A svéd választásokon is szélsőjobboldali áttöréstől tartanak

Várhatóan sem a kormányzó szociáldemokraták vezette baloldali koalíció, sem kihívója, az ellenzéki négypárti jobbközép választási szövetség nem képes megszerezni a kormányzáshoz szükséges többséget Svédországban a szeptember 9-i parlamenti választásokon. Elemzők ugyanakkor a bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt jelentős megerősödésére számítanak.

Mintegy 7,4 millió svéd választópolgárt várnak az urnákhoz vasárnap a parlamenti és helyhatósági választásokra. A 349 parlamenti mandátum mellett 20 megyei tanács és 290 önkormányzati gyűlés helyeiért folyik majd a verseny. A kormányalakítás azonban a várakozások szerint nehéznek ígérkezik majd, mivel a közvélemény-kutatások szerint a két fő politikai blokk egyike sem lesz képes kormányzó többséget szerezni.

A Kantar SIFO közvéleménykutató-cégnek a svéd rádió megbízásából elvégzett felmérése szerint a Svéd Szociáldemokrata Párt, Zöld Párt, illetve a szélsőbaloldali Baloldali Párt koalíciója 41 százalékos támogatottsággal rendelkezik. Fő riválisuk, a konzervatív Mérsékelt Párt, Centrum Párt, Kereszténydemokraták és Liberálisok – Szövetségként ismert – jobbközép koalíciója előrejelzések szerint a voksok 37,7 százalékát szerezheti meg.

Egy harmadik erő, amellyel elemzők szerint számolni kell, a Jimmie Akesson vezette, bevándorlásellenes Svéd Demokraták párt. Az előrejelzések szerint ugyanis az ellenzéki párt lehet a vasárnapi választások nagy nyertese. A Kantar SIFO felmérése 19 százalékon látja a párt támogatottságát, ami hat százalékos javulást jelent a 2014-es eredményeihez képest. A Svéd Demokraták ezzel a második legnagyobb politikai erővé léphetnek elő a szociáldemokraták után.

A Stefan Löfven miniszterelnök vezette szociáldemokraták a legnagyobb erőt képviselik ugyan a parlamentben, de csak kisebbségi kormány élén irányítják az országot. Löfven minden igyekezete arra irányul, hogy pártját a megmérettetés küszöbén Svédország jóléti rendszerének letéteményeseként tüntesse fel, ennek ellenére a szociáldemokraták az 1920-as évek óta történetük legrosszabb eredményére számíthatnak. A közvélemény-kutatások szerint ugyanis 25 százalékon állnak, ami hat százalékos veszteséget jelent a legutóbbi, 2014-es választások eredményeihez képest.

“A svéd voksolók általában a kormányon lévő pártokat büntetik” – mondta Anders Sannerstedt, a lundi egyetem politikatudományi docense a dpa német hírügynökségnek. Hozzátette: a szociáldemokraták támogatottságának ilyen mérvű esése illeszkedik a skandináv térség más államaiban is megfigyelhető azon trendbe, hogy a baloldali testvérpártok elveszítették hagyományos szavazóbázisukat a társadalmi szerkezet és a munkaerőpiac átalakulásainak köszönhetően.

Löfven a közelgő választást a svéd jóléti államról való referendumként próbálja beállítani miközben ráirányítja a figyelmet arra, hogy a tízmilliós országban eddig soha nem látott mértékű a foglalkoztatottság szintje.

Västeras, 2018. szeptember 5.
Stefan Löfven svéd miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt vezetője (b) és Helene Hellmark Knutsson felsőoktatási és kutatásügyi miniszter a västerasi Malardalen Egyetemen kampányol 2018. szeptember 5-én, négy nappal a svéd parlamenti választások előtt. (MTI/EPA/Fredrik Sandberg)

Mindezt azonban a kampány során több alkalommal is háttérbe szorították a bevándorláshoz köthető témák, így a migráció mellett a bevándorlóknak a svéd társadalomba történő integrációja, akárcsak a jogállamisággal összefüggő kérdések. Ez utóbbi témakör annak kapcsán került előtérbe, hogy egyes nagyvárosok – mint például Malmö és Göteborg – többségében bevándorlók lakta negyedeiben nem ritkák a bandák közti összecsapások, illetve az autók gyújtogatása.

A migrációs válság csúcsán, 2015 végén Löfven kormánya szigorította az ország bevándorlási szabályait. Svédország akkor Németország és Ausztria mellett a szíriai és iraki menekültek, s a fiatalkorú afgán menedékkérők fő célállomása volt az EU-n belül. A svéd miniszterelnök hangsúlyozta: a terhek megosztását szeretné az EU-tagállamok között, miközben fenn kívánja tartani az uniós elvárásoknak megfelelő bevándorlási politikát.

A keményebb fellépés ártott a szociáldemokraták koalíciós partnerének, a bevándorlást támogató svéd Zöld Pártnak. A kisebbik kormánypárt ugyanakkor némi támogatottságot tudott gyűjteni a klímaváltozással kapcsolatos vitában, amelyet kiélezett a hosszan tartó nyári hőhullám és aszály, valamint az ország központi térségeiben az erdőtüzek pusztítása.

Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták vezetője a kormányt, de az ellenzéket is bírálja a véleménye szerint kudarcot vallott bevándorlási politikáért. Legutóbb kijelentette: meg akarja állítani az uniós menekültelosztási kvóták alapján érkező menedékkérők befogadását.

Mint azt Sannerstedt megjegyezte, a migrációs vita jelentős mértékben hozzájárult a párt felemelkedéséhez. A politológus felhívta a figyelmet, hogy a Svéd Demokraták “tavaszi nagytakarítása”, amelynek keretében eltávolították a bevándorlásellenes párt soraiból a nyíltan rasszista és neonáci tagokat, szalonképesebbé tette őket a választók körében.

A választási kampány során a két fő politikai tömb pártjai bejelentették, hogy nem kívánnak együttműködni az idegengyűlölet talaján álló Svéd Demokratákkal. Akesson viszont ismételten hangsúlyozta: nem engedi, hogy pártját kiszorítsák a politikai életből.

Ulj Kristersson, a konzervatív Mérsékelt Párt vezetője kijelentette, hogy meg akarja buktatni Löfvent, az általa vezetett jobbközép koalíciója kívánja átvenni a kormányzást, ugyanakkor hangsúlyozta: “sem egyeztetni, sem együttműködni nem fog a Svéd Demokratákkal”.

Sannerstedt úgy vélte, hogy a kisebbségi kormányzásra megoldás lehet a rivális politikai blokk pártjaival történő eseti jellegű együttműködés. “Ilyen már korábban is volt” – mondta a politológus, s rávilágított, hogy Németországgal ellentétben Svédországban nincs hagyománya a nagykoalíciós kormányzásnak.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI/dpa

Felkapott hírek

Friss hírek

A legújabb vita forrása: a szíriai légvédelem megerősítése

Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint a szíriai légvédelem megerősítéséről hozott orosz döntés elsősorban azt a célt szolgálja, hogy elhárítson a nemzetközi terrorizmus ellen harcoló orosz katonák életét veszélyeztető bármilyen fenyegetést. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő viszont úgy véli, hogy az orosz lépés veszélyezteti a térség biztonságát. Ezt az aggályt az Egyesült Államok is osztja.

Read More »

Történelmi jelentőségű a macedón népszavazás

Legutóbb huszonhét éve volt akkora tétje népszavazásnak Macedóniában, mint most, hiszen 1991-ben a macedónok arról határoztak, hogy függetlenné váljanak-e Jugoszláviától, vasárnap pedig azért járulnak az urnák elé, hogy a nyugat-balkáni ország nevének megváltoztatásáról döntsenek, és ezáltal lehetővé tegyék Macedónia számára az euroatlanti integráció folytatását.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás