Izrael lehet a Trump-Putyin találkozó legnagyobb nyertese

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök számára diadalmas nap volt a hét elején Helsinkiben tartott amerikai-orosz csúcstalálkozó. Bár személyesen nem vett részt Donald Trump és Vlagyimir Putyin megbeszélésein, mégis úgy érezhette, hogy jelen volt.

„Azt hiszem, nagyon sok jó következtetést vonhatunk le, nem utolsósorban Izrael szempontjából” – mondta Trump a találkozó után Sean Hannity riporternek. Mint Trump fogalmazott, „Putyin hisz Izraelben, sőt mi több, Bibi nagy rajongója. Nagyon sokat segít neki, és ezután is sokat fog segíteni neki, ez pedig mindannyiunk számára jó dolog.”

A csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón Putyinnak is volt ajándéka Bibi (Benjámin Netanjahu beceneve – a szerk.) számára: „A Golán-fennsík helyzetét vissza kell állítani az 1974-es megállapodás utáni állapotba” – mondta. Pontosan ezt kérdezte Netanjahu, amikor néhány nappal az amerikai-orosz csúcs előtt találkozott Putyinnal Moszkvában. Ez teljes tűzszünetet jelent az izraeli-szíriai határ mentén, valamint azt, hogy sehol a közelben nincsenek külföldi csapatok.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel 2018. július 11-én. (EPA/YURI KADOBNOV/POOL)

Hivatalosan Netanjahu (és Trump) azt szeretnék, hogy vonják ki az iráni csapatokat Szíriából, azonban egyikük sem hajlandó nyílt erőszakot alkalmazni – ez ugyanis szárazföldi csapatok bevetését tenné szükségessé –, ezért kompromisszumra van szükség. Izrael az iráni „tanácsadók” viszonylag kis kontingensével „együtt tud élni”, amennyiben azok Damaszkusztól keletre, a határtól messze állomásoznak. Ez pedig szintén megfelelő lenne mind az Egyesült Államok, mind Oroszország számára.

Az irániaknak természetesen eszük ágában sincs bárhová is menni, és nem kívánják elfogadni a haderejük átcsoportosítását és korlátozását. Ha azonban létezne egy amerikai-orosz „no-go zóna” megállapodás az iráni csapatokra vonatkozólag, nagyon keveset tudnának tenni. A vezető izraeli biztonsági tisztviselők azt mondják, hogy egy ilyen tilalom hatékonyan érvényesíthető, még úgy is, ha igazak a közelmúltban a médiában felbukkanó hírek arról, hogy nagyszámú iráni alakulatok úgy próbálnak rejtőzködni, hogy szíriai egyenruhát viselnek.

„Az iráni hadsereg fárszi nyelven beszél, nem pedig arabul. Igazából nincs szükségünk ruhákra ahhoz, hogy ezt megállapítsuk” – fogalmazott egy vezető izraeli kormányzati tisztviselő.

Oroszország azonban nem feltétlenül akarja, hogy minden iráni csapat elhagyja Szíriát. Bár állandó településeket és kikötőket – sőt, újabban menekültközpontokat – épít a háború sújtotta országban, valamint egy stabil damaszkuszi rezsimre van szüksége, Putyinnak nem áll érdekében, hogy magára vállalja Bassár el-Aszad szíriai elnök „belső biztonsági rendőrfőnökének” szerepét, ezért szolgálná az érdekeit, ha az iráni csapatok a háború lezárását követően még egy kis ideig az országban maradnának. Ha, és amikor Aszad visszaszerzi az ország teljes ellenőrzését, akkor ő maga majd megszabadulhat az irániaktól.

Egy másik kérdés, amely úgy tűnik, egyelőre nem rendeződik, Izrael joga, hogy megtiltsa a Hezbollah libanoni síita mozgalomnak juttatott iráni fegyverszállítmányokat. Emiatt az izraeli hadsereg az elmúlt években több tucatszor hajtott végre légitámadásokat – leginkább a szíriai légtérbe behatolva –, mégpedig amerikai buzdításra, bár Oroszország is hallgatólagosan elfogadta ezeket.

Nincs jele annak, hogy ez a status quo megváltozik. Kevesebb, mint 24 órával a helsinki csúcstalálkozó előtt az izraeli repülőgépek megtámadtak egy légitámaszpontot a szíriai Aleppó város közelében. A légicsapás következtében állítólag számos iránit megöltek. Netanjahu egyébként soha nem adna zöld utat egy ilyen bevetésre, ha nem lenne biztos Putyin hallgatólagos beleegyezésében.

Természetesen van egy földi útvonal Iránból Libanonba Irakon és Szírián keresztül. Azonban mivel jelenleg mintegy 2000 amerikai katona állomásozik a térségben, Irán számára nem szerencsés ezt használni nagymennyiségű fegyver csempészése céljából. Még áprilisban Trump közölte, hogy hamarosan kivonja ezeket a csapatokat az országból, Netanjahu azonban azt mondta erre az amerikai elnöknek, hogy szerinte ez nagy hiba volna.

Trump pedig vette az üzenetet. A brüsszeli NATO-konferencia előtt ugyanis John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó már azt magyarázta a kérdés kapcsán, hogy a terv megváltozott. „Azt hiszem, az elnök világossá tette, hogy mindaddig maradunk Szíriában, amíg az Iszlám Államot teljes mértékben ki nem űzzük, illetve amíg az iráni fenyegetés folytatódik a Közel-Keleten” – fejtette ki.

Brüsszelben Trump egyértelművé tette NATO-szövetségesei számára, hogy brutális gazdasági háborúval célozza meg Iránt. „A gazdaságuk összeomlik” – fogalmazott az elnök. „Egy bizonyos ponton hívni fognak, és azt fogják mondani, hogy kössünk alkut, mi pedig meg fogjuk kötni” – tette hozzá.

Bár a kijelentés „klasszikus Trump-túlzás” volt, világos, hogy addig szándékozik növelni a nyomásgyakorlást, amíg Irán tárgyalni nem akar, vagy amíg a rezsim össze nem omlik. Ez az Egyesült Államok atomalkuból történő kilépésének végső célja.

Donald Trump amerikai elnök május elején jelentette be, hogy az Egyesült Államok egyoldalúan felmondja az Iránnal kötött többhatalmi atomegyezményt, és azóta európai szövetségeseit is arra ösztökéli, hogy gyakoroljanak nyomást a perzsa ország kormányára. Az Iránnal üzletelő európai vállalatokat Washington szintén szankciókkal fenyegette meg arra az esetre, ha nem szakítják meg kapcsolataikat Teheránnal.

Itt fontos megemlíteni, hogy Netanjahu volt az, aki meggyőzte Trumpot, hogy léptesse ki országát a paktumból, és szintén ő az, aki mellszélességgel támogatja a kemény gazdasági szankciók újbóli bevezetését. Érvelése szerint ugyanis, ha Trump „lefejezi” a rendszert Teheránban, az iráni csapatok automatikusan elhagyják Szíriát.

Ez azonban egy mindeddig nem tesztelt elmélet: Putyin talán nem is akarja az amerikai sikert Iránnal kapcsolatban. Még akkor is, ha esetleg hajlandó ebbe beleegyezni, magas diplomáciai árat fog kérni érte. Ráadásul egyelőre az sem világos, hogy milyen mennyiségű gazdasági szenvedés lesz elegendő a rezsim leépítéséhez.

Trump és Putyin bontakozó barátkozásában azonban Netanjahu örömmel fedezi fel a lehetőséget, hogy csökkentse Irán befolyását Szíriában. Ez persze nem helyettesítheti az általa kívánt rendszerváltást, de ez is jóval több, mint a semmi.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Kérdéses, hogy megtartják-e a Brexit-szavazást

Egybehangzó hétfői brit médiaértesülések szerint a brit kormány elhalasztja az eredetileg keddre kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásról. A Downing Street szóvivője hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy a szavazást a terveknek megfelelő időpontban, kedd este megtartják.

Read More »

Pasinján pártja tarolt az örmény előrehozott választáson

Nikol Pasinján ügyvezető kormányfő Én lépésem elnevezésű pártszövetsége szerezte meg a szavazatok 70,43 százalékát a vasárnap Örményországban tartott előrehozott parlamenti választásokon. A korábban kormányzó Örményország Köztársasági Pártja a voksok 4,7 százalékával nem érte el a törvényhozásba kerüléshez szükséges 5 százalékos küszöböt.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás