Az orosz kormány nem akar népszavazást a nyugdíjreformról

Elutasította a nyugdíjkorhatár emelése ellen az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja által kezdeményezett népszavazást pénteken az orosz Központi Választási Bizottság.

Ella Pamfilova, a bizottság elnöke kijelentette, hogy maga az ügy referendumra terjeszthető ugyan, de a testületnek jogi kifogásai vannak a kérdés megfogalmazásával kapcsolatban. A kommunisták által előterjesztett kérdés így hangzott:

„Egyetért-e ön azzal, hogy az Oroszországi Föderációban a korhatár, amely feljogosít az öregségi biztosítási nyugdíj kiutalására, nem emelkedhet?”

Pamfilova azt ígérte, hogy a választási bizottság tagjai pozitív választ adnak majd, ha a kezdeményezők új megfogalmazásban terjesztik elő a kérdést. Mint elmondta, a módosítással kapcsolatban tanácsot adott a kommunistáknak. Egy újabb indítványhoz arra van szükség, hogy egy újabb kezdeményező csoport jöjjön létre az ország valamelyik régiójában, amely jóváhagyja és beterjeszti az új szövegezésű kérdést a helyi választási bizottságnak, amely aztán a központi testületnek továbbítja azt.

Ellenzéki tüntetők az orosz nyugdíjrendszer reformja elleni tiltakozáson az orosz parlament előtt 2018. július 19-én, Moszkvában. A táblán az alábbi szöveg olvasható: „A nyugdíjreform egyenlő az élve temetéssel.” EPA/MAXIM SHIPENKOV

Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártjának jogászai korábban úgy vélekedtek, hogy a kérdés megfogalmazása kifogástalan, mert nem tartalmazott a kormányra való utalást. A vonatkozó orosz jogszabály szerint nem kezdeményezhető népszavazás olyan kérdésben, amely az alkotmány, az alkotmányos törvények, vagy az államhatalom szövetségi szerveinek kizárólagos kompetenciájához tartozik.

A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó vb nyitónapján terjesztette elő. Az elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiaknál pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A nyugdíjkorhatár tervezett emelése miatt az elmúlt hetekben több nagyvárosban tüntettek – megmozdulások várhatók ezen a hétvégén is -, csökkent Vlagyimir Putyin elnök népszerűsége és konfliktusok jelentkeztek a kormányzó Egységes Oroszország pártban.

Oroszországban – pontosabban akkor még a Szovjetunióban – 1932-ben állapították meg a nyugdíjkorhatárt, amelyhez azóta nem nyúltak. A jelenlegi orosz nyugdíjazási kor a legalacsonyabbnak számít a fejlett világban, ugyanakkor az ország a várható élettartam vonatkozásában is kínosan le van maradva – ez utóbbi leginkább a férfiak esetében feltűnő, ami jelenleg 68 év.

Újraválasztása és újabb beiktatása után, májusban, Putyin rendeleteket adott ki, amelyeknek célja egyebek között a gazdaság fellendítése, az életszínvonal látványos emelése és a szociális ellátás javítása a következő hatéves elnöki ciklusban. Az utasítások megvalósításához azonban a büdzséből – a kormányzat által elismerten – 8 ezer milliárd rubel hiányzik. (Egy rubel jelenleg mintegy 4,40 forintot ér.)

Ennek pótlására Oroszországban 18-ról 20 százalékra fogják növelni az általános forgalmi adót – ezt a parlament alsóháza a héten megszavazta -, és részben emiatt emelik a nyugdíjkorhatárt is.

A korhatár emelését az alsóház július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedés mellett egyedül a kormányzó Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott.

Forrás: MTI / EPA / Kitekintő

Friss hírek