Miért nem tudják betiltani a Facebookot a fejlődő országok?

Indonézia, amely a Facebook-felhasználók mintegy 6 százalékának ad otthont, nem elégedett a közösségi média óriással. Az ország vezetői még azzal is fenyegetőztek, hogy betiltják a szolgáltatást a legutóbbi adatlopási botrány után. Ez egy igen baljós fenyegetésnek hangzik – azonban üres.

Indonéziában – és úgy általánosságban a fejlődő országokban – a Facebook már nem csupán egy fényképek és hírek megosztására szolgáló felület, hanem talán a legfontosabb csatorna a kisvállalkozások számára, hogy elérjék az ügyfeleket. Ázsiától Afrikáig az országok egyre inkább felismerik, hogy legalább annyira szükségük van a Facebookra, mint amennyire a Facebooknak szüksége van rájuk – ha nem még jobban.

Az emberek mindig is vettek és adtak el különféle dolgokat a Facebookon. 2018-ban csak mostanáig 550 millió ember használta a platformot, hogy „vásároljon vagy értékesítsen tételeket a helyi közösségekben”. A feltörekvő gazdaságokban pedig a közösségi oldalon megvalósuló árucsere egyre inkább mainstream üzleti tevékenységgé válik:

  • egy tanulmány szerint a 2016-os délkelet-ázsiai online értékesítés 30 százalékát bonyolították közösségi hálózatokon keresztül;
  • Vietnamban a vállalkozások 34 százaléka teljes egészében Facebookon keresztül folytatja online műveleteit;
  • Thaiföldön pedig a közösségi média teszi ki az e-kereskedelem több mint felét.

A jelenség egyre inkább globális méreteket ölt. A kenyai, nigériai és dél-afrikai online vásárlók körében végzett, minapi közvélemény-kutatásban a megkérdezettek 32 százaléka kedvenc vásárlófelületének titulálta a Facebook-csoportokat, amelyek így Afrika vezető webáruháza, a Jumia után a másodikak lettek.

Egyes iparágak, köztük a használt elektronikai cikkek árucseréje, szinte kizárólag a Facebookon keresztül történnek. Amikor a kereskedők új árut kapnak, csak felteszik a róluk készült képeket a közösségi oldalra, a Facebook Messengeren pedig lebonyolítják a teljes üzletet. Egyedül az átvételt és a fizetést intézik személyesen.

Mindez nem tűnik igazán hatékonynak. Azonban a Facebook-kereskedelem két kulcsfontosságú problémát is megold a feltörekvő piacokon:

  1. Először is, olcsó megoldást kínál a vállalkozóknak az interneten történő értékesítésre: ahelyett, hogy csináltatna a vállalkozásnak egy weboldalt – ami sokszor drága és megterhelő a kiskereskedők számára – egyszerűen létrehoz egy Facebook oldalt, vagy csak belép egy „adok-veszek” csoportba. Az olyan országokban, mint Vietnam vagy Ghána, ahol az internethez való csatlakozás egyet jelent a Facebookhoz és a WhatsApphoz való csatlakozással, ezek a platformok messze felülmúlják a hagyományos e-kereskedelmi szereplőket.
  2. Másodszor, a közösségi média megoldást jelent a burjánzó bizalmatlanságra és csalásra, amely egyébként gátolja az online kereskedelmet a fejlődő régiókban. Ahelyett, hogy a fogyasztó egy „weboldal mögé rejtőző”, névtelen kereskedőtől venne mobiltelefont, megvásárolhatja azt egy olyan személytől, akit már ismer a közösségi hálón keresztül, vagy egy olyan vállalkozástól, amely a többi vásárló kommentjei és a like-jai alapján megbízhatónak tűnik.

Bár a Facebook-kereskedelem többnyire véletlenül jelent meg, a vállalat az utóbbi időben kezdte formálissá tenni. 2016-ban elindította a Marketplace (piactér) szolgáltatását, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy böngésszenek, vásároljanak vagy értékesítsenek valamit a helyi közösségükben, majd (automatikusan) Messengeren bonyolítsák le az üzletet. Eddig 68 országban – köztük Indiában, Thaiföldön és a Fülöp-szigeteken – érhető el, és a lista folyamatosan bővül.

A Marketplace pedig – a Facebook már így is megdöbbentő e-kereskedelmi lábnyomával kombinálva – egyre nehezebbé teheti a fejlődő országok kormányai számára, hogy szabályozzák, vagy bármivel fenyegessék a vállalatot. A gazdasági törés egyszerűen túl nagy lenne – különösen a kisvállalkozások számára –, nem is beszélve a tiltakozásokról. Az adatvédelmi aggodalmak ráadásul kevésbé tűnnek égető problémának ezekben a gazdaságokban, ahol továbbra is a „fű alatt történő”, készpénzes adásvétel a kereskedelem legnépszerűbb formája.

Természetesen a Facebook bebetonozódása a feltörekvő piacokon nem feltétlenül állandó jelenség. Az Amazon-típusú online piacterek végül vonzóbbá válhatnak a kisvállalkozások számára, mégpedig a jobb logisztikai- és digitális fizetési rendszereknek köszönhetően. Azonban mindaddig, míg ez meg nem valósul, a közösségi oldalon történő kereskedelem nélkülözhetetlen a fejlődő országok számára – akár tetszik ez a kormányaiknak, akár nem.

Forrás: Bloomberg

Friss hírek

Az USA húzza felfelé a világgazdaságot

Az Egyesült Államok tavalyi államháztartási hiányának példátlan pro-ciklikus bővülése felhajtóerőt adott a hazai fogyasztásnak, és ezzel egyidejűleg magyarázattal szolgált az amerikai gazdaság meglepő ellenállóképességet jelző tavalyi növekedésére is.

Read More »