Izrael nemzetállammá nyilvánította magát

Az izraeli parlament csütörtökön elfogadta azt a törvénytervezetet, amely a zsidó nép nemzeti otthonaként határozza meg Izraelt, és az arab nyelvnek hivatalos helyett különleges státuszt ad.

A 120 fős izraeli parlamentben 62-en támogatták az alaptörvénynek számító jogszabályt, 55-en szavaztak ellene, ketten pedig tartózkodtak. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök „a cionizmus és Izrael történetének meghatározó pillanataként” értékelte a szavazást. Ahmed Tibi arab képviselő ezzel szemben így fogalmazott: „Megrökönyödve és szomorúsággal tudatom a demokrácia halálát.”

Az arab nyelvet hivatalosról különleges státuszúvá minősítették le, ami mindazonáltal lehetővé teszi további használatát az izraeli intézményekben.

A törvény szövege szerint „Izrael a zsidó nép történelmi otthona, és a zsidók kizárólagos nemzeti önrendelkezési joggal rendelkeznek benne”.

A jogszabályt az utolsó pillanatban felhígították. Az eredeti verzió – amelyet az izraeli államfő és főügyész is ellenzett – törvényben rögzítette volna a tisztán zsidó telepek létrehozását, és arra utasította volna a bíróságokat, hogy a zsidó szokásjogra támaszkodjanak az ítélethozatalkor olyan esetekben, amelyekre nincs jogi precedens. Ehelyett egy homályos megfogalmazású módosítást fogadtak el, amely leszögezi, hogy „az állam nemzeti értékként tekint a zsidó telepek fejlesztésére, és bátorítja, illetve előmozdítja azok létrehozását”.

Jobboldali képviselők évekig küzdöttek a törvénytervezet elfogadtatásáért a jogvédő csoportok tiltakozása ellenére. A jogszabályt az izraeli arabok és ellenzéki politikusok is bírálták, mert a kisebbségek kárára alárendeli Izrael demokratikus jellegét zsidó karakterének.

„A törvény megnyitja az utat a kisebbségek diszkriminációja előtt az élet minden területén” – vélekedett az Izraeli Polgárjogok Szövetsége nevű helyi jogvédő szervezet.

Határozottan elítélték a törvényt az izraeli arab parlamenti képviselők is. Ajmán Odeh, az arab közös lista vezetője egy közleményben úgy vélekedett, hogy „most az elkülönítést, a megkülönböztetést és a rasszizmust rögzítették a törvényben”.

Izraelben mintegy 1,8 millió arab él, ők teszik ki a 9 milliós lakosság 20 százalékát. Az alkotmánnyal nem rendelkező Izrael függetlenségi nyilatkozatában teljes és egyenlő jogokat ígért minden állampolgárának. Ezzel szemben az arab kisebbség tagjai arra panaszkodnak, hogy folyamatos hátrányos megkülönböztetésnek vannak kitéve az oktatás, az egészségügy és a lakhatás terén, illetve silányabb minőségű állami szolgáltatásokat kapnak.

Forrás: MTI/dpa/Reuters

Friss hírek