháztartási többletjövedelmet jelentene – áll a Brexit-párti közgazdászok keddi tanulmányában.

A vállalatok másképp látják

Az elemzés megállapításai éles ellentétben állnak azokkal a szinte folyamatos figyelmeztetésekkel, amelyekben a brit üzleti szektor szereplői hívják fel a brit kormány figyelmét a megállapodás nélküli Brexit súlyos gazdasági kockázataira.

A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) beszámolója szerint az idei év első felében máris csaknem 50 százalékkal zuhant a brit autóiparban bejelentett új beruházási tervek értéke a tavalyi azonos időszakhoz képest, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének folyamatát övező bizonytalanságok miatt.

Az Airbus európai repülőgépgyártó konzorcium néhány hete közölte, hogy kérdésessé válna további jelenléte a brit gazdaságban, ha Nagy-Britannia a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból. Az Airbus 25 nagy-britanniai telephelyétől közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ.

A Jaguar Land Rover brit luxusautó-gyártó figyelmeztetése szerint a vállalatnak évente 1,2 milliárd font többletköltséget okozna, ha európai exportját a brit EU-tagság megszűnése után, a WTO-szabályozás alapján vámok terhelnék, és ez a cég puszta fennmaradását sodorná veszélybe.

A határok miatt aggódik a Honda is, a japán autóipari konglomerátum brit érdekeltségeinek szakértői a londoni alsóház meghallgatásán elmondták: a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van.

A Honda szakértői szerint, ha a kontinensről érkező részegység-behozatalt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme 850 ezer font halmozott éves veszteséget okozna az üzemnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás