Az iráni gazdaság ismét a szakadék szélén táncol

Az iráni gazdaságot ismét súlyos károkat okozó szankciók sújthatják, miután az Egyesült Államok bejelentette kilépését a többhatalmi nukleáris megállapodásból. Egyes vészmadarak szerint az amúgy is törékeny gazdaság az új helyzetben halálos spirálba kerülhet.

Az amerikai elnök történelmi bejelentését követően az iráni elnök – aki a megállapodás vonatkozásában maga mögött tudhatja kormánytagjainak megingathatatlan támogatását – kijelentette, hogy ennek ellenére továbbra is szeretné ezt a kiharcolt alkut a többi aláíró állammal együttműködve életben tartani.

Roháni üzenete egyfelől Trumpnak, leginkább azonban saját népének szólt: nyugalmat és előreláthatóságot árasztva biztosítani akarta országának lakóit arról, hogy az Egyesült Államok döntése nem fog további károkat okozni Irán amúgy is épphogy lábadozó gazdaságának – fejtette ki álláspontját Suzanne Maloney, a Brookings Intézet közel-keleti politikára specializálódott főmunkatársa.

Ez az üzenet azonban egy kétélű fegyver, ami rosszul is elsülhet: az ország gazdasága ellen ismét bevezetésre kerülő szankciók egy lefelé tartó spirálba nyomhatják a gazdaságot. Az elmúlt pár hét alatt az iráni fizetőeszköz, a riál 25%-ot veszített értékéből az amerikai dollárral szemben, az inflációs ráta átlagosan 8% körül mozog, mindeközben pedig az országban súlyos hitelválság alakult ki, ami miatt számos pénzintézetnek kellett bedobnia a törölközőt.

Az iráni atomprogrammal kapcsolatos megállapodás gazdasági szempontból nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a beruházások elakadtak, félbeszakadtak, így az ország napjainkban annak a hitelválságnak a sajátos verziójától szenved, ami egy évtizede ledöntötte a lábukról a nyugati bankokat.

Nem az atomalku, hanem a közelgő bankválság Irán legnagyobb gondja

A munkanélküliség 11%-nál is magasabb, az állami korrupció és az ország rossz működtetése miatt pedig rengetegen vonulnak az utcákra hangot adva sérelmeiknek. A beruházások felpörgetésének pedig nem tesz jót Donald Trump döntése – bármennyire is hangoztatják az európai államok és Irán, hogy a megállapodást fenntartják, a külföldi cégek inkább a bizonytalanságot látják ebben a helyzetben.

2010 – 2015 között, amikor az Irán ellen bevezetett amerikai szankciók teljes hatásfokon üzemeltek, az ország GDP-növekedése vészesen visszaesett: 6.6%-ról a negatív 1.5%-os értékre.

Teherán, 2018. május 9. Donald Trump amerikai elnök képét elégetik tüntetõ irániak az Egyesült Államok egykori teheráni nagykövetsége elõtt. (MTI/AP/Vahid Szalemi)

Teherán, 2018. május 9.
Donald Trump amerikai elnök képét égetik tüntető irániak az Egyesült Államok egykori teheráni nagykövetsége előtt. (MTI/AP/Vahid Szalemi)

Az elmúlt 2-3 év alatt a növekedés újra életre kelt – most azonban, hogy az atomalku fennmaradása kérdésessé vált, sokan attól félnek, hogy az amerikai szankciókkal visszatér Irán közelmúltbéli sötét korszaka.

Nem csodálkoznának azon, ha az olyan nagyvállalatok, mint a Daimler járműgyártó vállalat és a Total olaj-és gázipari vállalat, amelyek a szankciók 2015-ös feloldása után leányvállalatokat telepítettek Iránba, hamarosan kivonulnának az országból. Az IMF elemzése szerint ez a lehetséges lépés a szakadék szélére sodorná az iráni gazdaságot.

A szankciók jelentős fenyegetést jelentenének továbbá a nemzet bankrendszerére, és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolataira egyaránt.

A Boeing amerikai repülőgépgyártónak 20 milliárd dollár értékű szerződése van Iránnal, polgári repülőgépek értékesítésére. A cég közel-keleti ágának vezetője azonban a minap a CNBC érdeklődésére elmondta, hogy követni fogja az amerikai kormány irányvonalát és nem szállítanak többet az országnak. Hasonló helyzetbe került a francia Airbus is, így várhatóan egy ideig szünetelni fog az iráni légiflotta tervezett – és már folyamatban lévő – korszerűsítése.

Van azonban egy, a fentieknél súlyosabb kockázata is a lehetséges szankcióknak: az olajexport-tilalom hatása az állami bevételekre. Irán a kőolaj-exportáló országok szervezetének (OPEC) harmadik legnagyobb előállítója, 2.5 millió hordó kőolajat exportál naponta. Egy nemrég napvilágot látott Bloomberg felmérés szerint az exporttilalom hatására az ország akár 500.000 hordó kőolaj kibocsátásának is búcsút mondhat napi szinten.

Az amerikai szankciók 2010-es bevezetése szinte azonnal éreztette hatásukat Iránban: a gazdaság akadozni kezdett, egyre nehezebbé vált érdemben vállalkozni a nemzetközi színtéren, és olajbevételekre szert tenni. A szankciók Irán devizatartalékaira is hatalmas csapást mértek, egyre nehezebbé vált áruk és szolgáltatások behozatala a hazai ipar és az iráni állampolgárok számára. A riál értéke 65%-ot esett 2010 és 2015 között, az esés pedig azóta is tart. A gyógyszerek beszerzése egyre nehezebbé vált, az alapvető élelmiszerek ára, mint a hús és a tojás az egekbe szökött. Ez volt Irán egyik legdrasztikusabb időszaka, soha ezelőtt nem voltak még az iráni bérek, keresetek és a vásárlóerő ennyire befolyásoltak, mint akkor.  2015-ben azonban az Egyesült Államok feloldotta a tilalmakat és az iráni gazdaság fellélegezhetett, újult erőre kaphatott.

Tom Elliott, a deVere Group pénzügyi vállalat nemzetközi befektetési stratégája nem látja ilyen borúsan a kialakult helyzetet. Elemzése szerint legalább 6 hónapnak kell eltelnie, mire a szankciók valóban éreztethetik hatásukat Iránban, amik azonban (egyéb jövőbeli negatív események bekövetkezése hiányában) korántsem fogják annyira súlyosan érinteni a gazdaságot, mint pár évvel korábban.

A stratéga magyarázata szerint ugyanis Kína – amely az iráni kőolaj egyik legnagyobb felvásárlója – nem támogatja a szankciók bevezetését. Továbbá Európa, amely ezelőtt egyetértett a tilalmak bevezetésével, most nagy valószínűséggel nem ezt fogja tenni. A kontinens mindent meg fog tenni azért, hogy valamilyen módon továbbra is Irántól szerezhesse be a szükséges kőolajat. A baj akkor következhet be, ha Trump arra kényszeríti Európát, hogy kövesse az amerikai példát.

A gazdaságot jelenleg még csak esetlegesen érintő súlyos csapások azonban egy sokkal aggasztóbb események előidézői lehetnek: Ha az iráni emberek a megélhetésüket, boldogulásukat, létüket érzik fenyegetve, még többen az utcákra vonulhatnak,  pszichológiai válság alakulhat ki az országban. Ha pedig a pánik súlyosabbá válik, a tőke szélsebesen és drámai módon menekülhet ki Iránból.

A nép már amúgy is felhergelte magát azon, hogy befizetett adóikból a kormány a Hezbollah-ot és a szíriai háborút pénzeli. Ha az irániak valóban fellázadnak, a kormány nagy eséllyel erőszakkal akarja majd ezt a válságot megoldani, ami a szomszédos országokban is félelmet kelthet.

Amíg a válságot Irán határain belül lehet tartani, a globális piac működése zavartalan marad. Az igazi veszélyt az jelentheti, ha az atomalku amerikai vétója háborút szít a Közel-Keleten. Az amerikai döntés következtében Izrael úgy vélheti, hogy az Egyesült Államok kihátrált Irán támogatói mögül és bátran támadhat iráni támaszpontokat Szíriában – ahogy tette ezt egy merész akcióban pár nappal ezelőtt a Szíriából indított izraeli rakétatámadásokra válaszul.

Ha a feszültség tovább eszkalálódik, Izrael, Szíria, Libanon, Irán és Szaúd Arábia lakói arra ébredhetnek, hogy államaik háborúba sodródtak. Ez evidens módon súlyosan hatna a globális gazdaságra, az arany, a dollár és a kőolaj ára megugrana. Ha esetleg Oroszország és Törökország is csapatokat küldene, a dolgok nagyon csúnyán alakulhatnak.

Az újra életbe lépő szankciók teljes hatására ugyan télig várni kell, de a nemzetközi piacokon egyelőre nem érezhető az atomalku alkonyának negatív hatása – ez arra enged következtetni, hogy a befektetők bizakodóak és reménykednek abban, hogy Irán gazdasága nem fog tovább szenvedni.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: CNBC ; szemlézte: Pallos Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

Konkrét eredménnyel zárul az idei harmadik Korea-közi csúcs

Észak-Korea beleegyezett abba, hogy nemzetközi szakértők jelenlétében véglegesen leszereli a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétakísérleti telepet, amennyiben az Egyesült Államok is teljesíti a szingapúri amerikai-észak-koreai megállapodásban foglaltakat - jelentette be Mun Dzse In dél-koreai elnök Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel tartott közös sajtótájékoztatóján Phenjanban szerdán.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás