Az indiai jelzálogmánia könnyen válságba fordulhat

A megfizethető lakások hitelezése a pénzügyi szektor azon szeglete Indiában, amely évente közel 40 százalékkal bővül, sőt, egyes hiperaktív hitelezők még ezt az értéket is túlszárnyalják. A gond csak az, hogy a hitelfelvevők pénzügyi helyzete messze nem elsőrangú, a fedezetek értéke kétes, a finanszírozók tőkeköltsége pedig emelkedik – és mégis, a kormány maga is ösztönzi a lakásvásárlási őrületet. Ennek pedig biztosan nem lesz jó vége: a viharfelhők már gyülekeznek.

De mi a helyzet pontosan?

Vegyünk egy példát. Tegyük fel, hogy Ön egy cipőgyár termelési felügyelője, aki havonta 800 dollárnak megfelelő összeget keres. Ön úgy dönt, hogy megvásárolja első lakását egy 13 000 dolláros kölcsön segítségével. Normál esetben a jelzálogkamatok 9 százalék körül mozognak, Ön azonban ténylegesen csak 5 százalékot fizet, mivel a kormány minden hónapban kipótolja a fennmaradó részt. Nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy Ön milyen értékű házat vehet – amennyiben az nem nagyobb, mint 200 négyzetméter, az első 13 000 dolláros kölcsönre csak 5 százalékos kamatot fizet, a többi állami kamattámogatás.

Ez mindaddig jól megy így, amíg a főnöke rá nem jön, hogy sehogy sem kerülheti el az új indiai adónem, a termékek és szolgáltatások adójának (angolul: Goods & Services Tax – GST) befizetését. Mivel a cég eddigi versenyképességének egyetlen forrása az adóelkerülés volt, a főnök bezárja a gyárat. Ön tehát ki van rúgva, de még mindig ott a ház. És ez hirtelen problémát jelent Önnek, a hitelezőnek, annak befektetőinek és az adófizetőknek is, akik eddig „viselték” az állami támogatás terhét.

Azonban a csábítás a szegényektől a középosztályig bezárólag mindenki számára nagyon erős, hogy a magas kamattámogatások segítségével (az állami hozzájárulás 3% és 6,5% között mozoghat) saját ingatlanhoz juthatnak.

A közepes-, kis- és mikrovállalkozások számára – akiknek munkavállalói az említett hitelek célszegmensébe tartoznak – viszont nehézséget jelent a GST végrehajtása, ezért egyre többen jelentenek csődöt, az itt dolgozó emberek pedig sorra veszítik el munkájukat.

A GST fő előnyének azt tartják, hogy az eddig államonként eltérő, roppant bonyolult adórendszert leváltó új adónem utáni terheket a cégek hat hónap elteltével visszaigényelhetik, amitől az ország hosszú távon a fogyasztói árak mérséklődését várja.

A kis cégek számára viszont ez egyelőre annyit jelent, hogy még kevesebb tőkével gazdálkodhatnak, hiszen a nagy cégek Indiában hagyományosan késve fizetnek kisebb beszállítóiknak, amihez most ráadásul a GST kifizetése is hozzáadódik – legalábbis hat hónapos időtávon mindenképpen. A KKV szektornak így nem igazán van más választása, mint az aktivitás visszafogása. Elég figyelmeztető jel például, hogy a regisztrált közepes-, kis- és mikrovállalkozások száma az iparosodott Tamilnáduban mindössze egy év alatt 19 százalékkal csökkent.


Mindez természetesen a munkahelyek csökkenése miatt veszélybe sodorja a hitelezőket is, a kisvárosok munkásosztálybeli lakóinak birtokában lévő ingatlanok visszaszerzése pedig majdnem lehetetlen. Ha esetleg a finanszírozók mégis megkaparintanak néhány kulcsot, akkor pedig nem találnak rájuk vevőket.

A legfontosabb, hogy a bankok, amelyek vállalati adósságban úsznak, túlságosan félnek attól, hogy könnyű pénzt keressenek az esetleges másodrendű jelzáloghiteleken. A bankok által kínált, megfizethető lakhatásra fordítható kölcsönök növekedése a négy évvel ezelőtti 13 százalékról mára évi 2 százalékosra mérséklődött.

Ez pedig kiszolgáltatottá teszi a kisebb és újabb lakásfinanszírozási szaktanácsadó cégeket, amelyek közül egyesek összevonják az efféle kölcsönöket, és „magas minősítésű értékpapír” néven passzolják tovább a befektetőknek, azok pedig a bankoknak, mivel az ezek alapjául szolgáló hitel „elsőbbségi szektorbeli hitelezésnek” minősül. Ismerős helyzet ugye? Ugyanígy, a különböző minősítésű adósságok “összecsomagolásával” indult az amerikai másodlagos jelzáloghitel-válság, amely a 2008-as gazdasági világválsághoz vezetett.

Több millió indiai szeretne saját házat vagy lakást, ehhez azonban először egy biztos munkahelyre lenne szükségük. Amíg ez a probléma nem oldódik meg, nem lenne szabad a kamattámogatásokon gondolkodni.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Megint előkerült az ír határkérdés

Pénteki belfasti beszédében Theresa May megerősítette, hogy London véleménye szerint az Európai Bizottság által javasolt megoldás vámhatárt hozna létre az Egyesült Királyságon belül, és ebbe "soha egyetlen brit miniszterelnök sem egyezne bele". Jobb megoldással viszont a britek sem álltak elő.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás