Kurz: nincs helye Ausztriában a politikai iszlámnak

A „politikai iszlám” elleni fellépés jegyében Ausztriából kiutasítanak több külföldről támogatott imámot, és bezárnak hét mecsetet – jelentette be Sebastian Kurz osztrák kancellár pénteken Bécsben. Ankara a „politikai iszlámmal szembeni iszlámgyűlölő és rasszista” támadásnak minősítette az osztrák intézkedéseket.

A bécsi döntés összefügg azzal, hogy a bécsi török közösséghez kötődő egyik jelentős mecsetben a gallipoli csata jeleneteinek megelevenítéséhez gyerekeket katonaruhába öltöztettek, ami társadalmi vitát váltott ki – magyarázta a kancellár. „Párhuzamos társadalmaknak, a politikai iszlámnak és az iszlamista radikalizálódásnak nincs helye ebben az országban” – jelentette ki Kurz sajtóértekezletén.

A gallipoli csatát megelevenítő játék úgy vált ismertté szerte az országban, hogy a Falter című, balközép irányultságú hetilap ott készült fényképeket publikált néhány nappal ezelőtt. A képeken katonai terepruhát viselő, sorba állított fiúk tisztelegnek, és török zászlót tartanak a kezükben gyerekközönség előtt. Más képeken a csata áldozatait játszó gyerekek látszanak, testük török zászlóba csavarva. Az eset heves vitát váltott ki az osztrák belpolitikai életben.

A szóban forgó mecsetet az AFP hírügynökség szerint az Ausztriai Iszlám Török Szövetség (ATIB) tartja fenn, és ez közvetlen kapcsolatban áll a vallási ügyek török állami intézményével (Diyanet). Az ATIB utólag szerencsétlennek nevezte a játék megrendezését.

A dpa német hírügynökség szélsőjobboldalinak minősítette az ATIB-ot, és úgy értesült, hogy a bezárandó hat másik mecsetet az Arab Vallási Közösség nevű szervezet tartja fenn. Az a negyven imám pedig, akinek az ausztriai tartózkodási engedélyét felülvizsgálják, mind az ATIB-hoz tartozik – írta a dpa. Herbert Kickl belügyminiszter nem sokkal később közölte, hogy akár 60 imámot is kiutasíthatnak az országból, családtagjaikkal együtt.

Noha az osztrák törvények 2015 óta tiltják az országban tevékenykedő imámok finanszírozását külföldről, az ATIB kijátszotta a törvényt – jelentette ki Gernot Blümel kulturális miniszter, akihez a vallási ügyek is tartoznak. A török mecsetet azért zárták be, mert ott szélsőjobboldali tevékenység folyt, és mert működését nem engedélyezte az ausztriai muzulmánok ernyőszervezete. Az arab mecseteket pedig azért zárták be, mert szalafista nézeteket hirdettek bennük – mondta Blümel.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szóvivője a Twitteren reagált az osztrák bejelentésekre, és azt írta: ezek az ausztriai „populista hullám” eredményei. „Az osztrák kormány ideológiai álláspontja ellentétes az egyetemes jog elveivel, a társadalmi kohézió politikájával, a kisebbségek jogaival és az együttélés szabályaival. Az iszlámgyűlölet elfogadottá, megszokottá tételére tett erőfeszítéseket és a rasszizmust szigorúan el kell ítélni” – szögezte le a szóvivő.

Ankara és Bécs viszonya különösen feszült az elbukott 2016-os törökországi puccskísérlet miatti megtorló hatósági intézkedések kezdete óta. Az osztrák hatóságok áprilisban betiltották a június 24-i török parlamenti választások ausztriai kampányeseményeit, emiatt Erdogan hevesen bírálja Sebastian Kurzot.

Kurz: nem kampányolhatnak török politikusok Ausztriában

Forrás: MTI/AFP/AP/dpa

Friss hírek

Kinek ajánlott a hajbeültetés? (x)

A kopaszodás nem visszafordítható folyamat, így a hajbeültetés bizonyul az egyetlen hatékony megoldásnak a problémára megszüntetésére. Felmerülhet azonban a kérdés, hogy alkalmasak vagyunk-e egyáltalán a beavatkozásra, illetve hogy milyen kritériumoknak kell megfelelnünk. 

Read More »