Az Öböl-menti államok szellemmunkásai

A Perzsa-öböl-menti monarchiákban minden esetben a kormány az első számú munkáltató, még akkor is, ha nem igazán tudja munkával ellátni az alkalmazottakat. Ez része az uralkodócsaládok és a polgárok közötti hallgatólagos megállapodásnak: utóbbiak nem szólhatnak bele, hogyan működnek országaik, de legalább gondoskodnak róluk – például fizetést kapnak a semmire. A gond csak az, hogy ez nem mehet így tovább.

Megjelenni a munkahelyen és blokkolni: egy mindennapos rutin, amely minden irodai dolgozónak ismerős. Kuvaitban azonban úgy tűnik, ez is nagy kérés volt. A kormány ugyanis megpróbálta megnyirbálni a költségvetés több mint felét felemésztő bérszámlát – ez még az Öböl-menti államok normáihoz mérten is szokatlan arány.

Tavaly a kuvaiti kormány kötelezővé tette a közalkalmazottak számára, hogy minden reggel helyezzék egy biometrikus leolvasóra az ujjukat, és így „csekkoljanak be” a munkába. A következő negyedévben körülbelül ötezren hagyták ott a munkahelyüket. Khalifa Hamada, a kuvaiti pénzügyminisztérium államtitkára szerint sokan közülük ritkán vagy egyáltalán nem jártak be dolgozni, és ezért aggódtak, hogy az új rendszer miatt elkapják őket.

Most, miután évekig alacsonyak voltak az olajárak, és az Öböl-menti országok vezetői egyre inkább tudatában vannak annak, hogy az olaj egy napon elfogy, az államháztartás javítására törekszenek. A bértömeg vizsgálata – amely a legtöbb esetben messze a legnagyobb kiadási tételnek számít – nyilvánvalóan jó kiindulópont lehetne. Ez azonban egyfajta „harmadik sín” lenne, ami rendkívül nagy politikai kockázattal járna.

A helyzet lassan „tarthatatlanná” válik

„Az állami munkahelyek történelmi garanciája egyre inkább tarthatatlanná válik” – mondta Steffen Hertog, a London School of Economics professzora. Ugyanakkor hozzátette, hogy „ha hozzányúlnának az állami bérszámfejtéshez, az azt jelentené, hogy az Öböl-menti államok társadalmi szerződésének legfontosabb elemébe piszkálnának bele”.

A dilemma különösen égető a legnagyobb arab nemzetségben, Szaúd-Arábiában. Kuvait vagy Katar, ahol sokkal kisebb a népesség, valamint magasabb az egy főre jutó, olajból származó bevétel, megengedhetik maguknak, hogy egy ideig még gondolkodjanak a probléma megoldásán. Szaúd-Arábia azonban nem. A szaúdiak mintegy 70 százaléka 30 év alatti. A munkavállalók száma 2022-re körülbelül 1,2 millióval fog nőni, ez pedig négyszer annyi, mint a katari állampolgárok száma összesen.

Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös ambiciózus, „olaj utáni” tervei alapján a magánszférára hárulna annak megoldása, munkát találjanak ennek a rengeteg fiatalnak.

A szaúdi 180 fokos fordulat

A kormány, amely nem mellesleg a szaúdi állampolgárok mintegy kétharmadát foglalkoztatja, egy olyan költségvetési hiányt igyekszik lefaragni, amely a 2014-es olajsokk után a GDP majdnem 16 százalékát tette ki.

Mint más öböl-uralkodók, Mohamed herceg is elkezdte ösztönözni a költségcsökkentést, mégpedig a beruházási projektek átméretezésével. A következő a listán az üzemanyag- és közüzemi támogatások megnyirbálása volt, miközben kivetették a hozzáadottérték-adót.

Amikor azonban a koronaherceg az állami alkalmazottaknak fizetett juttatásokat célozta meg, pár hónap múlva kénytelen volt 180 fokos fordulatot venni az általános elégedetlenség miatt, és tovább fizetni minden egyes állami dolgozónak a havi 266 dolláros életszínvonal-díjat, ezáltal pedig szinte nullára redukálni a máshol elért megtakarításokat.

„Mohamed herceg és más öbölbeli uralkodók nagy pénzügyi kihívásokkal szembesülnek” – mondta Monica Malik, az Abu Dhabi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza. „Meg van kötve a kezük, hogy mennyit tudnak csökkenteni a kiadásokon. Valahogy kezelniük kellene a bérszámla-problémát” – tette hozzá.

Szellemkollégák

Természetesen a szaúdi alkalmazottak sem dolgosabbak, mint kuvaiti társaik. Egy szaúdi minisztérium név nélkül nyilatkozó alkalmazottja elmondta, hogy főnöke évek óta „nem hivatalosan” három napos munkahetet tart, és ezt a „szokását” még akkor sem változtatta meg, amikor bevezették a kötelező reggeli becsekkolást. Amikor egy miniszter meglátogatta az osztályt, ahol dolgozott, több olyan embert is látott, akikkel addig még soha nem találkozott. Ekkor jött rá, hogy ezek az emberek valószínűleg be vannak jelentve és évek óta a semmire kapják a fizetésüket.

Az olyan nyomon követési technológiák, mint például az ujjlenyomatvétel, a kártyaleolvasók és az irodai kamerák képesek azonosítani a hiányzó „szellemmunkásokat”. A dubai uralkodó pedig két évvel ezelőtt más módszerrel is próbálkozott: meglepetésszerű látogatást tett a kormányhivataloknál a munkanap elején – és sok üres székekkel találkozott.

Ezek a módszerek azonban nem segítenek abban, hogy megszüntessék azokat a munkahelyeket, amelyeknek birtokosai minden reggel bemennek dolgozni, de egész nap nincs mit csinálniuk. Így pedig nem állapítható meg az öbölbeli munkaerőpiacok valós torzulása sem.

„Szorgalmazzuk a strukturális reformokat, bár egyelőre nem látjuk, hogy bármi változás történne” – mondta Natalia Tamirisa, az Egyesült Arab Emírségek IMF-missziójának vezetője.

A helyieknek büdös a munka, a külföldiek viszont nem kellenek

Sok diplomás munkakereső kényelmesen, sorra visszautasítja a beérkező magánszektorbeli ajánlatokat és várja a kormány aranytojást tojó tyúkját, mivel tudják: a fizetés magasabb, a munkaidő rövidebb, a vakáció hosszabb, a juttatások vagy bónuszok pedig bőségesek. Walid Al Said kuvaiti tanácsadó például, aki régebben egy kormányzati osztály vezetője volt, visszaemlékezett egy 22 éves álláskeresőre, akinek ez volt az első kérdése az interjún: „Mikor mehetek majd nyugdíjba?”.

Bár Al Said elmondása szerint ez a hozzáállás fokozatosan változik, az alacsonyan fizetett, magánszektorbeli munkákat mégis leginkább külföldiek töltik be, akiket az Öböl-menti államok kormányai viszont megpróbálnak kigolyózni a helyükről. A szaúdiak például arra kényszerítették a vállalatokat, hogy több helyi lakost alkalmazzanak, néhány iparágban pedig kifejezetten megtiltották a külföldi munkavállalóknak, hogy ott dolgozzanak, valamint külön adókat vetettek ki rájuk és hozzátartozóikra.

A külföldi munkavállalók ellehetetlenítése azonban csak alacsonyabb foglalkoztatáshoz vezet. Sok vállalkozás tönkre fog menni, ha kormányzati fizetéshez szokott helyi alkalmazottal kell helyettesíteni a kirúgott külföldi munkaerőt. Elemzők szerint Szaúd-Arábiában 466 000 külföldi munkahelyet szüntettek meg tavaly, azonban mindössze 103 000 szaúdi állampolgárt vettek fel.

Ráadásul azáltal, hogy a kormányok – különösen a beruházási projektek esetében – összehúzták a nadrágszíjat, lelassították a munkahelyteremtést a magánszektorban is, amely még mindig nagyrészt állami irányítású (Dubai részleges kivétel).

Nincs megoldás

„Az öbölbeli arab rezsimeknek lehetővé kellene tenniük az állampolgárok számára, hogy a más módokon is hozzáférhessenek az ország vagyonához, ne csak munkával” – tanácsolta Nader Kabbani, a katari Brookings Doha Center kutatási igazgatója.

Kabbani Alaszkát hozza fel példának, ahol egy állami alap szétosztja az olajból származó profit egy részét a lakosok között. Az univerzális alapjövedelemre irányuló javaslatok pedig olyan országokban is teret nyertek, mint például Olaszország, amely nem is tudja finanszírozni azt.

A szakértő szerint Kuvait – a legdemokratikusabb, választott parlamenttel rendelkező monarchia – lenne a legmegfelelőbb a változtatások kikísérletezésére, azonban mint mondta, „ez a beszélgetés egyszerűen nem történik meg”. Khalifa Hamada, a kuvaiti pénzügyminisztérium államtitkára ugyanis ahelyett, hogy cselekedne, csak bambán bámulja az egyre duzzadó foglalkoztatási lufit. Az állami intézménynek hozzávetőleg 700 alkalmazottja volt, amikor az államtitkár 1987-ben hivatalba lépett. Jelenleg 3500 van, a munkaterhelés azonban 10 százalékkal sem növekedett azóta.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás