Megijedtek a befektetők Erdogan teljhatalmától

Recep Tayyip Erdogan török elnök sajnálatos módon szavahihető ember. A választási kampány során azt ígérte, hogy ha újraválasztják elnökké, nagyobb befolyást gyakorol majd a monetáris politikára, és nem is vesztegette az időt: elvágta az utolsó szálakat is Törökország biztonsági hálójában, és így „befektethetetlenné” tette az országot.

A helyzetet súlyosbítja, hogy Mehmet Simsek miniszterelnök-helyettes és Naci Agbal pénzügyminiszter egyaránt távozott a kabinetből. Ugyanis ők azok a fajta tisztviselők, akikkel a globális befektetők szerettek együtt dolgozni – akik elkötelezettek a hatékony pénzügyi gazdálkodás és a szabványos gazdasági elvek mellett. A két politikus sokat tett azért, hogy megnyugtassa a befektetőket, amikor Erdogan egyre inkább gúzsba kötötte az országot. Most azonban úgy tűnik, senki sem maradt, hogy betöltse ezt a szerepet.

A török elnök hétfőn tette le az államfői esküt a török parlamentben. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett. A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.

A június 24-én újraválasztott török elnök hétfő esti ankarai sajtótájékoztatóján közzétette az általa kijelölt miniszterek a névsorát. A kabinet jelentősen átalakult: például Erdogan veje, Berat Albayrak, aki eddig az energiaügyi miniszter volt, mostantól az újonnan létrejövő kincstári és pénzügyi tárcáért felel és ezzel ő kapta meg a legfontosabb gazdasági tárcát. Ez pedig összezúz minden arra vonatkozó reményt, hogy az értelem és a felelősség fog uralkodni a fiskális kérdésekben.

Annak hírére, hogy a Simsek nem lesz tagja az új kormánynak, a török líra 3,5 százalékot vesztett értékéből a dollárral és az euróval szemben. És ez a fájdalmas piaci reakció valószínűleg csak a kezdet, lévén a befektetők egyre inkább tartanak attól, hogy Erdogan elkezd belemászni a jegybank függetlenségébe annak érdekében, hogy a kamatcsökkentés irányába mozdítsa el a monetáris politikát. Ez azonban pont ellentétes lenne az infláció által indokolt iránnyal.

Elemzők szerint a befektetők félelme máris beigazolódni látszik, Erdogan ugyanis már hétfőn változtatásokat hirdetett ki a jegybankelnök kinevezésével, illetve mandátumának hosszával kapcsolatban, ezt pedig többen a központi bank feletti hatalomátvétel első lépéseként értelmezték. Ráadásul a török elnök kedd délutáni kijelentése csak fokozta az aggodalmakat, amikor is újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy meglátása szerint a jövőben csökkenhetnek majd a kamatok.

Ankara, 2018. július 10.
A török elnöki sajtószolgálat által közreadott kép Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnökről az államfői eskütételét követő sajtótájékoztatón az ankarai elnöki palotában 2018. július 9-én. Erdogan eskütételével Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett. (MTI/EPA)

Egyelőre nehéz megjósolni, mi lesz ezután. Jelenleg reménytelennek tűnik, hogy bekövetkezzenek azok az események, amelyek megnyugtatnák a befektetőket. Bármely költségvetési bejelentésben valószínűleg benne lesz Albayrak keze, aki biztosan megnyitja a pénzcsapot az olyan területeken – például a nagyobb városokban –, ahol a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kevesebb támogatást élvez.

A következő, július 24-én tartandó központi banki találkozó lehetőséget kínál a kamatemelésre, azonban Erdogan valószínűleg nem fogja ezt jóváhagyni, sőt mi több, nem szabad kizárni a kamatcsökkentés lehetőségét sem – annak ellenére, hogy az infláció júniusban 15,4 százalékra emelkedett, és a kormányzati politikák, valamint a gyengébb deviza is indokolttá tenné az emelést.

Az elnök mindezek ellenére mégis úgy dönthet, hogy „jó irányba tereli” a dolgokat. A választásokat megelőző árfolyamvesztés miatt a török jegybank az elmúlt időszakban két alkalommal is az irányadó kamat megemelésére kényszerült – legutóbb június elején 125 bázisponttal 17,75 százalékra emelve, ezt megelőzően pedig májusban, 300 bázisponttal –, amire a líra átmeneti erősödéssel reagált. Az, hogy ezt Erdogan engedte, azt jelzi: ő sem immunis a zuhanó líra következményeire, amikor Törökország súlyos folyó fizetési mérleg hiánya olyannyira függ a dollártól. Ám látva a monetáris politikával kapcsolatos nevetséges nézeteit, ez nagyon valószínűtlennek tűnik.

Ami igazán aggasztja a befektetőket, az az, hogy Törökország sorsa hétfőtől teljesen Erdogan kezében van, és nagyon nem úgy tűnik, hogy az elnök józan lépésekre készül.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »