A feszültségek ellenére nem jó ötlet Törökország elidegenítése

Donald Trump Twitter bejegyzései gyakran keltik fel a közvélemény figyelmét, azonban a július 26-án közzétett posztja, melyben Törökországot, egyik szövetségesét fenyegeti szankciókkal, erős rosszallást váltott ki a NATO szövetségesi köreiben.

Trump figyelmeztetését a török visszautasítás váltotta ki, miszerint nem engedik szabadon a 2016-ban bebörtönzött Andrew Brunson amerikai lelkipásztort, a feszültségek pedig az elmúlt időszakban több területen is fokozódtak, az utolsó összetűzés pedig mélyrepülésbe küldte a török pénzügyi piacot, a líra újra történelmi mélypontja körül mozog a dollárral szemben.

Gulenért Brunson 

Recep Tayyip Erdogan török elnök számára a sikertelen, hatalma megdöntésére irányuló 2016 júliusi sikertelen puccskísérlet egy eddig be nem gyógyuló seb maradt. Washington vonakodik Fethullah Gulen, a török, jelenleg Pennsylvaniában tartózkodó hitszónok kiadásától – akit Erdogan a puccs megszervezésével vádol – mert az USA szerint a Törökország által benyújtott bizonyítékok nem elégségesek ehhez.

Erdogan állítása szerint Gulen követői egy „titkos államot” hoztak létre, beépültek a biztonsági szervekbe, iskolákba és bíróságokba, ezért Erdogan tisztogatásba fogott a civil szolgálatok ellen, amely 130 ezer ember állásába került.

Ennek a tisztogatásnak lett az áldozata Andrew Brunson, evangélikus hitszónok is, aki két évet töltött egy török börtönben a 2016 júliusi puccskísérletben való részvételért. Július végén házi őrizetbe kerülhetett, azonban a Trump adminisztrációnak ez nem volt elég, ugyanis az ő álláspontjuk szerint szabadlábra kellett volna helyezni. A török hivatali dolgozók véleménye alapján a Brunson-ügy egy bírói, nem politikai ügy. Erdogan viszont tovább mélyítette az amerikai gyanút, miszerint a lelkipásztort csupán alkutárgyként kezelték, mivel a török elnök még tavaly ajánlatot tett Brunson szabadon bocsátására, Gulen kiadásáért cserébe.

NATO, Szíria, Oroszország

További érzékeny téma a két állam között a szíriai háború, és Ankara terve, miszerint Oroszországtól vásárolna rakétavédelmi rendszert, amely ráadásul nem kompatibilis a többi NATO tagállam által használt típusokkal.  Az Sz-400-as légvédelmi rendszerről szóló megállapodás lehetősége és más feszültségek arra sarkalltak néhány amerikai törvényhozót, hogy beterjesszenek egy javaslatot arra vonatkozóan, hogy az USA szüneteltesse az F-35-ös katonai sugármeghajtású repülőgépek eladását Törökországnak. A szállítások tényleges leállításáról egyelőre nincs szó, a tiltás helyett az USA azt szeretné elérni, hogy a törökök inkább Patriot rakétavédelmi rendszert telepítsenek az orosz Sz-400-asok helyett.

Az Egyesült Államok képviselőháza múlt héten elfogadott egy törvényjavaslatot, amely felhatalmazná Donald Trump amerikai elnököt arra, hogy szankciókat alkalmazzon azon országokkal szemben, amelyek Moszkvától és Washingtontól egyaránt fegyvert vagy harcászati eszközt akarnak vásárolni. A javaslatot még a szenátusnak és magának Trumpnak is jóvá kell hagynia.

A szíriai konfliktusban sincs egyetértés a két ország között. Barack Obama elnöksége alatt, az USA legmegbízhatóbb szövetségese az Iszlám Állam elleni szíriai háborúban egy kurd vezetésű milícia volt, akik jelentős, átfogó amerikai támogatásban részesültek. Ez azonban bosszantotta Törökországot, amely a milíciát a lázadó, Törökországon belül 30 éve autonómiáért harcoló kurd csoport tagjának tekintette. Törökország megkérte Trumpot, hogy vizsgálja felül Obama politikáját, azonban az amerikai elnök inkább a szíriai kurdok felfegyverzése mellett döntött, a török erők pedig támadást indítottak Szíriában az amerikai támogatást élvező kurdok ellen.

Donald Trump amerikai, és Recep Tayyip Erdogan török elnök a NATO székházában Brüsszelben, Belgiumban 2018 július 11-én. EPA/TATYANA ZENKOVICH / POOL

Sérülékeny a török gazdaság

Törökország jelentős államháztartási deficittel rendelkezik, és nagy mértékben támaszkodik a beáramló külföldi tőkére a hiány pótlásában. Bárminemű negatív változás a piaci környezetben – például szankciók kivetése – amely lassítaná a tőkeáramlást Törökországba vagy a befektetők nemtetszését váltaná ki, további nagy nyomást helyezne a török valutára. A líra értéke már most is rekord alacsonyan van a dollárhoz képest, miután csak ebben az évben 20 %-ot esett, tovább erősítve ezzel az inflációt és akadályozva a vállalatokat a külföldi valutában lévő hiteleik visszafizetésében.

További konfliktust jelent az USA és Törökország között az állami tulajdonú török Halkbank egyik korábbi vezetőjének, Mehmet Hakan Atillának az ügye, akit az Egyesült Államokban ítéltek 32 hónap börtönre amiatt, hogy segített Iránnak az USA által kivetett pénzügyi szankciók megkerülésében. A vád szerint több milliárd dollárnyi iráni olajbevétel tisztára mosásáról volt szó, Erdogan szerint ugyanakkor a bankárt hamis bizonyítékok alapján ítélték el, amiért ugyancsak Gülen hálózata felelős.

Orosz közeledés

Törökország és Oroszország kapcsolata az ideiglenes feszültségek ellenére erősödik. Bár a szíriai háború különböző feleit támogatják, továbbá Törökország még 2015-ben lelőtt egy orosz katonai repülőgépet (mely a szíriai kormányerőknek nyújtott segítséget és belépett Törökország légterébe), a kapcsolatok azóta normalizálódtak.

Jelenleg Erdogan az orosz-iráni fegyverszüneti egyezményt támogatja, mely négy területet érintene Szíriában, továbbá csapatokat küldött Szíriába a terv végrehajtása érdekében. Miután találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a július közepén tartott fejlődő gazdaságok csúcstalálkozóján, Erdogan elmondta, hogy az együttműködésük „nagyon féltékennyé tesz valakit” – derült ki a török média közvetítéséből.

Mi tudná Törökországot az USA mellett tartani?

Bár Törökország már figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a fenyegető amerikai hangvétel negatív irányba befolyásolhatja a kapcsolatukat, a közös érdekek eddig megakadályozták a múltbeli viták eszkalálódását, azonban az ellentétek nem szűntek meg.

Törökország erősen függ a rövidtávú külföldi, főként amerikai befektetésektől, az USA-nak pedig Törökország egyfajta megbízható szövetséges az iszlám Közel-Keleten, abban a régióban, ahol Oroszország és szövetségese, Irán hatalma egyre növekszik.
Mivel Trump keményebb fellépést ígér Irán ellen, talán nem szeretné, hogy a török partnere – amely a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkezik – az ellentétes táborban találjon új szövetségesekre.

Forrás Bloomberg / Financial Times / NY Times

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »