Kína szép csendben felzabálja Európát

Több mint egy évtizeden át a kínai politikai és vállalati vezetők látszólag feneketlen pénztárcákkal járták a világot: Ázsiától Afrikáig, az Egyesült Államokig és Latin-Amerikáig nehezen lehetne figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Kína felemelkedő világhatalomnak titulálja magát. Ami azonban kevésbé ismert, az Kína egyre terjedő befolyása Európában.

Egy, a Bloomberg szakértői által készített tanulmány feltárja, hogy Kína az elmúlt tíz évben legalább 318 milliárd dollár értékben vásárolt vagy fektetett be Európában. A rendelkezésre álló adatok szerint a kontinensnek továbbá körülbelül 45 százalékkal több Kínával kapcsolatos projektje volt ebben az időszakban, mint az Egyesült Államoknak.

Ezek közül néhány volumene és természete – a kelet- és dél-európai, létfontosságú infrastrukturális beruházásoktól a nyugati high-tech vállalatokig – bizonyos szintű aggodalmat keltett az Európai Unióban. Az olyan vezetők, mint Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök éppen ezért közös európai stratégiát sürgetnek, hogy szabályozni tudják Kína könyörtelen előrenyomulását Európában.

A kínai befektetések száma Európában (2008-2018):

Kép forrása: Bloomberg

Kép forrása: Bloomberg

A Bloomberg összesen 678 olyan – lezárult vagy folyamatban lévő – ügyletet vizsgált meg 30 országban, amelyek pénzügyi feltételeit nyilvánosságra hozták. Az elemzésből kiderül, hogy kínai állami- és magánvállalatok legalább 255 milliárd dollár értékű hivatalos üzletben vettek részt az európai kontinensen a vizsgált időszakban, azaz 2008-tól napjainkig. Kína mintegy 360 vállalatot vett át teljes egészében, az olasz gumiabroncsgyártó Pirelli & C. SpA-tól az írországi Avolon Holdings Ltd. nevű repülőkölcsönző cégig, továbbá számos kínai jogi személynek vannak érdekeltségei Európában: részben vagy teljesen az övék legalább négy repülőtér, hat kikötő, szélerőműparkok (legalább kilenc országban), valamint 13 profi futballcsapat.

Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló adatok rendesen alábecsülik Kína ambícióinak valódi méretét és terjedelmét: például 355 olyan fúziót, befektetést és vegyesvállalatot nem tettek bele a kalapba, amelyek nem voltak nyilvánosak. A Bloomberg becslései ez alapján további 13,3 milliárd dollár összértékű ügyletet sugallnak.

Ezen kívül az összesítésben nem szerepeltek a zöldmezős beruházások, illetve a tőzsdei műveletek – amelyek további 40 milliárd dollárt tesznek ki –, valamint az sem, hogy a Geely kínai autógyártó anyacége, a Zhejiang Geely Holding Group tulajdonosa, Li Sufu idén februárban mintegy 9 milliárd dollárért megszerezte a német Daimler járműgyártó 9,69 százalékát, amivel az autóipari óriás legnagyobb egyéni részvényesévé vált.

Kínai érdekeltségek Európában:

Kép forrása: Bloomberg

Kép forrása: Bloomberg

A kínai vásárlási láz a brit fővárosban a legszembetűnőbb: a világ második legnagyobb gazdasága több mint egy tucat irodaépületet „kebelezett be” a londoni City-ben, illetve a Canary Wharf bevásárló- és üzleti negyedben.

A 2016-os év messze a leggyümölcsözőbb volt Kína számára: a China National Chemical Corp. (más néven ChemChina) ekkor jelentette be, hogy meg akarja vásárolni a Syngenta AG svájci növényvédőszer-gyártót, mégpedig 46,3 milliárd dollárért:

Kína növekvő étvágya:

Kép forrása: Bloomberg

Kép forrása: Bloomberg

Az ismert befektetési összeg több mint fele Európa öt legnagyobb gazdaságára koncentrálódik: ahogy az a fenti grafikonon is látszik, a kínaiak csak az Egyesült Királyságban 70 milliárd dollár értékben fektettek be. Azonban Kína a periférián játssza legnagyobb infrastrukturális játékait, például többségi tulajdonos Görögország legnagyobb kikötőjében, Pireuszban.

Itt fontos megemlíteni, hogy van egy bizonyos fokú periféria-megosztottság is, amikor arról van szó, hogy Európa mennyire nyitott a kínai befektetésekre: míg Németország, Franciaország és Olaszország egy egész EU-ra kiterjedő befektetési és átvilágítási mechanizmust szorgalmaz, addig az olyan országok kormányai, mint Görögország, Portugália vagy Ciprus, szkeptikusak egy ilyen lépéssel kapcsolatban, mondván ez akadályozná őket a várva várt külföldi tőke bevonzásában.

„A pénz oda folyik, ahol a leginkább várják. Mindaddig, míg Európában nem léptetnek hatályba egy felülvizsgálati mechanizmust, ide ömlik a kínai befektetés oroszlánrésze. Számítunk arra, hogy az EU nemsokára – az Egyesült Államokhoz és Ausztráliához hasonlóan – szabályozza majd a kínai beruházásokat, addig azonban ez lesz az első számú cél” – fejtette ki Derek Scissors, az American Enterprise Institute Kína-kutatója.

Kínai beruházások iparágak szerint:

Kép forrása: Bloomberg

Legyen szó akár londoni kereskedelmi ingatlanokról, német technológiai vállalatokról, skandináv autógyártókról, mint például a Volvo, vagy energiaszolgáltatókról, mint a svájci Addax Petroleum, a kínai beruházások néhány kulcsfontosságú iparágban csoportosulnak. Kép forrása: Bloomberg

Annak tudatában, hogy ki végzi ezeket a felvásárlásokat, elengedhetetlen, hogy megértsük: az effajta tevékenység hogyan illeszkedik a hivatalos és nem hivatalos kínai külpolitikai célokhoz. Összességében több mint 670 kínai vagy hongkongi székhelyű szervezet fektetett be Európában 2008 óta. (Az elemzésből kihagyták azokat a hongkongi vállalatokat, amelyek nem állnak szoros kapcsolatban a kontinentális Kínával.) Ezek közül csaknem 100 olyan államilag támogatott cég vagy befektetési alap, amelyek együttesen 162 milliárd dollár értékű üzletet kötöttek Európában – ez a Bloomberg által összesített hivatalos adatok 63 százaléka.

Emellett Kínában az állami- és a magánvállalkozások közötti határ sokkal homályosabb, mint Európában: például a Cosco vállalatcsoport, amely azzal fenyeget, hogy elorozza Európa vezető szerepét a tengeri konténeres szállítás terén, az állami tulajdonban lévő China Ocean Shipping Group nyilvánosan értékesített ágaiból áll, és a Boszporusztól a Balti-tengerig üzemeltet kikötőket (vagy vásárolt részesedést kikötőkben).

A Bloomberg által vizsgált tíz legnagyobb befektető közül nyolc állami tulajdonú vagy jelentős állami hátszél segíti. További 30 vagy több vállalkozás jelenlegi tulajdonosai pedig kínai tartományok vagy települések.

A jövőre nézve már most elmondható, hogy a kínai beruházások folytatódni fognak: egyes kínai vállalatok érdeklődést mutattak olyan európai ügyletek iránt, amelyeket még nem is hirdettek meg hivatalosan. Hogy csak néhány példát említsünk:

  • nukleáris reaktorok építése Romániában és Bulgáriában,
  • egy horvát konténerszállító terminál megvásárlása,
  • egy svéd kikötő kiépítése,
  • a Skoda cseh autógyártó és egy írországi olaj- és gáztermelő felvásárlása,
  • a francia Compagnie des Alpes sífelvonó cégbe, valamint egy német villamosenergia-hálózat üzemeltetőbe történő befektetés,
  • továbbá finanszírozás nyújtása egy horvátországi hídhoz és a Budapest-Belgrád vasútvonal kiépítéséhez.

Forrás: Bloomberg

Felkapott hírek

Friss hírek

Végre szintet lépett a Brexit

A brit kormány jóváhagyta a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló megállapodás-tervezetet - közölte szerda este, a kabinet ötórás soron kívüli ülése után Theresa May brit miniszterelnök. Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló nem sokkal később kijelentette: elegendő előrelépés történt egy rendkívüli novemberi csúcstalálkozó összehívásához.

Read More »
< /*} */ ?>

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás