A török ellenzék az ellenük irányuló médiaembargó leállítását követeli

A fősodorbeli médiában való nagyobb megjelenési lehetőséget követelt a török ellenzéki pártok és jelöltjeik számára Muharrem Ince, a legnagyobb ellenzéki erő, a Köztársasági Néppárt (CHP) elnökjelöltje vasárnap, másfél hónappal a júniusban esedékes, előrehozott elnök- és parlamenti választások előtt.

Ince egyebek közt nehezményezte, hogy a CHP gyűléseit egyáltalán nem közvetítik a török televíziós csatornák, miközben a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) még a tartományi szintű gyűléseit is élőben sugározzák. Az ellenzéki elnökjelölt szerint „médiaembargót” vezettek be az ellenzéki pártokkal szemben Recep Tayyip Erdogan török elnök utasítására, aki egyben a kormányzó AKP vezetője is.

Az ellenzéki elnökjelölt közölte azt is, hogy amennyiben a „Palota” által elrendelt embargó folytatódik, pártja a tévécsatornák épülete előtt fog nagygyűléseket tartani. Ince a Palota szó alatt Erdogan elnök mintegy 1000 szobás elnöki rezidenciáját értette, amelynek megépítését számos botrány és ellentmondás övezte. Az ellenzéki elnökjelölt korábban ígéretet tett: ha nyer az elnökválasztáson, eladja Erdogan hivalkodó elnöki palotáját.

Incének az ellenzéki sajtószereplések korlátozására vonatkozó állítását egyelőre sem az elnöki hivatal, sem az AKP nem kommentálta. A Reuters brit hírügynökség szerint a török média Erdogan és miniszterei megnyilvánulásaival van tele, az államfőnek naponta 2-3 beszédét sugározza az összes nagyobb csatorna.

A CHP, a kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) és a Meral Aksener volt belügyminiszter vezette Jó Párt (Iyi Parti) ritkán vagy egyáltalán nem szerepelnek a fő török televíziókban. A HDP pénteken jelentette be, hogy a párt korábbi társelnökét, Selahattin Demirtast választotta elnökjelöltnek. A jelölést a párt közvetítette az interneten, ugyanis a főbb török műsorszórók figyelmen kívül hagyták a politikai eseményt.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Az iszlamista gyökerű AKP 2002-es hatalomra kerülése óta sorra nyerte a választásokat, a pártot vezető Erdogan pedig a török politika megkerülhetetlen figurájává vált. Az országot 16 éve igazgató Erdogan április végén jelentette be, hogy 2019 novembere helyett idén júniusban tartják meg a következő elnök- és parlamenti választást.

Szakértők szerint Erdogan azért hozatta előre a választásokat, hogy mielőbb gyakorolhassa a tavalyi alkotmányos népszavazással megszerzett, kiszélesített elnöki jogköröket – amelyek értelmében ő lesz a végrehajtó hatalom feje -, és megelőzhesse, hogy az AKP szavazókat veszítsen az újonnan megjelenő politikai mozgalmak miatt.

Demirtas azt nehezményezte, hogy a választásokat ráadásul a lassan két éve érvényben lévő rendkívüli állapot alatt fogják megtartani, ami – szerinte – lehetetlenné teszi azt, hogy a voksolást tisztességes úton folytassák le.

Törökországban a 2016-os puccskísérlet óta van érvényben rendkívüli állapot, ez idő alatt tízezreket vettek őrizetbe,és ugyancsak tízezreket bocsájtottak el munkahelyükről. A puccskísérlet óta 180 médiaszervezetet szüntettek meg a török hatóságok és több mint száz újságírót vetettek börtönbe. Ezeket az intézkedéseket a török hatalom azzal indokolja, hogy a célszemélyeknek vagy szervezeteknek közük volt a hatalomátvételi kísérletet Ankara szerint megszervező gülenista hálózathoz, vagy terrorszervezeteknek minősített csoportokat támogattak.

Kapcsolódó cikkünk: A közelgő választásokhoz hasonlót még nem látott Törökország

Forrás: MTI/Reuters

Friss hírek

Volvo XC60 Recharge

Erős negyedévet zárt a Volvo

A kínai Geely többségi tulajdonában lévő Volvo Cars rekordszámú, 182.687 járművet értékesített az idei első három hónapban, 12 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A tisztán elektromos autók aránya 21 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 18 százalékról.

Read More »