Egyre közelebb Venezuela összeomlása

Mi történik, ha a világ legnagyobb olajkészletével rendelkező országa bukott állammá válik? Amint a venezuelai kormány egyre zsarnokibbá válik, az összeomlás felgyorsul – és a rengeteg figyelmeztető jel ellenére a világ továbbra sincs felkészülve a következményekre.

A legfrissebb venezuelai híreket leginkább egy hollywoodi thrillerhez lehetne hasonlítani: Nicolás Maduro elnök szerint képzett kolumbiai gyilkosok megpróbálták megölni őt augusztus elején, amikor is két, robbanóanyaggal megrakott drónt irányítottak a Caracasban a Nemzetőrség (GNB) fennállásának 81. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen az elnök fölé.

Maduro válaszul az ellenzékkel szembeni offenzívát jelentett be, közölve, hogy bíróság elé állítják az ellene elkövetett merényletben részes ellenzéki képviselőket. Azóta olyan hírek is szárnyra kaptak, miszerint leghangosabb ellenfeleit az elnök bebörtönözte és állítólag kínzásnak is alávetette.

Közben egy Delaware-i bíró úgy határozott, hogy engedélyezi egy kanadai bányavállalatnak, hogy megszerezze a venezuelai tulajdonú, de amerikai központú Citgo Petroleum olajfinomító és -forgalmazó cég eszközeit, amely a kormányt finanszírozó, állami Petróleos de Venezuela (PDVSA) olajvállalat kulcsfontosságú részét képezi.

Itt fontos megemlíteni, hogy az ország gazdasága 2013 óta közel 50 százalékkal zsugorodott. A hiperinfláció, amely idén elérheti az egymillió százalékot – és amely miatt a korábban tervezett három helyett öt nullát vágnak le a venezuelai pénznem, a bolivár végéről – már jelentősen megnehezíti a mindennapi életet. Ha tehát az amerikai bíró döntése megállja helyét, akkor a rezsim gazdasági kártyavára egy pillanat alatt összeomolhat.

Caracas, 2018. augusztus 2.
Több fizetést, jobb munkakörülményeket és az alapellátás színvonalának növelését követelik venezuelai egészségügyi dolgozók a fővárosban, Caracasban rendezett tüntetésen 2018. augusztus 2-án. (MTI/EPA/Cristian Hernandez)

Eközben a népesség elnyomása és a gazdaság rossz állapota miatt a humanitárius válság is egyre tovább terjed. Az élelmiszer, a gyógyszerek, a villamosenergia és még a folyó víz is hiánycikk – ezeknek elosztásáról pedig egyre inkább a katonaság dönt. Az ENSZ múlt heti közlése szerint már több mint 2 millió venezuelai menekült el a szomszédos országokba vagy az Egyesült Államokba, ahol a menedékkérők legnagyobb csoportjává vált. Ecuador például nagyon küzd azzal, hogy körülbelül félmillió venezuelai menekülttel kell foglalkoznia.

  • Kapcsolódó cikkeink:

És mégis, a nemzetközi közösség mindeddig nem tudott hatékony megoldással előállni. Az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak segítséget kellene nyújtania többek között Brazília, Kolumbia és Ecuador számára, amelyeknek már-már a szíriai menekültválsághoz hasonló tömegeket kellene befogadniuk és ellátniuk. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) együttműködve a világ gazdag országainak emellett el kellene gondolkodniuk – a lassan mindenképpen elkerülhetetlen – mentőcsomag kivitelezéséről.

  • Nem csak Venezuela a probléma

Már eddig is nicaraguaiak ezrei menekültek külföldre a hónapok óta tartó kormányellenes tüntetések miatt. Ha az országban valóban kitör a polgárháború, ez a szám drasztikusan emelkedni fog, sőt mi több, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a nicaraguaiak hatalmas tömegekben igyekeznek majd elhagyni országukat, mégpedig az Egyesült Államok irányába indulva. A helyzet mára odáig fajult, hogy ez akár idén ősszel bekövetkezhet.

A nicaraguai káosz állhat az amerikai félidős választások középpontjában

Természetesen ilyen pénzügyi támogatást mindaddig nem nyújthatnak Venezuelának, amíg a kormány nem hajlandó visszaállítani a demokráciát és reális gazdaságpolitikát folytatni. Az Egyesült Államoknak és az EU-nak világossá kell tennie Maduro számára, hogy a „drón incidens” ürügyként való felhasználása arra, hogy ártatlan ellenfeleit bezárja és megkínozza azt vonhatja maga után, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság további pénzeszközöket fagyaszt be, valamint utazási tilalmat rendel el és valószínűleg büntetőeljárást is indít az ügyben.

Mindemellett persze vannak arra vonatkozó korlátok, hogy milyen szankciókat valósíthatóak meg, és fennállnak ezek veszélyei is. Ráadásul az új kormányok Mexikóban és Spanyolországban vonakodnak nyomást gyakorolni Maduróra. Az újdonsült mexikói elnök, Andres Manuel López Obrador például egyfajta nem-beavatkozási politikát támogat, amely egyszerűen figyelmen kívül hagyja a veszélyt. Kína a maga részéről szimbolikusan továbbra is támogatja a Maduro-rezsimet, azonban az „olajat hitelért” ügyletek egyre inkább elapadnak.

Az elmúlt évtized során Kína több mint 50 milliárd dollárt pumpált a venezuelai államkasszába „olajat hitelért” egyezségek formájában, amelyek egyrészt segítettek biztosítani Pekingnek az energiaellátást a gyorsan növekvő kínai gazdaság számára, másrészt az ország ezáltal szert tett egy Washington-ellenes szövetségesre Latin-Amerikában, harmadrészt csökkentette Caracas függését az amerikai energiapiacoktól. A pénzfolyam azonban körülbelül három évvel ezelőtt elapadt, amikor Venezuela a fizetési feltételek megváltoztatását kérte, miután gazdasága az olajár esése miatt gyakorlatilag összeomlott.

Kína az oldalvonalról nézi Venezuela hanyatlását

Úgy tűnik, Maduro azt reméli, hogy meggondolatlan gazdaságpolitikájával és despota uralmával elháríthatja az ország összeomlását. Ez biztosan nem fog neki sikerülni. Kormányának erőszakos megbuktatása azonban még ennél is rosszabb kimeneteleket vetít előre – például polgárháborút vagy katonai diktatúrát. Így tehát továbbra is a nemzetközi nyomás és a humanitárius segítségnyújtás által támogatott békés ellenzék lenne a legjobb az ország számára.

A világ többi részének minden tőle telhetőt meg kellene tennie, hogy segítsen egy jobb jövő felé kormányozni Venezuelát, ugyanakkor fel kellene készülnie a gazdasági és humanitárius válságra, amelyet képtelen megakadályozni.

Eltörölték az öt nullát a bolivár végéről

A gazdasági csőd szélén álló Venezuelában, ahol a szakértők szerint az év végén akár 1 millió százalék lehet az infláció, hétfőn öt nullát vágtak le a helyi pénznem végéről. Az intézkedést megelőzően a kormány arról is döntött, hogy a minimálbért több mint 3 ezer százalékkal, fekete piaci árfolyamon számolva 30 dollárnak megfelelő összegre emeli. Azt, hogy ezt mikortól lépteti életbe, nem közölte.

Az infláció júliusban – nem hivatalos adatok szerint – elérte a 83 ezer százalékot, ami csaknem a duplája a júniusi 46 ezer százaléknak. Hivatalos inflációs adatot évek óta nem közöl a venezuelai kormány.

A „régi” bolivár legnagyobb címlete a 100 ezres volt, ami a feketepiacon kevesebb mint 3 amerikai centet ért. Egy csésze kávé több mint 2 millió „régi” bolivárba került. Alejandro Werner, az IMF térségért felelős illetékese korábban azt mondta, hogy a venezuelai inflációt csak ahhoz lehet hasonlítani, ami Németországban az első és második világháború után, illetve Zimbabwéban az előző évtized végén volt.

A venezuelai bankok hétfőn zárva vannak, hogy átálljanak az új pénz forgalmazására. Az új fizetőeszköz neve „szuverén bolivár”. A legkisebb névértékű a 2 szuverén bolivar lesz – érme formájában -, a legnagyobb névértékű pedig az 500 szuverén bolivár. A legkisebb névértékű régi bolivár a 200 ezres, a legnagyobb az 50 milliós volt.

Forrás: Bloomberg / Kitekintő / MTI/AP/TASZSZ

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »