Pompeo: nem lesz egy csapásra jobb az amerikai-orosz viszony

Nem változott Washington politikája az Oroszországgal szemben hozott szankciók ügyében – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában tartott szerdai meghallgatásán.

A meghallgatáson a szenátorok – mind a demokrata, mind a republikánus pártiak – bírálták Donald Trump republikánus párti elnök külpolitikáját, az arról szóló megfelelő tájékoztatás hiányát és azt, hogy az elnök cselekedeteivel óriási bizalmatlanságot kelt saját népében.

A miniszter viszont vehemensen védte az elnök külpolitikáját általában, és elsősorban a Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozóról és az Észak-Koreával kapcsolatos amerikai kormánypolitikáról beszélt. Közölte: a helsinki csúcstalálkozón az amerikai fél azt próbálta kifürkészni, hogy Moszkvának szándékában áll-e a kétoldalú viszony javítása. „Most az orosz térfélen pattog a labda” – szögezte le.

A szenátorok több kellemetlen kérdést tettek fel Pompeónak azzal kapcsolatban, hogy az elnök Helsinkiben miért nem vonta felelősségre orosz hivatali kollégáját a 2016-os amerikai választásokba való orosz beavatkozásért. „Nagy a bizalmam Önben, hazafinak tartom, de az elnök cselekedetei mégiscsak óriási bizalmatlanságot keltenek a nemzetben” – mondta a külügyminiszternek Bob Corker, a bizottság republikánus párti elnöke. „Van stratégia a mögött, hogy Ön kétségeket kelt mindkét párt szenátoraiban és az amerikai népben azt illetően, hogy mik az elnök indítékai?” – kérdezte Corker, aki a Reuters hírügynökség szerint rendszeresen bírálja az elnököt.

Pompeo hangsúlyozta: az elnök „teljes mértékben tisztában van” azzal, hogy Oroszország beavatkozott a 2016-os amerikai választások folyamatába. Hozzátette: Helsinkiben ő maga, személyesen is közölte az orosz partnerekkel, hogy „komoly következményei lesznek a demokratikus folyamatainkba történő beavatkozásnak”.

A miniszter kérdésekre válaszolva elmondta: Trump teljes körűen tájékoztatta őt arról, hogy miről volt szó négyszemközti megbeszélésén Putyin elnökkel, de ezek nem tartoznak a nyilvánosságra. Szóba kerültek gazdasági kérdések, az amerikai elnök felvetette a terrorellenes tanács újbóli létrehozását, és megvitatták, hogyan lehetne politikai megoldást találni a szíriai konfliktusra. Az amerikai fél mind Szíria, mind Ukrajna ügyében „az Egyesült Államok alapvető stratégiai érdekeit védelmezte” Helsinkiben, de nem kerültek szóba az Oroszország elleni szankciók, és nem született megállapodás Ukrajna ügyében – mondta.

Pompeo megerősítette, hogy az amerikai kormány soha nem fogja elismerni a Krím orosz annektálását. Ezen a ponton megjegyezte, hogy a Trump-kormány 213 büntetőintézkedést tart érvényben Oroszország ellen – szigorúbb vele szemben, mint bármely korábbi amerikai kormány -, és a külügyminisztérium kész közösen kidolgozni a szövetségi parlamenttel egy új törvényt az Oroszország elleni szankciókról. Ebben felelősségre vonnák Moszkvát mindazon cselekedeteiért, amelyeket a világban tesz. Meg kell fizettetni Moszkvával tettei árát, „ha ehhez megtaláljuk a megfelelő helyeket és eszközöket” – szögezte le. Szerinte bizonyos orosz magánszemélyekre, oligarchákra kellene koncentrálni, és olyan szankciókat bevezetni, amelyek az orosz gazdaságot sújtják, mert az ilyenek érintik Moszkvát érzékenyen.

Washington, 2018. július 26.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a szenátus külügyi bizottságában tartott meghallgatásán a törvényhozás washingtoni épületében, a Capitoliumban 2018. július 25-én. Az ülésen a miniszter kifejtette álláspontját a Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozóról, az Oroszország elleni szankciókról és az Észak-Koreával kapcsolatos amerikai kormánypolitikáról. (MTI/AP/Susan Walsh)

Szenátusi meghallgatása előtt a külügyminiszter nyilatkozatot adott ki a Krím annektálásával kapcsolatban, Krími Nyilatkozat címmel. Az ismert amerikai álláspontot ismételve leszögezte, hogy a Krím Ukrajnához tartozik, és Washington folytatja ezzel kapcsolatos politikáját mindaddig, amíg helyre nem áll Ukrajna területi épsége.

„Az Egyesült Államok felszólítja Oroszországot, hogy tartsa tiszteletben az általa is elfogadottnak mondott alapelveket, és vessen véget a Krím megszállásának” – olvasható a közleményben. A Reuters szerint a nyilatkozat azoknak a találgatásoknak az elhárítására szolgál, miszerint a Trump-Putyin találkozó hatására az Egyesült Államok kész elfogadni a Krím annektálását.

Pompeo a szíriai konfliktus rendezését illető esetleges Trump-Putyin megállapodásról – amelyről az amerikai sajtó többnyire orosz forrásokra hivatkozva hírt adott – nem kívánt nyilatkozni, mint fogalmazott: e részletek feltárása nem az ő dolga.

Észak-Koreáról szólva Pompeo leszögezte: az amerikai kormány a „türelmes diplomácia” mellett kötelezte el magát, és értékelése szerint már „haladást” is elértek a Phenjannal folytatott tárgyalásokon. Ugyanakkor az egyik szenátor kérdésére elismerte: Észak-Korea változatlanul folytatja az atombombához szükséges hasadóanyagok előállítását, annak ellenére, hogy ígéretet tett az atomfegyver-mentesítésre. Arra a kérdésre azonban nem kívánt válaszolni, hogy tudomása szerint Phenjan folytatja-e a tengeralattjáróról indítható ballisztikusrakéta-kísérleteit.

Bob Corker bizottsági elnök bírálta Trumpot amiatt, hogy „nagyon tehetséges”, a „népét szerető” államférfinak nevezte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt, pedig ismert, hogy milyen súlyos jogsértések történnek az országban.

Forrás: MTI/Reuters/Hszinhua