A Kína elleni pótvámok Ázsia többi részét is rosszul érinthetik

Ázsia feltörekvő gazdaságai számára nagyon sok forog kockán, ha Donald Trump amerikai elnök beváltja fenyegetését, és valóban 150 milliárd dollár értékű kínai termékre vet ki pótvámokat.

Ez volt az egyik legfontosabb téma, amelyet az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) csütörtöki éves manilai találkozóján megvitattak a szakértők. Ugyanezen a napon magas rangú amerikai delegáció érkezett Pekingbe, hogy folytassák a két ország kereskedelmi vitáiról szóló egyeztetéseket.

A délkelet-ázsiai nemzeteket azért tekintik nagyon érzékenynek Trump esetleges vámtarifáira, mert jelentős mértékben hozzájárulnak az Amerikába irányuló kínai exporthoz.

„Létezik egy Ázsia egészén átívelő, mély regionális értéklánc (…) Tehát az USA és Kína közötti kereskedelmi feszültségek mindenkire hatással lesznek a régióban, mégpedig az értékláncon keresztül” – mondta Cyn-Young Park, az ADB regionális együttműködésért és integrációért felelős igazgatója a CNBC-nek.

Dióhéjban: ez a kiterjedt termelési hálózat magába foglalja a délkelet-ázsiai országokat, amelyek nyersanyagokat és félkész termékeket exportálnak Kínába, ahol ezután legyártják a készterméket, és innen viszik tovább nyugatra.

A Korea Institute for International Economic Policy 2017-es jelentése szerint ezek a köztes termékek teszik ki a délkelet-ázsiai, Kína felé irányuló kereskedelem több mint 50 százalékát. Bár tény, hogy Peking egyre inkább saját maga termel köztes árukat ahelyett, hogy a behozatalra támaszkodna, a világ második legnagyobb gazdasága egyidejűleg nagy összegű beruházásokat hajt végre Délkelet-Ázsiában, ami „erős kereskedelmi-befektetési kapcsolatot jelent” a régióban.

„Ennek eredményeképpen, ha a kínai növekedés 1 százalékponttal lassul az amerikai tarifák súlya alatt, ez 0,3 százalékponttal nyirbálhatja meg a növekedést Ázsia többi részében” – figyelmeztetett Park.

Ez különösen rossz hír a Fülöp-szigetek számára, amely a régió egyik leggyorsabban növekvő gazdasága. Ugyanis a Fülöp-szigeteki export jelentős része – a malajziai RHB bank szerint 16,9 százaléka – a kínai értéklánc része. A délkelet-ázsiai ország például elektronikai alkatrészeket exportál Pekingbe, a kínai cégek pedig ezeket saját nevük alatt szállítják tovább az Egyesült Államokba.

„Minden bizonnyal el kell szenvednünk bizonyos járulékos károkat. A pénzügyi dolgok mellett a közvetlen külföldi befektetések (FDI) és a portfólió-befektetések is érintettek lehetnek a folyamatban, mivel a protekcionista politikát nem lehet kizárólag a kereskedelemre korlátozni” – fejtette ki Diwa Guinigundo, a Fülöp-szigeteki központi bank kormányzóhelyettese.

Így tehát az exportorientált ázsiai gazdaságok szenvedhetik el a legnagyobb veszteségeket, ha az amerikai-kínai feszültségek globális kereskedelmi háborúvá alakulnak. Az egyetlen épkézláb megoldást az jelenti, ha a délkelet-ázsiai országok erősítik a régión belüli kereskedelmet. Ehhez azonban sokat kell még dolgozni, az idő pedig egyre csak fogy.

  • Még nincs minden veszve:
Április elején a kínai Davosként is emlegetett nemzetközi konferencián, a Boao Fórum Ázsiáért (BFA) elnevezésű tanácskozáson Hszi Csin-ping kínai elnök már megpendítette az importvám csökkentésének lehetőségét.

Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »