Gibraltár számára is sorskérdés a Brexit

Az általános vélekedéssel ellentétben az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból nemcsak az írek számára jelent majd fordulópontot, hanem a gibraltáriak életét is jelentősen megváltoztathatja.

A városállam – amely tulajdonképpen egy Spanyolország déli csücskéből kinyúló mészkőszirt – immár 300 éve brit fennhatóság alá tartozik. A 2.9 milliárd amerikai dollárt érő szolgáltatói szektora legalább 50%-ban spanyol munkaerőn alapszik. A Gibraltárral közvetlenül határos spanyol városok lakói számára a városállam ellátására kiépített tevékenységekből származó jövedelemforrás létfontosságú, itt ugyanis a munkanélküliségi ráta majdnem kétszerese a nemzeti átlagnak.

Gibraltár ráadásul jogilag is egy fontos terület, az Egyesült Királyság és az Európai Unió válási papírjainak aláírása előtt ugyanis a brit és spanyol vezetőknek még e parányi állam sorsáról is külön meg kell állapodniuk. Az általános megegyezés ebben az esetben nem elég. 

Mi az összefüggés Gibraltár és a Brexit között?

A városállam egy 6.8 négyzetkilométernyi brit fennhatóságú, de önállóan kormányzott terület, mint amilyen a Bermuda- vagy a Falkland-szigetek is. Lakóinak többsége brit állampolgár, akik a 2002-es népszavazáson szinte egyhangúan a kizárólagosan brit fennhatóság alatt maradás mellett tették le voksukat. A helyzetet bonyolítja, hogy Gibraltár fizikailag az európai szárazföld része, így szorosan kötődik Spanyolországhoz – akik az évek múlásával meg is kérdőjelezték az Egyesült Királyság területi igényének jogosságát a miniállamra vonatkozóan.

Érdekes adat az is, hogy a 2016-os Brexit népszavazás összesített eredménye szerint a szavazók 51,9%-a a kiválásra voksolt, a Gibraltáron élők 96%-a viszont továbbra is az Európai Unión belül látta volna szívesen a jövőjét.

Gibraltár

Milyen változásokat hozhat a Brexit Gibraltár számára?

Attól a naptól kezdve, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan is kilép az Európai Unióból – amelynek legkorábbi várható időpontja 2019. március – a Spanyolországgal határos gibraltári területek az EU határát is jelentik majd, ez pedig – Írországhoz hasonlóan – jelentősen megbonyolíthatja a lakosok, az ingázó munkavállalók és az áruk ma még szabad mozgását.

Írországgal ellentétben Gibraltár nem tagja az EU vámuniójának, ezáltal az ide érkező, illetve innen elszállításra kerülő árukat eleve vám terheli. Gibraltár és Spanyolország között az emberek a pragmatikus megközelítésnek hála azonban ma még csak elvétve vannak kitéve útlevél ellenőrzésnek. A tapasztalatok bizonyítják, hogy ha ez megváltozik, az súlyos következményekkel járhat: 2014-ben a spanyol polgárőrség és a gibraltári rendőrség hajói közötti incidensek miatt a spanyol kormány rövid időre határellenőrzéseket vezetett be ezen a területen, ami súlyos gazdasági zavart okozott a két ország között.

Mit jelenthet ez a gyakorlatban a gibraltáriak életére nézve?

Gibraltár gazdaságának alapja a szolgáltatási szektor (bank, biztosítás és szerencsejáték). Az itt kiépített 27.000 munkahely több mint a felét a Campo de Gibraltar nevet viselő környező területen élők töltik be. Ezt a munkaerőt nehéz lenne helyettesíteni, mivel Gibraltáron a foglalkoztatottság majdnem 100%-os és kevés hely van az új lakások számára. A La Linea de la Concepcion nevű, a határhoz legközelebb fekvő spanyol városkában a munkanélküliségi ráta 30%-ról 70% fölé ugrana, ha a Brexit lezárulta után az itt lakók nem dolgozhatnának a városállamban. Lévén, hogy itt már most is magasnak számít a munkanélküliség, nem meglepő, hogy ez a város vált az EU-ba tartó illegális kábítószerek belépőkapujává.

Megszerezheti Spanyolország az ellenőrzést Gibraltár felett?

A 2002-ben megrendezett, nem kötelező erejű népszavazás eredményeképpen az Egyesült Királyság megerősítette korábban tett fogadalmát miszerint minden körülmények között meg fogja védeni a gibraltáriakat a spanyol igényekkel szemben. Spanyolország számára a terület megszerzése meglehetősen valószínűtlen, nekik inkább az a fontos, hogy a Gibraltáron dolgozó spanyol állampolgárok érdekeit megvédje, és hogy legyen beleszólása a gibraltári repülőtér üzemeltetésébe.

Miről szólnak a tárgyalások?

Csupán nagyon kevés részlet szivárgott ki ezzel kapcsolatban az Egyesült Királyság és Spanyolország között zajló egyeztetések során. A főbb eldöntendő kérdések nagyrészt a környezetvédelemmel, az adókkal és az itteni reptérrel kapcsolatosak. A reptér azért kulcsfontosságú téma, mert ez a szimbolikus kifejezője Gibraltár szuverenitásának.

Mivel pontosan a határon található, régóta képezi tárgyát az országok versengő igényeinek. Spanyolország azzal érvel, hogy a területet az utrechti békeszerződés nem nevesíti, amely a spanyol örökösödési háborút zárta le részben a Bourbon-házi szövetségesek Franciaországa és Spanyolországa, másfelől a Bourbon-ellenes Nagy-Britannia, a Holland Egyesült Tartományok, a Savoyai Hercegség és Portugália között. 2006-ban az Egyesült Királyság, Spanyolország és Gibraltár megállapodott egymással a reptér közös használatáról – az egyezményben foglaltakat azonban a mai napig nem hajtották végre teljes mértékben.

Miért kell az Egyesült Királyságnak közvetlenül Spanyolországgal tárgyalnia Gibraltár ügyében?

A Brexit tárgyalások vonatkozó szabályzata, amelyet 2017 márciusában fogadtak el a részes felek, az alábbiakat írja elő: az EU és az Egyesült Királyság között létrejövő megállapodások egyike sem érvényesíthető Gibraltár területére, amíg erről nincs írásos megállapodás Spanyolország és az Egyesült Királyság között. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a Brexit után a városállam csak Spanyolország engedélyével férhet hozzá az EU munkaerőpiacához.

Miért ennyire fontos Gibraltár az Egyesült Királyság számára?

Az itt található keskeny szoros választja el egymástól az európai és afrikai kontinenst, ami miatt ez a városállam stratégiai fontossággal bír. Ezen a felségvizen járőrözik rendszeresen a Királyi Haditengerészet gibraltári hajóraja. A második világháború alatt a miniállamot erődként használva a brit haditengerészeti erők ellenőrzésük alá tudták vonni az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger közötti tengeri közlekedést, Dwight D. Eisenhower tábornok pedig a gibraltári alagútrendszerben – amely a német Luftwaffe elleni védelmet szolgálta – kiépített főhadiszállásból tervezte az Észak-Afrika elleni inváziót.

Forrás: Bloomberg