Megérkezett Irán válasza az USA követeléseire

Az iráni külügyminiszter nem zárta ki az együttműködést az Egyesült Államokkal, ha az teljesít több követelést, nem sérti meg egyebek között a Teheránnal kötött atomalkut, véget vet az iráni nép elleni “gazdasági agressziónak” és Izrael feltétlen támogatásának.

Mohamed Dzsavád Zaríf az Iran Daily című, angol nyelvű iráni lapban csütörtökön megjelent hosszú cikkében írt erről, válaszolva Mike Pompeo amerikai külügyminiszter Teheránnal szemben támasztott követeléseire.

Pompeo éppen egy hónappal ezelőtt, május 21-én, két héttel az atomalku felmondása és az amerikai szankciók helyreállítása után hozta nyilvánosságra az Iránnal szembeni 12 pontos követeléslistát. Azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok eltörli az Irán elleni szankciókat, és új megállapodást köt vele, amennyiben Teherán felhagy “rosszindulatú magatartásával”. Iránnak vissza kell vonulnia Szíriából és Jemenből, el kell ismernie a 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku valódi céljait, szabadon kell bocsátania a szövetséges államok foglyul ejtett állampolgárait, és le kell állítania a nukleáris töltetek hordozására is alkalmas rakéták fejlesztését. Pompeo szerint Washington “példátlan” pénzügyi nyomást kíván gyakorolni Iránra, és “a történelem legkeményebb szankcióit” hozza meg, amennyiben Irán nem változtat magatartásán.

Zaríf csütörtöki válaszcikkében azt írta, hogy Pompeo “alaptalan és sértő” nyilatkozatával megpróbálta igazolni Washington kilépését az atomalkuból, és el akarta terelni a nemzetközi közösség figyelmét arról, hogy nyíltan megsértette ezzel az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatát, amelyet ő maga terjesztett a testület elé. Mint írja, Pompeo bejelentése Washington elszigeteltségének a következménye, és tükrözi az amerikai kormányzat kétségbeesett reakcióját arra az erős ellenállásra, amelyet a nemzetközi közösség tanúsít vele szemben az atomalku egyoldalú felmondása miatt.

Az iráni külügyminiszter 15 pontban foglalta össze, és a washingtoni “politikacsinálók” figyelmébe ajánlotta az amerikai külpolitika egyes, szerinte az egész nemzetközi közösségre nézve káros cselekedeteit. Az első pontban szerepelnek Donald Trump elnök “lobbanékony és logikátlan döntései”, és beosztottjainak azon törekvései, hogy igazolást találjanak rájuk. Példaként hozza fel, hogy Pompeo még az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőjeként azt mondta kongresszusi meghallgatásán, hogy Irán nem sérti meg vállalt kötelezettségeit, majd amikor Trump felmondta az atomalkut, külügyminiszterként ennek az ellenkezőjét állította.

Zaríf követeléseket is megfogalmazott a cikkben. Közli, hogy az amerikai kormánynak tiszteletben kell tartania Irán függetlenségét és szuverenitását, biztosítania kell Teheránt arról, hogy nem fog beavatkozni a belügyeibe. Véget kell vetnie a megfélemlítésre és erő alkalmazására támaszkodó politikájának, nyíltan el kell ismernie az iráni nép ellen az elmúlt évtizedekben végrehajtott törvényellenes cselekedeteit. Több múltbeli eseményt sorolt fel, többek között azt, hogy Washington szerepet vállalt a demokratikusan megválasztott kormány elleni 1953-as puccsban, majd az azt követő negyedszázados diktatúra működtetésében, és több tízmilliárd dolláros vagyont kobozott el az irániaktól az 1979-es iszlám forradalom után.

Zaríf szerint az amerikai kormánynak véget kell vetnie az iráni nép elleni négy évtizede tartó gazdasági agressziónak, el kell ismernie, hogy milyen következményei voltak az iraki, afganisztáni és Perzsa-öbölbeli beavatkozásának, és vissza kell vonnia erőit a térségből. Véget kell vetnie továbbá annak a politikának, amely elvezetett az Iszlám Állam terrorcsoport és más szélsőséges szervezetek létrejöttéhez. Zaríf követelte, hogy Washington ne támogassa fegyverekkel azokat “az agresszorokat, akik ártatlan jemeni civilek ezreit gyilkolják és elpusztítják az országot”. Véget kell vetnie továbbá a “cionista rezsim” (Izrael) korlátlan és feltétel nélküli támogatásának, el kell ítélnie Izrael apartheid-politikáját, jogsértéseit, és támogatnia kell a palesztin nép önigazgatási jogait, a független Palesztin Állam megteremtését, amelynek fővárosa Al-Kudsz (Jeruzsálem) lenne.

“Ha az amerikai kormány veszi a bátorságot, szóban és cselekedetekben lemond erről a politikáról, akkor véget ér a globális elszigeteltsége, és egy újfajta kép alakul ki róla a világban és Iránban is, ami megnyitja az utat a közös erőfeszítések előtt, amelyek a biztonság, stabilitás és a mindenki számára fenntartható fejlődés megteremtését szolgálják” – írta Zaríf, majd mindjárt meg is jegyezte, hogy aligha lehet reménykedni az amerikai politikai ilyesfajta megváltozásában.

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

Zárónyilatkozat nélküli APEC csúcs

Elsősorban Kína és az Egyesült Államok nézeteltérései miatt zárónyilatkozat elfogadása nélkül ért véget vasárnap az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozója vasárnap Pápua Új-Guineában, amire még nem volt példa a 21 tagországot számláló szervezet történetében.

Read More »
< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás