Két év után véget ért a rendkívüli állapot Törökországban

Törökországban helyi idő szerint éjfélkor, közép-európai idő szerint 23 órakor véget ért a rendkívüli állapot, amelyet a 2016. július 15-i katonai puccskísérlet után vezettek be.

Az intézkedést először három hónapra rendelték el, de eddig  minden alkalommal – összesen 7-szer – újabb három hónapra meghosszabbították. A fő indok a terrorszervezetek elleni harc, köztük az összeesküvésért közvetlenül felelőssé tett gülenista hálózat, valamint a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) elleni hatékonyabb fellépés volt.

A török alkotmány szerint kiterjedt erőszakos cselekmények, a demokratikus rend szétzilálása vagy a közrend szétesése esetén rendelhető el rendkívüli állapot, amelynek keretében:

  • kijárási- és járműforgalmi tilalom vezethető be,
  • betilthatók a gyűlések és demonstrációk,
  • a biztonsági erők járműveket és ingatlanokat kutathatnak át és foglalhatnak le,
  • valamint ellenőrizhetik a szárazföldi, a légi és a vízi közlekedést,
  • továbbá a hatóságok korlátozhatnak vagy betilthatnak sajtóorgánumokat az intézkedés idején.

A hatalomátvétel kitervelőjének tartott Fethullah Gülen török származású muzulmán hitszónok 1999 óta önkéntes száműzetésben, az Egyesült Államokban él. Törökország a 2016-os incidens óta különösen megtorlóan lép fel Gülen nemzetközi mozgalmának feltételezett tagjai ellen, akik a hivatalos álláspont szerint terroristák és hosszú évek alatt szivárogtak be a török állami, valamint magánszférába. Gülen tagadja a vádakat.

A rendkívüli állapot felhatalmazta a kormányt, hogy a parlamenti munkán túl törvényerejű rendeleteket bocsásson ki. A tekintélyes Habertürk török hírportál összesítése alapján ezekből két év alatt 32 jelent meg a hivatalos közlönyben.

Isztambul, 2018. július 16.
A 2016-os puccskísérlet halálos áldozatainak emlékére tartott nagygyűlés résztvevői az isztambuli Július 15. vértanúinak hídja (volt Boszporusz-híd) ázsiai hídfőjénél 2018. július 15-én. Két éve, ezen a napon a török hadsereg egy része megkísérelte átvenni a hatalmat, és összecsapásokat folytatott a rendőrséggel Ankarában és Isztambulban. (MTI/EPA/Erdem Sahin)

Az ankarai vezetés a rendeletekkel mintegy 125 800 állami alkalmazottat bocsátott el a munkahelyéről. A belügyminisztériumtól például 41 797, az oktatásügyi tárcától 34 393, a haderőtől 14 633 embert, az igazságszolgáltatásból 4 836 bírát és ügyészt menesztettek. Az elbocsátottak közül később mintegy 6 750-et vettek vissza állásába.

A gülenista tagsággal kapcsolatos jogi eljárások eddig összesen 446 000 embert érintettek, de a lezáratlan nyomozások száma még 100 661, a folyamatban lévő pereké pedig 48 390. A gyanúsítottak és vádlottak száma együttesen továbbra is 284 488-at tesz ki. A szökésben lévők 20 770-en vannak. A lezárt perek száma 53 430, ezekben 34 792 embert ítéltek el, 12 108-at pedig felmentettek.

Kifejezetten a puccsistákhoz kapcsolódóan 289 per indult, és 187-ben már döntés is született. Ezekben az ügyekben eddig 2 263 embert ítéltek el, köztük 67 volt tábornokot. Az elítéltekből 1 550 életfogytiglani börtönbüntetést kapott. 2 005 vádlottat ugyanakkor felmentettek, köztük 900 közlegényt. Az ítéletek mindazonáltal csak hét perben véglegesek. A fennmaradó 102 pernek 4 715 vádlottja van, közülük 2 174-en  vannak  előzetes letartóztatásban.

Gülenizmus miatt jelenleg 33 308-an vannak börtönben. Köztük 6 954 egykori katona, 6 587 tanár, 5 130 rendőr, 705 bíró és ügyész, 398 orvos, 317 ügyvéd, a legfelsőbb fellebbviteli bíróság 78, a legfelsőbb közigazgatási bíróság 26, valamint az alkotmánybíróság két tagja. Az isztambuli központú Török Újságírók Egyesületének (TGS) július 17-ei adatai szerint jelenleg 142 újságírót is fogva tartanak az ország börtöneiben.

Az ankarai illetőségű Emberi Jogok Közös Platformja (IHOP) legutóbb március végén összegezte a rendkívüli állapot következményeit. Szerintük 2018. március 20-ig bezárólag legkevesebb 160 000 embert vettek őrizetbe a hatóságok, az előzetes letartóztatásba helyezettek száma pedig összesen több mint 228 000 volt. A kormány bezáratott egyebek mellett 1 419 olyan egyesületet, 1 064 magániskolát, 847 magánkollégiumot, 174 sajtóorgánumot és 147 alapítványt, amely a Gülen-hálózathoz kötődött, 985 további cég pedig az állami vagyonkezelőhöz került. Ezen felül csaknem 100 önkormányzat választott vezetőjét cserélték le kormánymegbízottra a főként kurdok által lakott délkeleti országrészben, amiért azok állítólag a PKK-t támogatták.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az NTV török hírtelevízió szerdán arra emlékeztetett, hogy a parlament később a törvényerejű rendeletek mindegyikét törvénybe foglalta, így a rendkívüli állapot feloldása ellenére a már meghozott intézkedések érvényben maradnak.

Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter hétfőn kijelentette: a rendkívüli állapot vége egyáltalán nem jelenti azt, hogy Ankara terrorizmus elleni harca is befejeződik. Leszögezte, hogy tartósan és határozottan folytatják a harcot minden olyan terrorszervezet ellen, amely Törökországot „meg akarja szorongatni”, és köztük is elsősorban a puccskísérletért felelőssé tett gülenista mozgalommal szemben. „A gülenisták elleni küzdelmet soha nem engedjük lanyhulni” – hangoztatta.

A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) mindezen felül előkészített ezért egy törvényjavaslatot, amely továbbra is biztosítaná „a terrorizmus elleni harc hatékonyságát”. A tervezet parlamenti vitája várhatóan jövő hétfőn kezdődik meg.

Törökországban a rendkívüli állapot automatikusan ért véget, mert a parlament nem döntött a meghosszabbításáról. Az intézkedés feloldására nem sokkal azután került sor, hogy a kis-ázsiai országban július 9-én végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe.

Forrás: MTI

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »