Sokba fog kerülni Szerbiának a környezetvédelem

Szerbia Európa egyik legszennyezettebb országa, így a következő 10-15 évben az ország költségvetéséből mintegy 8,5 milliárd eurót kell környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra fordítani a helyzet javítása érdekében – közölte az ország pénzügyi tanácsa a Vecernje Novosti című belgrádi napilap szerdai beszámolója szerint.

Pavle Petrovic, a pénzügyi tanács elnöke szerint ezzel nemcsak a lakosság egészségi állapotán lehetne segíteni, hanem hozzá lehetne járulni az ország gazdaságának a növekedéséhez is. Véleménye szerint amennyiben a környezetvédelembe fektetett pénzösszegeket a bruttó hazai termék (GDP) 1,3 százalékára növelnék, azzal Szerbia gazdasága 0,5 százalékkal bővülhetne.

A nyugat-balkáni országban a legnagyobb gondot a légszennyezettség, az ivóvíz rossz minősége és a szennyvízelvezetés hiányosságai jelentik, illetve problémát jelent az is, hogy a szennyvíznek csupán 10 százalékát tisztítják meg – Belgrád és Újvidék például a szennyvizet egyenesen a Dunába és Szávába engedi -, és egyre több illegális szemétlerakó jelenik meg az országban, miközben a törvényesen működő hulladéklerakók is nagyon elhanyagoltak.

A pénzügyi tanács elnöke szerint most kell foglalkozni ezekkel a problémákkal, mert Szerbia pénzügyi helyzete stabil, így megengedheti magának az ilyen típusú befektetéseket. Véleménye szerint a költségvetésből évente a GDP körülbelül egy százalékát, vagyis 350-400 millió eurót kellene környezetvédelemre és hulladékgazdálkodásra fordítani, az önkormányzatok pedig további 100 millió euróval járulhatnának hozzá a legégetőbb gondok megoldásához.

Jelenleg az ország a GDP körülbelül 0,7 százalékát fordítja környezetvédelemre. A helyzet 2016-ban volt a legjobb, akkor a bruttó hazai termék 0,9 százalékát költötték erre a célra, míg kelet- és közép-európai országok átlagosan a GDP 2 százalékát fordítják környezetvédelemre.

A pénzügyi testület szerint a környezetszennyezés problémáját mindenképpen meg kell oldania az országnak, ha 2025-re az Európai Unió tagjává szeretne válni, ugyanis a csatlakozási tárgyalások 27-es fejezete is erre kötelezi Belgrádot. A becslések szerint legalább 12 milliárd eurót kell arra fordítani, hogy a Brüsszel által elvárt feltételeket teljesítse, viszont a szakértők szerint a fennálló gondokat nem lehet néhány év alatt megoldani, akár több évtizedet is igénybe vehet, amíg az uniós szabványoknak megfelelő környezetvédelmi rendszer épül ki.

Pavle Petrovic szerint csak a vízgazdálkodás helyreállítása hatmilliárd euróba fog kerülni, mert a szennyvízelvezetésbe 2,5 milliárd, víztisztító-rendszerek kiépítésébe 1,3 milliárd, a vízellátás javításába pedig 1,5 milliárd eurót kell fektetni. Ezen felül a hulladékfeldolgozásra is legalább 1,5 milliárd eurót, a légszennyezettség csökkentésére pedig 2,3 milliárdot kell fordítani.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás