Új szintre lépett az amerikai-iráni viszály

Közép-európai idő szerint kedden reggel hat órakor életbe léptek az Irán elleni amerikai szankciók. Az erről szóló közleményt Donald Trump elnök írta alá, majd a Fehér Ház helyi idő szerint hétfőn délután adta ki.

Az amerikai elnök 21 pontban és több alpontban rögzítve sorolta fel az egyes büntetőintézkedéseket, és ismételten figyelmeztetett: „az iráni rendszer választás előtt áll”. Teherán „vagy változtat fenyegető és destabilizáló magatartásán, és akkor visszatérhet a világgazdaság körforgásába, vagy továbbra is a gazdasági elszigetelődés útját járja” – szögezte le.

Donald Trump megismételte azt is, hogy „nyitott” a tárgyalásokra Teheránnal egy olyan „átfogóbb megállapodás érdekében, amely érintené (Irán) ártalmas tevékenységének teljes körét, beleértve ballisztikusrakéta-programját és a terrorizmus támogatását”.

Teherán, 2018. augusztus 6.
Az iráni elnöki sajtóhivatalának felvételén Haszan Róháni iráni elnök beszédet mond az állami televízióban 2018. augusztus 6-án, miután a washingtoni Fehér Ház Donald Trump elnök aláírásával közleményt adott ki, amelyben bejelentette az Irán elleni szankciók megújítását. A szankciók helyi idő szerint éjféltől lépnek életbe. (MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala)

A szankciók bevezetéséről az amerikai elnök még májusban döntött, miután május 8-án egyoldalúan felmondta a 2015-ben kidolgozott és 2016 januárjában megkötött többhatalmi atomalkut Iránnal. A megállapodást az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és az Európai Unió írta alá. Trump mindig is kártékonynak tartotta ezt az egyezményt, és már a 2016-os elnökválasztási kampányában hangsúlyosan szerepelt az atomalku felülvizsgálata, illetve felmondása is. Bár az elnök nem vitatta, hogy Irán nem sértette meg a benne foglaltakat, álláspontja szerint az egyezmény nem akadályozza meg abban, hogy nukleáris fegyvert állítson elő. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) szerint Teherán mindig betartotta az egyezményt.

A beígért szankciókat két szakaszban vezetik be. Az első szakasz vette kezdetét kedd hajnaltól, és a büntetőintézkedések az iráni gazdaság több ágazatát érintik. A szankciók második szakasza november elején lép életbe, amikor elsősorban az iráni energetikai szektor kerül célkeresztbe, embargóval sújtva az iráni olajexportot.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a hét végén hangsúlyozta, hogy Washington mindenképpen következetesen betartatja a szankciókat, amelyektől azt reméli, hogy magatartása megváltoztatására készteti az iráni vezetést.

Pompeo szerint a most ismételten bevezetésre kerülő szankciók célja Irán amerikai megítélés szerinti „kártékony magatartásának” megváltoztatása a Közel-Keleten és annak megakadályozása, hogy a perzsa vezetés nukleáris fegyverekre tegyen szert. Az amerikai diplomácia vezetője szerint a büntetőintézkedések az iráni „rosszindulatú tevékenységek visszaszorítására tett amerikai erőfeszítések fontos elemei”.

Az amerikai külügyminiszter vasárnap – utalva az egyes iráni városokban tapasztalt tüntetésekre – fontosnak tartotta leszögezni, hogy az irániak nem az amerikai politikával elégedetlenek, hanem a saját vezetőikkel, akik nem tudták valóra váltani a gazdaság fellendítésére vonatkozó ígéreteiket. Hozzátette: Washinton támogatja, hogy az irániak hallassák hangjukat országuk jövőjét illetően. Az amerikai diplomácia vezetője ugyanakkor hangoztatta, hogy az amerikai kormánynak nem az iráni rendszerváltás a célja, hanem csupán Teherán „magatartásának megváltozása”. Washington ugyanis rendkívül élesen bírálja Teherán szíriai és jemeni szerepvállalását.

Vegyes fogadtatás

Az amerikai szankciók ismételt bevezetésének vegyes volt a fogadtatása. Az Európai Unió sajnálattal vette tudomásul, és Federica Mogherini kül- és biztonságpolitikai főképviselő a brit, a francia és a német külügyminiszterrel közös nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy továbbra is „hatékony pénzügyi csatornákat” kívánnak fenntartani Iránnal, és nem áll le az iráni földgáz- és kőolajexport.

Haszan Róháni iráni elnök az állami tévében közvetített beszédében leszögezte: „értelmetlennek” tartja a tárgyalásokat Washingtonnal, mert bár Teherán a tárgyalások és a diplomácia híve, de ehhez szerinte jóhiszeműség kell. Róháni hangsúlyozta: Teherán nem tárgyal nyomás alatt.

„Őrültség a tárgyalásokat és a szankciókat összekötni egymással” – mondta, és feltette a kérdést, hogy miként állíthatják így az amerikaiak, hogy méltóak a bizalomra. „Szankciók idején nem lehet tárgyalni” – jelentette ki, és emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok „nem teljesítette a vállalt kötelezettségeit, és kilépett a nemzetközi megállapodásból”.

„Ha összefogva dolgozunk, az Egyesült Államok nagyon hamar megbánja a tettét, és hónapok alatt kudarcra ítéljük a szankciókat” – jelentette ki magabiztosan az iráni elnök.

A Daimler máris felfüggesztette iráni tevékenységét

A Daimler „további intézkedésig” átmeneti időre felfüggesztette az „egyébként is meglehetősen korlátozott” tevékenységét Iránban – erősítette meg közleményben a német autóipari konszern a Stuttgarter Zeitung korábbi jelentését.

A Daimler 2016-ban jelentette be, hogy helyi partnerek bevonásával tehergépkocsikat fog értékesíteni Iránban saját Fuso márkaneve alatt. „A Mercedes-Benz márkájú tehergépkocsik gyártását és értékesítését meg sem kezdtük újra Iránban” – szögezi le a közlemény.

Hasonlóképpen, a vállalat nem indította újra a Mercedes-Benz személygépkocsik értékesítését sem Iránban, helyben pedig nem is gyártotta azokat korábban sem. „Az iráni gazdaság teljesítménye és az autópiac forgalma a vártnál gyengébben alakult” – mutat rá a Daimler közleménye, hozzátéve, hogy „szoros figyelemmel követjük a politikai fejleményeket, különös tekintettel az atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás további sorsára”.

Forrás: MTI/Reuters/APA/AFP/EFE/Kitekintő