Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Bár a Kanada és Szaúd-Arábia közti diplomáciai vita nem tűnik súlyosnak, hosszabb távon az arab ország igencsak meg tudná keseríteni Kanada életét. Ez tehát egy olyan kényes téma, amely kapcsán például még Elon Musk is kétszer meggondolja, mielőtt twitterezik róla – lévén neki is érdeke, hogy „jóban legyen” a szaúdi vezetéssel.
Az erőforrásokban gazdag Szaúd-Arábia – amely egyébként az elmúlt hónapokban 2 milliárd dolláros részesedést szerzett a Twitter-imádó milliárdos elektromosautó vállalkozásában, a Teslában – gazdasági háborút indított Kanada ellen.
Az ügy hátterében az áll, hogy a rijádi kanadai nagykövetség a Twitter-oldalára feltett üzenetben azt írta: nagyon aggódik amiatt, hogy az arab országban újabb hullámban vettek őrizetbe emberi jogi aktivistákat. Felszólította egyben a helyi hatóságokat, hogy azonnal engedjenek szabadon minden békés aktivistát. Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter elsősorban a szaúd-arábiai nőjogi aktivisták, többek közt Nasszima asz-Szadah és Szamar Badaoui bebörtönzése miatt adott hangot aggodalmának.
Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg és Chrystia Freeland kanadai külügyminiszter egymás mellé tett fotója. (EPA/YOAN VALAT/MICHAEL REYNOLDS)
Szaúd-Arábia válaszul a belügyekbe való beavatkozás címén kiutasította Kanada rijádi nagykövetét, egyben visszahívta saját képviseletvezetőjét a kanadai fővárosból, Ottawából. Később aztán bejelentette, hogy megszakítja minden orvosi kezelési programját is Kanadával, az észak-amerikai ország kórházaiban lévő szaúdi betegeket így más államok egészségügyi intézményeibe szállítja át. Ezen kívül leállította az Ottawába irányuló új beruházásokat és az állami légitársaság járatait, felfüggesztette a két ország közti diákcsereprogramot, valamint – legalábbis a Financial Times információi szerint – elkezdte eladni a kanadai eszközeit.
Röviden: a szaúdi megtorló lépés egyben a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok befagyasztását is jelenti.
„Loonie Tunes”
A szaúdi „fricska” abszolút hatása kicsi, de az eszkalációtól való félelem érzékenyen érinti a kanadai dollárt.
Illusztráció: Bloomberg
Musknak jelenleg „van oka félni”, lévén félig kanadai, sőt mi több, ott is végezte tanulmányait. Ha például a Tesla székhelye a határtól északra lenne, a szaúdiak kétségkívül máris máshogy állnának a vállalat támogatásához.
Valójában ez a látszólagos szaúdi hajlandóság arra, hogy „felfegyverezze” a tengerentúli befektetéseit készteti megtorpanásra a nyugati kormányokat és az üzleti vezetőket – és ez részben magyarázatot ad arra is, hogy Kanada szövetségesei miért vonakodnak támogatni Freeland-et és Justin Trudeau miniszterelnököt.
- Máris puhul a kanadai álláspont?
Korábban is volt már példa a gazdasági hadviselés e formájára: az 1970-es években az arab államok bevetették az „olajfegyvert”.
Ez a veszély jelenleg nem áll fenn, lévén Kálid al-Fálih szaúdi energiaügyi miniszter kijelentette, hogy az Aramco szaúd-arábiai állami olajvállalat kanadai ügyfeleit nem érinti a két ország diplomáciai vitája. A tárcavezető hozzátette, hogy a szaúdi olajszállításokat nem befolyásolják politikai megfontolások. Azonban nem lehet hátradőlni és megnyugodni, mert a jelenlegi „támadás” Rijád külföldi befektetéseinek drámai növekedése után következik be.
Szaúd-Arábia állami vagyonalapja, a Public Investment Fund (PIF) ugyanis részesedéssel rendelkezik az Uber Technologies-ban, a német Hapag-Lloyd AG szállítmányozó cégben, illetve a Richard Branson által alapított Virgin Group-ban. Ezen kívül a létező a legnagyobb technológiai befektetési eszközzel rendelkezik SoftBank Group-nál, valamint infrastrukturális partnerségre lépett a Blackstone Group vállalattal.
Fekete arany
Szaúd-Arábia szuverén vagyonalapját külföldön költi el, de milyen áron?
Illusztráció: Bloomberg
Az, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi koronaherceg az állami befektetéseket egy 2 billió dolláros erőművé alakítja, része azon tervének, hogy egyre kevésbé olajfüggővé változtassa a szaúdi gazdaságot.
Ez a rengeteg pénz pedig nagyon csábító, a legtöbben ezért annak ellenére is vonakodnak elutasítani, hogy láthatták, mi történik Szaúd-Arábia „ellenségeivel”. Nem is kell messzire menni: emlékezzünk csak a tavaly nyári, Katar elleni blokádra, aminek következtében az ország kénytelen volt eladni részesedését az olyan nagy cégekben, mint a Tiffany & Co. és a Credit Suisse Group annak érdekében, hogy megmentse a gazdaságát.
Bár a legfrissebb geopolitikai feszültség abszolút gazdasági hatása kicsi – lévén a kanadai-szaúdi kereskedelem csekély, és a szaúdiak nem rendelkeznek sok tőkével az országban –, mégsem szabad lebecsülni a lehetséges következményeket.
Kanada nyugati szövetségesei ugyanis szeretnének kedvezni a szaúdi uralkodónak, mert úgy vélik, ő nyújtja a legjobb esélyt arra, hogy bevezesse a királyságot a gazdag nyugati országok körébe. Mégis, óvatosnak kell lenniük, mert fennáll annak a veszélye, hogy túl sok gazdasági befolyást adnak egy olyan kormánynak, amely egyértelműen készen áll arra, hogy az emberi jogi helyzet legkisebb kritikájára hátat fordítson és felhasználja ellenük ezt a gazdasági hatalmat.
Ahogy Donald Trump kereskedelmi retorikája mutatja, olyan korszakba érkezünk, amikor ezek a kétoldalú harcok normává válnak. A szaúdi milliárdok tehát hasznosak lehetnek – elég ha megkérdezzük Elon Muskot –, de komoly feltételei vannak annak, hogy élvezhessük.
Forrás: Bloomberg / Kitekintő / MTI / Reuters
