A kínai rakéták átalakítják a fegyverhatalmi egyensúlyt

Az Egyesült Államok és szövetségesei negyed évszázadon át uralták az égboltot és harcoltak abban a biztos tudatban, hogy egyetlen ellenfél sem tud versenyezni velük a levegőben. Ahogy azonban egyre nő a feszültség Oroszországgal és Kínával, ez már egyáltalán nem így van.

A gyors technikai fejlődés a kínai hadiiparban – különösen a harci gépekről kilőhető levegő-levegő rakétarendszerek – megváltoztatják a játékot a nyugati légierő és a globális fegyverkereskedelem számára, valamint Kína szomszédai, így India számára is.

Az utóbbi években Oroszország vitte a pálmát a légiereje korszerűsítésében, és még fontosabb talán, hogy hajlandó volt használni is azt. Hosszabb távon azonban Kína durván 13 billió dolláros, egyre növekvő gazdasága (és gazdagsága) azt jelenti, hogy valószínűleg nagyobb stratégiai kihívást jelent az Egyesült Államok és szövetségesei számára.

A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) adatai szerint 2017-ben a kínai védelmi kiadások 5,6 százalékkal emelkedtek, míg Oroszországé 20 százalékkal csökkentek. Kína tavaly 228 milliárd dollárt költött fegyverekre, míg Oroszország esetében ez az összeg 66,3 milliárd dollárt tett ki.

„Sokáig olyan helyzetben voltunk, hogy bármit megtehettünk a levegőben, amit csak akartunk. Jelenleg azonban, köszönhetően a kínai fejlődésnek, már nem ez a helyzet” – mondta Douglas Barrie, az International Institute for Strategic Studies légvédelmi szakértője. Ennek eredményeképpen az amerikai parancsnokoknak – az 1980-as évek óta először – figyelembe kell venniük a pilóták és a repülőgépek esetleges veszteségarányát.

Az amerikai légierő messze a legerősebb. Mégis, a kínai előretörés igen érzékeny időpontban érkezik, mivel az Egyesült Államok arra irányuló törekvése, hogy folytassa a „globális rendőr” szerepét, egyre halványul. Eközben Hszi Csin-ping kínai elnök igen ambiciózus célokat tűzött ki maga elé: országának uralnia kell az olyan fejlett iparágakat, mint a robotika és a mesterséges intelligencia, valamint meg kell erősítenie érdekeit a vitatott hovatartozású Dél-kínai-tengeren és azon túl.

Kína a Dél-kínai-tenger nagy részét sajátjának tartja, de a tenger egyes részeire a térség öt másik országa – Brunei, Malajzia, a Fülöp-szigetek, Tajvan és Vietnam – is igényt tart, s közülük több ellenőriz kisebb-nagyobb szigetecskéket és sziklaszirteket. A vitatott hovatartozású, olajban gazdag területen évi ötezer milliárd dollár értékű kereskedelmi forgalom halad át.

Kína rakéták telepítésével válaszolt a hágai bíróság döntésére

Oroszország és Kína régóta igyekszik felzárkózni az Egyesült Államokhoz a hadiipar területén. A felismerés mindkét ország esetében egy-egy „sokkoló” eseménynek köszönhető, amikor is ráébredtek, hogy az amerikai légierő könnyedén el tudná őket intézni, ha akarná.

A világ második legnagyobb gazdasága számára ez a pillanat az Öbölháború idején jött el, amikor egy amerikai légi hadjárat gyorsan szétzúzta az iraki hadsereget, amely akkoriban jobb felszereléssel rendelkezett, mint Kína. Oroszország 1999-ben „ébredt fel”, amikor egy amerikai vezetésű légicsapás-sorozat arra kényszerítette Szerbiát, hogy vonja vissza csapatait és tankjait Koszovóból.

Kína egyik legnagyobb lépése a levegő-levegő rakéták, azaz a fegyverek, amelyek egy-két millió dollárért elpusztíthatnak egy 150 millió dolláros repülőgépet. Ez egy költséghatékony módja annak, hogy az ország megpróbáljon felzárkózni az Egyesült Államokhoz.

Márciusban az amerikai légierő félmilliárd dolláros szerződést kötött a Raytheon fegyvergyártó céggel legújabb, nagy hatótávolságú levegő-levegő rakétájának megvételére, amely képes 160 kilométeres távolságból eltalálni az ellenséges repülőgépeket. Ennek európai megfelelője, a Meteor még halálosabb lehet. Kína legújabb csodafegyvere, a PL-15 azonban úgy tűnik, hogy mindkettőt lekörözi.

A PL-15 típusjelzésű légiharc-rakéta egy fejlettebb technológiát képvisel, ezért felkeltette a szakma figyelmét: már a 2015 szeptemberében tartott Air Force Association konferencián szóba került. Hawk Carlisles az Amerikai Légierő tábornoka szerint ennek a rakétának köszönhető, hogy az amerikai Kongresszus támogatja egy újfajta légiharc-rakéta fejlesztését. Ugyanis ha torlósugár-hajtóművel van szerelve, a PL-15 hatótávolsága elérheti akár a 200 kilométert is, ezzel pedig olyan előnyt biztosíthat a Kína számára, amellyel nem csak az amerikai vadászgépeket veszélyezteti, hanem olyan stratégiai elemeket is, mint a tankerek, a bombázók és a légtérellenőrzők.

Michael Griffin, a Hudson Institute elemzője elmondta: ő különösen amiatt aggódik, hogy mind Kína, mind Oroszország – látszólag sikerrel – hiperszonikus fegyvereket fejleszt, mivel az Egyesült Államoknak még nincs megoldása arra, hogy időben észlelje és lelője az ilyen típusú rakétákat.

Emellett Kína harcigép-flottája is – amelyek legtöbbjére egyébként felszerelhetőek a levegő-levegő rakéták – drámaian javult. Az ország J-20-as vadászbombázó fejlesztési programja például rendkívül sikeresnek nevezhető, ezek segítségével ugyanis Kína már 2020-ra kiegyenlítheti az amerikai légifölényt.

Mindemellett Kína előtt még hosszú út áll. Sugárhajtómű technológiája továbbra is gyenge és Oroszországra támaszkodik, miközben az új fegyverek nagy részét nem tesztelik harci környezetben. Pilótái pedig még mindig gyengébbek nyugati munkatársaiknál a képzési és taktikai készségek területén.

Itt érdemes azonban megjegyezni, hogy a kínai pilótáknak, harci repülőgépeknek és fegyvereknek nem feltétlenül kell jobbnak lenniük az amerikaiaknál, hogy radikálisan megváltoztassák a „csatateret”. Bár a J-20-as például gyenge motorral rendelkezik, és a légiközlekedési szakemberek úgy gondolják, hogy könnyebben észlelhető hátulról és oldalról, mint egy amerikai F-22-es „Raptor”, mégis meglehetősen nehéz lenne észrevenni, továbbá nagy hatótávolságú rakéták garmadájával szerelhető fel. Ez pedig jelentős fenyegetést jelent.

Ez a váltás nem csak az USA számára fontos. India sokáig az oldalvonalról figyelte, ahogy az oroszok egyre kifinomultabb fegyvereket szállítanak Pekingnek, amely pedig Pakisztánt látja el. Éppen ezért a BrahMos Aerospace indiai-orosz közös vállalat nemrégiben kifejlesztett egy olyan fegyvert, ami állítása szerint a világ leggyorsabb szuperszonikus irányított rakétája.

Még sok fejfájást okozhat Kínának az indiai-orosz szuperrakéta

Forrás: Bloomberg / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás