Valódi függetlenségről álmodik Grönland

Katalóniához, Baszkföldhöz és Skóciához hasonlóan Grönlandon, a világ legnagyobb szigetén is – ahol kedden parlamenti választásokat tartanak – erős a függetlenség utáni vágy – írja a dpa német hírügynökség.

Grönland a Dán Királyság része ugyan, de autonóm státuszt élvez, „társország”: a dánoknak csaknem tíz éve kizárólag a kül- és védelmi politikában van szavuk. A mindennapokban azonban sok grönlandi lakos ezt másképp éli meg: ha orvoshoz mennek, tolmácsra van szükségük, lévén itt – mint minden egyéb hatóságnál – dánul beszélnek. A körülbelül 56 ezer lakos többsége ezért úgy véli, hogy Grönlandnak ténylegesen függetlenné kell válnia. Ugyanígy vélekedik az összes mérvadó párt is. A kérdés az, hogy mi a függetlenség ára.

A települések között nincsenek utak, városokról jóformán nem lehet beszélni. Az évi költségvetés felét Dánia biztosítja, tehát elesnének ettől a pénztől, ha elvágnák az anyaországhoz kötő köldökzsinórt – hangsúlyozza előszeretettel Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök.

A grönlandiak reményeit  paradox módon a klímaváltozás táplálja. Nem utolsósorban a légkör felmelegedése következtében ugyanis a sziget geopolitikailag egyre vonzóbbá válik. Az olvadó jég alatt hatalmas nyersanyagkészletek rejtőzhetnek: olaj, urán, ritkaföldfémek. Ez nemzetközi érdeklődést vált ki, ami döntő lökést adhat Grönlandnak a függetlenséghez vezető úton.

„A legtöbb feltárási projekt még csak kezdeti stádiumban van” – mondja Ulrik Pram Grad, a dániai Aalborg Egyetem Grönland-szakértője.  „Ezek a projektek azonban nagyszabású bányászati vállalkozások előtt egyengethetik az utat, amelyek lényegi szerepet játszhatnának a nemzetgazdaságban. Ahhoz azonban, hogy ez sikerüljön, kínai beruházókra van szükségünk” – állítja a szakértő.

A grönlandiak nem akarnak tudomást venni az aggályokról. „Egy kínai kapitalista ugyanolyan kapitalista, mint bármely másik. A dánok nem nagyon törték magukat a bányák miatt” – mondja az aalborgi Grönland-szakértő.

A grönlandi kormánynak nem az a szándéka, hogy Dánia helyett most egy másik országtól legyen  függő. „A legjobb lenne a függőségek elosztása: katonai kapcsolatok az Egyesült Államokkal, egyéb kapcsolatok Dániával és Izlanddal, Norvégiától megtanulhatnánk a bányászat szabályozását, és igen, a kínai beruházások is jól jönnének” – sorolja a szakember.

Mindeddig azonban nem váltak valóra a kínai pénzzel végrehajtandó bányászati tervekkel kapcsolatos nagy várakozások. Csak egy rajtolt sikeresen, a többit jegelik. „Az ágazat nem fejlődik annyira, mint amennyire jósolták” – mondja Maria Ackren, a grönlandi egyetem munkatársa.

Az egyik grönlandi párt, a Partii Naleraq azonban már most kitűzné a függetlenség kikiáltásának időpontját. „Ki akarunk törni az áldozat szerepéből. 2019-ben referendumot akarunk rendezni annak megállapítására, hogy a többség valóban a függetlenség mellett tör-e lándzsát, a végleges döntést pedig 2021-ben akarjuk meghozni” – mondta a párt egyik jelöltje egy dán lapnak.

A legtöbb párt azonban inkább évtizedekben gondolkodik, nem utolsósorban azért, mert eltart egy darabig, míg könnyebben elérhetővé válnak a nyersanyagok az olvadó hóban.

Forrás: MTI/dpa