Több országnak nem tetszik Junckerék javaslata

Míg Németország egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését, addig például a lengyel kormány szerint ez szabálytalan lenne. Ausztria, Hollandia és Franciaország is ellenezi a 2021-2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat egyes elemeit.

Az uniós támogatások jogállamisághoz kötése szabálytalan lenne, mert a kifizetésekről politikai megítélés alapján döntenének, és a támogatások politikai nyomásgyakorlás eszközévé válhatnának – jelentette ki Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes szerdán Varsóban.

Az EU-ügyekért felelős lengyel diplomata arra reagált sajtóértekezletén, hogy az Európai Bizottság aznap a 2021-2027-es költségvetési keret új tervezete kapcsán olyan mechanizmust javasolt, mely a jogállamiság követelményeinek betartásához kötné az uniós kifizetéseket.

Szymanski szerint az uniós költségvetés kapcsán az uniós biztosok közül senki sem mérlegeli komolyan olyan eszközök bevezetését, amelyek „politikai megrendelésre vagy politikai nyomásgyakorlás hatására csorbíthatnák a tagállamok jogait”.

Úgy vélte, hogy „nem mellőzhetők” a lengyel befizetések az uniós kasszába. Aláhúzta egyúttal: Varsó támogatja azokat a törekvéseket, hogy „az európai adófizetők minden egyes euróját szabályosan és átlátható módon költsék el”.

A lengyel kormány azonban „kissé nyugtalanítónak talál bizonyos javaslatokat, amelyek, úgy tűnik, politikai megítélésen alapulnának, ami egyébként eleve ellentmondana a jogállamiságnak” – fogalmazott Szymanski.

A költségvetési tervezet struktúráját illetően a politikus úgy látta: a lengyel kormánynak sikerült megakadályoznia a legradikálisabb támogatáscsökkentési javaslatokat, Lengyelország lehet a kohéziós politika legnagyobb haszonélvezője. A tervezetben teljesültek Lengyelország és Közép-Európa egyes elvárásai, „a teljes kompromisszum eléréséig viszont még nagyon hosszú az út” – jelentette ki.

Szerinte egyelőre nem kerültek egyensúlyba az Európai Unió régi és új céljai, bár az Európai Bizottság „tett bizonyos erre irányuló lépéseket”. Aláhúzta: Varsó nem egyezhet bele olyan költségvetésbe, amely „nem kiegyensúlyozott módon viszonyulna különböző európai országcsoportok fejlődési érdekeihez”. Ezzel többek között arra a lehetőségre utalhatott, hogy a közép-európai államok rendelkezésére álló költségvetési eszközök egy részét a migráció és a munkanélküliség kezelése céljából átcsoportosítanák a dél-európai országok javára.

  • Kapcsolódó cikkünk:

Berlin örül Juncker bejelentésének

Méltányos tehermegosztást sürget a német szövetségi kormány az Európai Unió (EU) következő hétéves költségvetési időszakával kapcsolatban (2021-2027), és egyetért az Európai Bizottság szerdán bemutatott javaslatával, amely szerint a jogállamiság meglétéhez kell kötni a tagországoknak megítélt költségvetési támogatások kifizetését.

Olaf Scholz pénzügyminiszter egy más ügyben – a 2018-as szövetségi költségvetésről és a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervről – tartott berlini tájékoztatón kérdésre válaszolva kijelentette, „helyes, ha jogállami keretfeltételekhez kötik a források felhasználását, mert ez biztosítja, hogy a pénz oda áramlik, ahová áramlania kell”.

Brüsszel, 2018. május 2. Jean-Clude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 2-án, miután a bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti idõszak európai uniós költségvetési tervezetét az Európai Parlamentben. A háttérben olvasható felirat jelentése: EU-költségvetés a jövõért. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

Brüsszel, 2018. május 2.
Jean-Clude Juncker, az Európai Bizottság elnöke egy brüsszeli sajtóértekezleten 2018. május 2-án, miután a bizottság bemutatta a 2021 és 2027 közötti időszak európai uniós költségvetési tervezetét az Európai Parlamentben. A háttérben olvasható felirat jelentése: EU-költségvetés a jövőért. (MTI/EPA/Stephanie Lecocq)

A közös költségvetés legnagyobb nettó befizetőjeként számon tartott ország pénzügyminisztere a tagállami befizetések lehetséges növelésével kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben továbbra is az együttes tagországi bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1 százalékának megfelelő összeggel kellene hozzájárulni a közös kiadásokhoz, akkor Németországnak a jelenlegi évi nettó 25 milliárd eurónál 10 milliárd euróval többet kellene betennie a közös kasszába. Ezt az összeget Németország ki tudja gazdálkodni, de nagyobb mértékű növelésre nem vállalkozna – jelezte a pénzügyminiszter. „Nincs elég fantáziám ahhoz, hogy miként tudnánk igazolni ennél nagyobb kiadásokat” – fogalmazott.

Mint mondta, a GNI-arányosan 1 százalékos befizetés megfelel Németország és a többi tagállam teljesítőképességének, és azt eredményezné, hogy eddiginél több pénz lenne a közös költségvetésben, amelyből Nagy-Britannia távozása miatt az eddiginél eggyel kevesebb országnak kellene kifizetéseket teljesíteni. „Így nemcsak az eddigi, hanem az új közös feladatok, köztük a határvédelemmel, a migrációval vagy a klímavédelemmel kapcsolatos feladatok ellátásra is lenne elég lehetőség” – mondta Scholz. Hozzátette: a 2022-ig kitekintő pénzügyi tervet azzal a feltételezéssel készítették, hogy a 2021-2027-es EU-s költségvetésről a brüsszeli bizottság szerdán bemutatott javaslatával elkezdődött vitának igen valószínű kimenetele, hogy GNI-arányosan 1 százalék lesz a befizetési kötelezettség.

Megjegyezte, hogy a jelenlegi EU-s támogatási programok hatékonyságát is érdemes megvizsgálni, és a jövőben még inkább kellene érvényesíteni azt az elvet, hogy csak olyan ügyekre, programokra, fejlesztésekre kell uniós pénzt adni, amely „európai többletértéket” jelent, minden EU-s állampolgár javát szolgálja.

Bécs, Hága és Párizs nemtetszését fejezte ki

Sebastian Kurz osztrák kancellár hangsúlyozta: bár a javaslatnak vannak pozitív elemei, az elfogadhatatlan jelenlegi formájában. A kormányfő újságíróknak nyilatkozva kiemelte, hogy „számunkra egy elfogadható megoldás még nagyon messze van”, s ezért „kemény, illetve hosszú tárgyalásokra” kell számítani. Kurz elmondta: az előterjesztésnek az uniós külső határokra vonatkozó részeit pozitívan értékeli, ugyanakkor a költségvetési tervezet aránytalanul súlyos terhet ró a büdzsé nettó befizetőre. Hangsúlyozta: Nagy-Britannia uniós kiválását lehetőségként kellene megragadni, az EU gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére.

Mark Rutte holland miniszterelnök szintén elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság javaslatát, amelynek értelmében Hollandiának “túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából”. A nettó befizető Hollandia kormányfője szerint az Egyesült Királyság kiválásával a kisebb EU-nak „kisebb büdzsét is kell jelentenie”. Úgy fogalmazott, hogy ez nehéz döntések meghozatalával is jár. Rutte leszögezte: országa kemény tárgyalásokat fog folytatni „egy korszerű költségvetésért, amelyben a terhek igazságosan oszlanak el”.

Franciaország a javaslatban a közös agrárpolitika forrásainak mintegy öt százalékos csökkentését tartja elfogadhatatlannak – közölte a párizsi földművelésügyi minisztérium. Egy ilyen „drasztikus, masszív és elvakult” lefaragás „egyszerűen elképzelhetetlen”, Franciaország nem fogadhatja el a földművelőknek szánt juttatások csökkentését – tette hozzá a tárca.

  • Korábban írtuk:

Nem lenne indokolt egy negatív piaci reakció

Londoni pénzügyi elemzők szerint indokolatlan lenne egy esetleges komolyabb negatív piaci reakció abban az esetben, ha a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában az eddigieknél kevesebb fejlesztési támogatást kapnának.

A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) európai felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a 2021-2027-es időszakra szóló uniós költségvetési tervezet szerdai bemutatásához időzített tanulmányukban kiemelik: a kohéziós célokra szolgáló EU-folyósítások csökkentése a következő évtizedben logikus lépés lenne, egyrészt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok magasabb jövedelmi szintjei miatt, másrészt azért, mert az EU-költségvetés egésze is kisebb lesz Nagy-Britannia – a második legnagyobb nettó befizető – kilépése után.

A ház londoni elemzői szerint a teljes kohéziós szakpolitikai keretrendszer csökkentése általában, és ezen belül különösen a keleti EU-gazdaságoknak szánt folyósítások visszafogása „aránytalanul negatív” piaci reakciókhoz vezethet a kezdeti időszakban, mindenekelőtt Lengyelországban, tekintettel a nagyobb lengyel részesedésre az EU-költségvetésből, és arra, hogy Lengyelország a többi tagállamnál rosszabb viszonyban van az EU-val. Az ilyen negatív piaci reakciókat azonban inkább érzelmi, semmint ésszerű meggondolások vezérelnék – fogalmaznak a Bank of America-Merrill Lynch elemzői.

A ház a szerdai tanulmányban kiemeli, hogy Nagy-Britannia távozása 12-14 százalékos kiesést jelent az EU-költségvetés bevételi oldalán, így a folyósításokat elvileg mindenképpen csökkenteni kell, bár az Európai Bizottság előállhat javaslatokkal a kiesés ellentételezésére.

A közép- és kelet-európai EU-gazdaságok szempontjából a több mint egy évtizedes EU-folyósítások és konvergencia-folyamat nyomán kialakult magasabb jövedelmi szint azt jelenti, hogy a térség megindult „az éretté válás” felé, és a kevéssé fejlett térségeknek járó finanszírozásokat – amelyek elérhetik, sőt meghaladhatják az egyes tagországok számára folyósított teljes kohéziós juttatás 60 százalékát – egyébként is csökkenteni kell, még a bevételi oldal változása nélkül is – érvelnek szerdai tanulmányukban a Bank of America-Merrill Lynch londoni elemzői.

A ház véleménye szerint mindezt egybevetve indokolatlan lenne a komolyabb piaci meglepődés még abban az esetben is, ha a teljes költségvetési időszakra vetítve Lengyelország kohéziós támogatása 8-16 milliárd euróval, Magyarország, Csehország és Románia támogatása egyenként 2-4 milliárd euróval csökkenne a jelenlegi költségvetési időszakhoz mérve.

Forrás: MTI/AP/dpa

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »