Optimistán, de kevés konkrétummal zárult a Trump-Kim csúcstalálkozó

Az amerikai sajtóban megjelent első elemzések óvatosan ítélik meg a Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között kedden Szingapúrban megtartott csúcstalálkozót.

A The Wall Street Journal című napilap szerint új szakasz kezdődik az amerikai-észak-koreai diplomáciában, ám a lap úgy véli, hogy a megkötött megállapodás kevés részletet rögzít Észak-Korea atomfegyver-mentesítéséről. A lap megjegyezte: az amerikai elnök kevés konkrét ígéretet kapott Kim Dzsong Untól az atomfegyver-mentesítés részleteiről, viszont gyorsan megindult a személyes diplomácia, amely elvezethet a gyors és ellenőrizhető atomfegyver-mentesítéshez.

Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy a dokumentum aláírása után Donald Trump az újságíróknak azt mondta, Kim Dzsong Un megígérte az atomfegyverzet megsemmisítésének azonnali megkezdését, de nem volt idő arra, hogy ezt a keddi dokumentumban kodifikálják is. Kim „valószínűleg meg akarja ezt tenni, legalább annyira vagy még jobban is, mint én, és én tudom, mikor akar valaki megállapodást kötni és mikor nem” – idézte a The Wall Street Journal Trump szavait. Továbbá idézte Trumptól azt is: „Lehet, hogy tévedek. Lehet, hogy hat hónap múlva itt állok majd önök előtt és azt mondom, hahó, tévedtem”.

A két elnök először négyszemközt tárgyalt egymással, majd a munkaebéd után plenáris ülésen folytatták a megbeszéléseket, és utána szűkszavú, részleteket mellőző sajtótájékoztatót tartottak. A négyszemközti találkozó – amelyen rajtuk kívül csak tolmácsok vettek részt – negyven percig tartott. A két delegáció plenáris ülése másfél órás volt.

Teljes atommentesítésről és biztonsági garanciákról állapodtak meg Szingapúrban

Nyilatkozott a lapnak Olivia Enos, a konzervatív Heritage Alapítvány politikai elemzője, aki azt hangsúlyozta, hogy a kedden aláírt dokumentum „hihetetlenül homályos” és nem kísérelte meg az atomfegyver-mentesítésről alkotott amerikai és észak-koreai koncepció közötti különbségek közelítését.

A WSJ által megszólaltatott más szakértők, köztük Joel Wit korábbi külügyi tisztségviselő, jelenleg a Stimson Intézet vezető kutatója szerint a találkozónak legalább az az eredménye megvolt, hogy előrelendítette a diplomáciai folyamatot.

A közös nyilatkozat négy pontban foglalja össze, hogy Trump és Kim csúcstalálkozóján az Egyesült Államok és Észak-Korea mit vállalt.

Egyrészt, mint írták, újfajta kapcsolatokat építenek ki, közös erőfeszítéseket tesznek a tartós és stabil béke megteremtése érdekében a Koreai-félszigeten. Megerősítve az április végi Korea-közi csúcstalálkozón elfogadott panmindzsoni nyilatkozatban foglaltakat, Phenjan elkötelezi magát a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett. Vállalják, hogy felkutatják és átadják egymásnak a fogságba esett és eltűnt katonák maradványait.

Hasonlóképpen a kevés konkrétumot emelte ki a The New York Times című liberális lap is. Nicholas Kristof azonban keményebben fogalmazott: „Trumpnak túljártak az eszén Szingapúrban” – adta publicisztikája címéül a szerző. Álláspontja szerint az Egyesült Államok fontos engedményeket tett Észak-Koreának, cserébe azonban nem kapott semmit.

„Óriási engedménynek” nevezte a publicista azt, hogy Trump elkötelezte magát amellett, hogy biztonsági garanciákat nyújt Észak-Koreának, és azt is, hogy ígéretet tett a Dél-Koreával tartott hadgyakorlatok felfüggesztésére is. Ezért cserébe az amerikai elnök „elképesztően keveset” kapott – írta Nicholas Kristof, és utalt arra, hogy Kim Dzsong Un „csak megerősítette” elkötelezettségét az atomarzenál felszámolására.

„A dokumentumban egyáltalán nem esett szó Észak-Korea plutónium- és uránprogramjairól, az interkontinentális ballisztikus rakéták megsemmisítéséről, a nemzetközi ellenőrök visszatéréséről, sem az ellenőrzésről, még világos ígéret sincs az atomkísérletek felfüggesztésének menetrendjére” – állapította meg a The New York Times publicistája.

Forrás: MTI/AFP/AP/Reuters

 

Friss hírek