Etiópia szép lassan átalakul az afrikai Kínává

A kérdés, miszerint „Etiópia tényleg Afrika Kínájává válik?” gyakran felmerül gazdasági berkekben. A válasz pedig: igen, sőt mi több, már most rengeteg árulkodó jelet fedezhetünk fel a két országot tekintve.

Etiópia növekedési üteme várhatóan 8,5 százalék lesz ebben az évben, meghaladva az előrejelzett kínai 6,5 százalékot. Az elmúlt évtizedben Etiópia átlagosan 10 százalékos növekedést mutatott. Azonban ezek mögött a feltűnő számok mögött találunk egy másik, mindeddig alulértékelt közös jellemzőt: mindkét ország biztosnak érzi a múltját és határozott jövőképe van, valamint úgy gondolja, hogy nagyságra született.

Vegyük először Kínát. A nemzetállam, ahogy ma ismerjük, több ezer éve létezik. A legtöbb kínai azonosul a történelmi uralkodókkal és a dinasztiákkal, amelyekről az iskolában tanult, Konfuciusz sírja Csüfuban pedig első számú turisztikai attrakció. A látogatók azért mennek oda, hogy tisztelegjenek a ma ismert Kína egyik alapítója előtt.

Ez a korai történelem azt jelentette: Kína nagyon jó helyzetben volt ahhoz, hogy gyorsan felépítsen egy modern és hatékony nemzetállamot, miután a Mao-korszak utáni reformok bevezetése növelte a bruttó hazai terméket. Ez gyors infrastrukturális és oktatási fejlődéshez vezetett, és megnyitotta az utat Kína számára, hogy a világ második legnagyobb gazdaságává váljon. Mindeközben a kínaiak végig kitartottak emellett a határozott elképzelésük mellett: ismét megérdemlik, hogy nagy nép legyenek.

Etiópia pedig nagyon is emlékeztet erre a felvázolt képre. Az ország ugyanis viszonylag elég korán érett nemzetállam volt: az Akszúmi Királyság már az első században létezett. Az ezt követő rendszerek – a középkorban és utána – szintén elég jelentős hatalommal rendelkeztek. A legfontosabb pedig, hogy a mai etiópok úgy tekintenek országukra, mint a korábbi politikai egységek közvetlen kiterjesztésére. Néhány befolyásos etióp például azt állítja, hogy a bibliai időkig, egészen Salamon királyig visszavezethető a családfája.

Más szóval: a szervezett, nemzeti szintű kormányzás már elég hosszú ideje folyik, amely ráadásul lehetővé tette az ország számára, hogy kivédje a gyarmatosítást, ez pedig igen kimagasló eredmény. Ez az oka például annak is, hogy ha körbeutazzuk az országot, a legtöbb alapvető fogás nem sokat változik: az ételek nemzeti jellegűek, nem pedig regionálisak.

Nem meglepő tehát, hogy mihelyt Etiópia elhagyta az 1970-es évek kommunista ideológiáját, és bevezetett néhány alapvető reformot, kormánya képes volt többé-kevésbé megfelelni a kihívásoknak. Regionális összehasonlításban az infrastruktúra rendkívül jónak mondható, és az etióp kormány viszonylag sikeres iparpolitikájáról ismert. Az állami tulajdonban lévő Ethiopian Airlines pedig felelősségteljes üzleti tevékenységet folytat, miközben jelentős, magas szolgáltatási színvonallal rendelkező légitársasággá válik.

Az etiópok közben kifejezetten lelkesednek országuk és kultúrájuk iránt. Ez talán nem szokatlan egy gyorsan növekvő nemzet esetében, de mégis meglepő, hogy mennyire mélyen gyökereznek bennük ezek az érzések. Az etiópok nagyon is tudatában vannak múltbeli sikereiknek, beleértve a bibliai történelemben betöltött szerepüket. Mint sok iráni, ők is civilizációként tekintenek magukra, nem csak egy országként. Ráadásul tudatosan elkülönítik magukat a tágabb értelemben vett afrikai történelemtől és kultúrától, és – csakúgy, mint a kínaiaknak – ideológiai meggyőződésük, miszerint hazájuk sorsa, hogy ismét nagy legyen.

Kínai segítség

Etiópia lehetőségei találkoznak Kína világhatalomra törő álmaival, a kínaiak tehát évek óta segítenek „felfejleszteni” az afrikai országot:

  • új és modern, Kína által épített lakóépületeket láthatunk egész Addisz-Abebában,
  • szintén a fővárosban, szintén kínai pénzből kiépítettek egy könnyűvasúti hálózatot, amely bármely más országban megállná a helyét,
  • gomba módjára szaporodnak a lenyűgöző vízerőművek az országban,
  • valamint – megint csak kínai beruházásnak köszönhetően – Etiópia és Dzsibuti között egy teljesen új vasútvonal is épült, melyhez megfelelő járműveket is szállítottak. A Dzsibuti-vasútvonal keresztülszeli egész Etiópiát, keresztezi az etióp-dzsibuti országhatárt, majd az ország legfontosabb kikötőjénél ér véget.

Az etiópok történelmi büszkesége és a gyarmatosítástól való szabadság segíthet megmagyarázni, hogy miért fogadták minimális szorongással a kínai infrastrukturális beavatkozásokat – szemben Afrika többi részével, ahol Kínának sokkal nagyobb gyanakvással kell szembenéznie. Etiópiában ugyanis az az ösztönös feltételezés, hogy a külföldiek ugyan megpróbálhatnak beavatkozni az ország életébe, de a kormány nem fogja elveszíteni az irányítást.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Csak hogy világos legyen, Etiópia előtt még nagyon hosszú út áll. Például továbbra is vannak konfliktusai a szomszédos Eritreával, amelyre sok etióp a mai napig olyan területként tekint, aminek az országhoz kellene tartoznia. Az ország déli (és leginkább törzsi) részei nem integrálódnak a főbb kereskedelmi központokhoz, valamint a mai napig vannak összecsapások Oromia és Szomália között. Ezen okok miatt az ország fejlettebb részeiben fel-felbukkanó nemzeti optimizmus nem mindenütt fedezhető fel.

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »