A területcsere jelenthetné a megoldást Szerbia és Koszovó vitájában

Koszovó helyzetének rendezése kapcsán egyre többször merül fel a területcsere lehetősége Szerbia és Koszovó között – írta a KoSSev című koszovói hírportál. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az országhatárok módosítása újabb problémákhoz vezetne.

Koszovó felosztásának ötlete, avagy egy lehetséges területcsere Koszovó és Szerbia között az utóbbi időben háttérbe szorította a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításáról szóló vitát Belgrád és Pristina között – írták a koszovói lapok.

Astrit Gasi pristinai politológus szerint könnyebb lenne konszenzusra jutni Koszovóban a területcseréről, mint a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakításáról. A kétmilliós Koszovóban körülbelül 120 ezer szerb él, főként az ország északi, Szerbiához közeli részein. Számukra nagyobb önállóságot ígért a koszovói albán vezetés, ám eddig nem hoztak létre szerb többségű önkormányzatokat.

Brüsszel, 2018. július 18.
Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főmegbízottja fogadja Aleksandar Vucic szerb elnököt (b) és Hashim Thaci koszovói elnököt a Szerbia és Koszovó között az EU égisze alatt folytatott tárgyalások újabb fordulójában Brüsszelben 2018. július 18-án. (MTI/Az Európai Unió Tanácsa/Mario Salerno)

A határkiigazítás lehetőségét először Hashim Thaci koszovói elnök vetette fel egy Twitter-bejegyzésében: „Egyértelmű a javaslatom a Szerbiával történő békés megállapodásra: nincs határmódosítás etnikai alapon, de lehet szó határkiigazításról és kölcsönös elismerésről”.

Thaci az elmúlt hetekben is többször elmondta, hogy semmilyen körülmények között nem kerülhet sor Koszovó felosztására, de amennyiben Belgráddal megállapodnak, lehet szó „határkiigazításról”. Erről pedig Brüsszelt is tájékoztatja, javasolni fogja „Presevo egyesülését Koszovóval” – hangsúlyozta. A dél-szerbiai Presevo környékén található három településről van szó: Presevóról, az egyetemmel is rendelkező Bujanovacról és Medvedjáról. Presevo és Bujanovac lakosságának nagy része albán nemzetiségű, Medvedjáénak pedig mintegy negyede, bár erről hivatalos szerbiai adatok nem léteznek.

A koszovói ellenzéki pártok – sőt Ramush Haradinaj kormányfő is – veszélyesnek tartja az államfő határkiigazításra vonatkozó kijelentését. Haradinaj szerint ugyanis a határokat háborúban határozták meg, és csak újabb háborúval lehet változtatni rajtuk. „Minden albán azt szeretné, ha Presevo Koszovóhoz tartozna, de a határokat a NATO jelölte ki” – mondta, majd hozzáfűzte, hogy nem kell a tűzzel játszani.

A koszovói háború 1998-ban kezdődött, amikor a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) gerillaháborút indított a szerb rendőri és jugoszláv katonai egységek ellen Koszovó függetlenségének kivívása céljából. A NATO 1999 márciusától 78 napon át tartó légicsapásokkal távozásra kényszerítette a szerb és jugoszláv fegyveres erők Szerbia akkori déli, túlnyomó többségében albánok lakta tartományából, amelyet a szerbek kultúrájuk és vallásuk bölcsőjének tekintenek. A válság fegyveres szakaszát az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú határozata zárta le, mely ENSZ-igazgatást vezetett be Koszovóban, a biztonságot NATO-vezetésű békefenntartók szavatolják.

Koszovó 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, ám Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni. Szerbia és Koszovó 2013-ban Brüsszelben megegyezett a kapcsolat normalizálásáról, ám előrelépés azóta sem történt. Koszovó státusának rendezéséről Aleksandar Vucic szerb államfő tavaly ősszel kezdeményezett nemzeti konzultációt, ezek az egyeztetések azonban még nem zárultak le.

A Koszovóval fenntartott kapcsolat a jelenlegi állapotában a legnagyobb akadálya Szerbia európai uniós integrációjának, de Belgrád kész arra, hogy a lehetséges kompromisszumos megoldásokról tárgyaljon.

A szerb elnök viszont sokkal óvatosabban fogalmazott koszovói kollégájánál. „Semmilyen titkos megegyezés nem lesz Koszovóval a nyilvánosság tudta nélkül” – mondta. Mindazonáltal hozzátette, hogy nem derűlátó a megegyezést illetően. „Amennyiben megoldás születik, Szerbia többet kap annál, mint ami korábban tervben volt. Hogy az olyan lesz-e, amit ünnepelni lehet – soha nem lesz olyan, de amennyiben mégis megállapodás születik, ők (a koszovóiak) sem fognak ünnepelni” – húzta alá.

Arról Thaci és Vucic sem beszélt, hogy Szerbia milyen területeket kapna meg a határkiigazítás részeként. A napokban egyébként a szerb és a koszovói elnök is felvetette a népszavazás lehetőség Koszovó kapcsán.

Egyre sürgetőbb a megoldás

Szakértők szerint ahogy egyre jobban sürget az idő, hogy Pristina és Belgrád az öt évvel ezelőtt megkötött brüsszeli egyezmény alapján megoldást találjon Koszovó helyzetének rendezésére, úgy nő a feszültség is a két ország között, és ezért merülhetett fel a területcsere lehetősége is, ami eddig vörös posztó volt mindenki szemében.

Úgy vélték: a területcsere vagy határkiigazítás, akárhogy is neveznék a politikusok, kinyitná Pandora szelencéjét, és az országhatárok módosításának lehetősége átterjedne a volt jugoszláv tagállamok más területeire is, például:

  • Macedóniára, ahol a lakosság negyede albán nemzetiségű;
  • a boszniai szerb kisebbség valószínűleg kérné, hogy a boszniai Szerb Köztársaságot csatolják Szerbiához;
  • ugyanígy a horvát kisebbség is kérné, hogy Hercegovina déli részét, ahol többségében horvátok élnek, csatolják Horvátországhoz;
  • sőt, nagy valószínűséggel a montenegrói szerbek is hasonló ötletekkel állnának elő.

Ezek az elszakadási kísérletek viszont nem békés politikai légkörben, hanem erőszakos összetűzések kíséretében történnének. Az 1991-1995-ös délszláv háború pedig éppen az ilyen függetlenségi törekvések miatt tört ki – hangoztatták a szakértők.

Ezen kívül a területcserét feltehetően az EU sem nézné jó szemmel. Koszovót az EU 28 tagállama közül öt, amely maga is jelentős, autonómiára törekvő kisebbséggel rendelkezik vagy lakossága a szerbekhez hasonlóan jórészt ortodox keresztény hitű – Románia, Szlovákia, Spanyolország, Görögország, Ciprus – sem ismerte el eddig önálló államként.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »