Hivatalosan is teljhatalmat kapott Erdogan

Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn letette az államfői esküt a török parlamentben. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett. A lépéssel egyebek mellett megszűnt a Török Köztársaság 1923-as megalakulásával létrejött miniszterelnöki intézmény, és az államfőre szállt át a kormányfő minden jogköre.

A június 24-én újraválasztott török elnök hétfő esti ankarai sajtótájékoztatóján közzétette az általa kijelölt miniszterek a névsorát. A kabinet jelentősen átalakult, ugyanakkor a kulcstárcák élén nem történt változás. A hétfőn életbe lépett végrehajtó elnöki rendszer alapján a kormányzatot is irányító Erdogan egyúttal bejelentette, hogy egy alelnököt választ maga mellé Fuat Aktay személyében. Aktay 2016 júniusától a hétfőn megszűnt miniszterelnöki hivatal államtitkára volt.

Az új rendszerben Erdogan az elnöki hivatalhoz tartozó minisztériumok számát 26-ról – több tárca összevonásával – 16-ra csökkentette.

A belügyminisztériumot továbbra is Süleyman Soylu, míg a külügyi tárcát Mevlüt Cavusoglu vezeti. Az igazságügyi minisztérium élén ezentúl is Abdülhamit Gül áll. Erdogan veje, Berat Albayrak, aki eddig az energiaügyi miniszter volt, mától az újonnan létrejövő kincstári és pénzügyi tárcáért felel és ezzel ő kapta meg a legfontosabb gazdasági tárcát.

Kimaradt a kormányzatból Mehmet Simsek, aki Törökország gazdaságának irányításában eddig a “húzó nevek” közé tartozott és a külföldi befektetők bizalmát élvezte. Simsek korábban három kormányban is pénzügyminiszterként, majd a legutóbbi ciklusban miniszterelnök-helyettesként szolgált. A bejelentést követően a török líra 3,5 százalékot vesztett értékéből a dollárral és az euróval szemben.

Az energiaügyi tárcát Albayrak helyett Fatih Dönmez kapta meg, aki 2015 decembere óta volt a tárca államtitkára. Az új kormányzat másik meglepetése, hogy Hulusi Akar, aki 2015 óta a haderő vezérkari főnöke volt, hétfőtől a védelmi tárcát vezeti majd.

Az összevonások következtében jött létre a közlekedési és infrastrukturális tárca, a kereskedelmi minisztérium, a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási tárca, az ipari és technológiai minisztérium, a már korábban említett kincstári és pénzügyi tárca, valamint a munka-, társadalom- és családügyi minisztérium, amelynek élére a kabinet egyetlen hölgy tagja került.

A kulcstárcákon túl névváltozás nélkül megmaradt az egészségügyi tárca, az oktatási minisztérium, a környezeti és várostervezési tárca, az ifjúsági és sportminisztérium, valamint a kulturális és idegenforgalmi tárca, amelynek vezetését a továbbiakban Mehmet Ersoy látja el, Törökország egyik legnagyobb turisztikai cégének, az Etsturnak az alapítója.

Az új rendszerben a miniszterré kinevezett parlamenti képviselők elveszítik mandátumokat, így Soylu, Cavusoglu, Gül és Albayrak is. Ezáltal a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőinek a száma 295-ről 291-re csökken. A miniszterek kedd délután teszik le az esküt, az első kabinetülésre pedig a tervek szerint pénteken kerül sor.

Ankara, 2018. július 9.
Az újraválasztott török elnök, Recep Tayyip Erdogan leteszi az államfői esküt a török parlamentben Ankarában 2018. július 9-én. Ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe az eddigi parlamentáris berendezkedés helyett. (MTI/EPA)

Az elnöki rendszert bevezető alkotmánymódosításról tavaly áprilisban 51,4 százalékos többséggel népszavazáson döntöttek a törökök. A változtatás életbe lépését a soron következő államfő- és parlamenti választáshoz kötötték, amelyet idén június 24-én tartottak meg és amelyet Erdogan csaknem 52,6 százalékkal megnyert.

Erdogan hétfő délután a parlamentben tette le az államfői esküt és ezzel Törökországban hivatalosan is végrehajtó elnöki rendszer lépett életbe. Az alkotmánymódosítás kiszélesíti a mindenkori államfő jogköreit, ő jelölheti ki és függesztheti fel hivatalukból a minisztereket, illetve egy vagy több alelnököt állíthat maga mellé.

Törökországban az elnöki rendszer bevezetése nem új elképzelés, Erdogan az elgondolást már 1994 és 1998 között, isztambuli főpolgármestersége idején felvetette. Miután 2003-tól több mint egy évtizeden át miniszterelnök volt, a nép 2014. augusztus 16-án, a köztársaság történetében először közvetlenül államfővé választotta. Erdogan ezt követően egyre többször sürgette az elnöki rendszer bevezetését az ország stabilitására hivatkozva.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás