30 éves konfliktust vállalt fel az új örmény elnök

A hegyi-karabahi konfliktus kompromisszumos rendezéséhez elengedhetetlen a Hegyi-Karabah Köztársaság önrendelkezésének az elismerése – hangsúlyozta szerdán Nikol Pasinján új örmény miniszterelnök, akinek első hivatalos útja az örmények által Azerbajdzsánban önhatalmúlag kikiáltott köztársaság székhelyére vezetett.

A két kaukázusi volt szovjet tagköztársaság, Azerbajdzsán és Örményország közötti “befagyott konfliktus” a szovjet időkre, 1988-ra nyúlik vissza, amikor a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah parlamentje megszavazta az Örményországgal való egyesülést, és ennek elismeréséért a szovjet központi kormányzathoz fordultak.

A konfliktus következtében 1992-re háború robbant ki a két szomszéd között. A harcok eredményeképpen az örmény erők megszerezték az ellenőrzést Hegyi-Karabah felett, de további azeri területekre – Azerbajdzsán területének mintegy ötödére – tették rá a kezüket, hogy megteremtsék a karabahi enklávé földrajzi összeköttetését Örményországgal. A fegyveres konfliktus mintegy 30 ezer ember életét követelte. Az etnikai tisztogatások miatt 230 ezer örmény és 800 ezer azeri kényszerült elhagyni otthonát. A háború 1994. május 16-án Moszkvában kötött fegyverszünettel zárult le, a két állam azóta sem kötött békét egymással.

Nikol Pasinján a május 8-án megválasztott új örmény miniszterelnök Sztyepanakertben tartott majdnem másfél órás sajtótájékoztatójának jelentős részét Örményország és az Azerbajdzsánba ékelt, örmények lakta szakadár terület viszonyának szentelte, szót ejtve emellett a jereváni kormányalakítás folyamatáról, illetve Jereván külpolitikai prioritásairól is.

  • Végül a kormánypárt is beállt Pasinján mögé
Az örmény parlament legnagyobb frakciója, a korábban kormányzó Örményország Köztársasági Pártja úgy döntött, hogy mégis támogatja Nikol Pasinján miniszterelnököt – adta hírül a Graparak című helyi újság csütörtökön. Mint Vagram Bagdaszárján frakcióvezető közölte, azért döntöttek így, hogy megőrizzék az ország stabilitását, de ez nem jelenti, hogy általában is támogatják az ellenzéki vezetőt.

Pasinjánnak megválasztása után húsz nap áll rendelkezésére, hogy benyújtsa kormánya programját – ez a határidő május 28-án jár le. Amennyiben a törvényhozás nem támogatja, a parlamentet feloszlatják, és előre hozott választásokat írnak ki.

Az örmény újság úgy tudja, hogy Örményország Köztársasági Pártja azért támogatja majd a kormányfő programját, mert attól tart, egy esetleges előrehozott választáson elveszítené többségét a törvényhozásban.

Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető miniszterelnökké választása előtt beszél a parlamentben Jerevánban, 2018. május 8-án. EPA/HAYK BAGHDASARYAN

Nikol Pasinján örmény ellenzéki vezető miniszterelnökké választása előtt beszél a parlamentben, Jerevánban, 2018. május 8-án. EPA/HAYK BAGHDASARYAN

A TASZSZ orosz hírügynökség kommentárja szerint jelképes erővel bírt, hogy Pasinján első sajtótájékoztatójának helyszínéül Sztyepanakertet választotta. Az örmény miniszterelnök ezzel szerette volna érzékeltetni, hogy a jereváni hatalomváltás ellenére az örmény kormány nem enged Hegyi-Karabah támogatásából.

  • Előzmények

A kormányfő kijelentette: az 1988 óta tartó karabahi konfliktus rendezése számára egyedül békés úton elképzelhető, és fontosnak nevezte az erőszakos forgatókönyvek kizárását. Ennek némileg ellentmond, hogy azt is kijelentette: az új örmény kormány kiemelt feladatai közé tartozik majd a karabahi fegyveres erők megerősítése. Pasinján egyben a frontvonalon folytatott “katonai kalandorkodással” vádolta meg Azerbajdzsánt.

A kormányfő hangsúlyozta, kész párbeszédet folytatni a bakui vezetéssel Karabah ügyében, de kiemelte, Jereván új, alapvető álláspontja a kérdésben az, hogy az önhatalmúlag kikiáltott köztársaság nevében a saját képviselőinek kell beszélniük, nem pedig Örményországnak.

A karabahi parlament 1996-ban kikiáltotta a terület függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el. A terület azóta is a helyi örmény erők és az örmény hadsereg ellenőrzése alatt áll, de időről időre kiújulnak a harcok az azerbajdzsáni hadsereggel.

Forrás: MTI/TASZSZ

Felkapott hírek

Friss hírek

Megindult a lejtőn Törökország

Leminősítette Törökország eddig sem befektetési ajánlású államadós-besorolását két nemzetközi hitelminősítő, a Standard & Poor's és a Moody's Investors Service, egyaránt elsősorban azzal a várakozásukkal indokolva a lépést, hogy a török líra legutóbbi szélsőséges árfolyam-kilengései és az ebből eredő, várhatóan meredek ívű fizetésimérleg-mozgások kikezdik a török gazdaság alapjait. Az S&P jövőre recesszióval számol Törökországban.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás