Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
A hegyi-karabahi konfliktus kompromisszumos rendezéséhez elengedhetetlen a Hegyi-Karabah Köztársaság önrendelkezésének az elismerése – hangsúlyozta szerdán Nikol Pasinján új örmény miniszterelnök, akinek első hivatalos útja az örmények által Azerbajdzsánban önhatalmúlag kikiáltott köztársaság székhelyére vezetett.
A két kaukázusi volt szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán és Örményország közötti „befagyott konfliktus” a szovjet időkre, 1988-ra nyúlik vissza, amikor a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah parlamentje megszavazta az Örményországgal való egyesülést, és ennek elismeréséért a szovjet központi kormányzathoz fordultak.
A konfliktus következtében 1992-re háború robbant ki a két szomszéd között. A harcok eredményeképpen az örmény erők megszerezték az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, de további azeri területekre – Azerbajdzsán területének mintegy ötödére – tették rá a kezüket, hogy megteremtsék a karabahi enklávé földrajzi összeköttetését Örményországgal. A fegyveres konfliktus mintegy 30 ezer ember életét követelte. Az etnikai tisztogatások miatt 230 ezer örmény és 800 ezer azeri kényszerült elhagyni otthonát. A háború 1994. május 16-án Moszkvában kötött fegyverszünettel zárult le, a két állam azóta sem kötött békét egymással.
Nikol Pasinján a május 8-án megválasztott új örmény miniszterelnök Sztyepanakertben tartott majdnem másfél órás sajtótájékoztatójának jelentős részét Örményország és az Azerbajdzsánba ékelt, örmények lakta szakadár terület viszonyának szentelte, szót ejtve emellett a jereváni kormányalakítás folyamatáról, illetve Jereván külpolitikai prioritásairól is.
- Végül a kormánypárt is beállt Pasinján mögé
Pasinjánnak megválasztása után húsz nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa kormánya programját – ez a határidő május 28-án jár le. Amennyiben a törvényhozás nem támogatja, a parlamentet feloszlatják, és előre hozott választásokat írnak ki.
Az örmény újság úgy tudja, hogy Örményország Köztársasági Pártja azért támogatja majd a kormányfő programját, mert attól tart, egy esetleges előrehozott választáson elveszítené többségét a törvényhozásban.
Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető miniszterelnökké választása előtt beszél a parlamentben, Jerevánban, 2018. május 8-án. EPA/HAYK BAGHDASARYAN
A TASZSZ orosz hírügynökség kommentárja szerint jelképes erővel bírt, hogy Pasinján első sajtótájékoztatójának helyszínéül Sztyepanakertet választotta. Az örmény miniszterelnök ezzel szerette volna érzékeltetni, hogy a jereváni hatalomváltás ellenére az örmény kormány nem enged Hegyi-Karabah támogatásából.
- Előzmények
A kormányfő kijelentette: az 1988 óta tartó karabahi konfliktus rendezése számára egyedül békés úton elképzelhető, és fontosnak nevezte az erőszakos forgatókönyvek kizárását. Ennek némileg ellentmond, hogy azt is kijelentette: az új örmény kormány kiemelt feladatai közé tartozik majd a karabahi fegyveres erők megerősítése. Pasinján egyben a frontvonalon folytatott „katonai kalandorkodással” vádolta meg Azerbajdzsánt.
A kormányfő hangsúlyozta, kész párbeszédet folytatni a bakui vezetéssel Karabah ügyében, de kiemelte, Jereván új, alapvető álláspontja a kérdésben az, hogy az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság nevében a saját képviselőinek kell beszélniük, nem pedig Örményországnak.
A karabahi parlament 1996-ban kikiáltotta a terület függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el. A terület azóta is a helyi örmény erők és az örmény hadsereg ellenőrzése alatt áll, de időről időre kiújulnak a harcok az azerbajdzsáni hadsereggel.
Forrás: MTI/TASZSZ
