Klórozott csirke lehet az ára a brit-amerikai szabadkereskedelmi megállapodásnak

Az Independent felmérése szerint a britek többsége inkább választaná az Egyesült Királyság magas élelmiszerbiztonsági szabályzatának megvédését az Amerikai Egyesült Államokkal a Brexit után megkötendő kereskedelmi megállapodás helyett.

Az eredmény nagyjából felér azzal, mintha Theresa May Brexit-stratégiájáról tartottak volna egy nyilvános bizalmatlansági szavazást, hiszen a miniszterelnök célja éppen az, hogy a Brexit utáni Nagy-Britannia mihamarabb sikeres kereskedelmi megállapodásokat tudjon tető alá hozni potenciális országokkal.

Ezek közül az USA-val tervezett ígérkezik az egyik leghasznosabbnak – legalábbis gazdasági szempontból. Azonban minden megállapodásnak ára van.

Donald Trump amerikai elnök (b) üdvözli Theresa May brit miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2017. január 27-én. May a január 20-án hivatalba lépett Donald Trump első külföldi vendége volt. (MTI/EPA/Shawn Thew)

Donald Trump amerikai elnök (b) üdvözli Theresa May brit miniszterelnököt a washingtoni Fehér Házban 2017. január 27-én. May a január 20-án hivatalba lépett Donald Trump első külföldi vendége volt. (MTI/EPA/Shawn Thew)

Az amerikai kereskedelmi tárgyalók minden bizonnyal azt fogják a szabadkereskedelmi megállapodás sikeres megkötésének feltételéül szabni, hogy a britek engedjék be piacaikra az EU szabályok alapján jelenleg tiltólistás, ámde hazájukban nagy népszerűségnek örvendő amerikai termékeket, melyeket az EU-ban tiltott élelmiszeripari eljárásokkal kezeltek: a klórral mosott csirkét, a hormonkezelt marhahúst, a csirkeürülékkel táplált állati húsokat és a gyomirtóval „ápolt” terményeket.

Az amerikai kereskedelmi hivatal a napokban közzétette legfrissebb értékelését az EU biztonsági előírásairól, amely hangsúlyozza, hogy azok húsokra vonatkozó szabályai „költségesek és terhesek”, továbbá kijelentette, hogy a vegyszerek használatát részletező előírások „egyszerűen feleslegesek”.

A felmérés alapján, amelyet a Közpolitikai Kutatóintézet (IPPR) megbízásából az Opinium kutató vállalat készített, a szavazók 82 százaléka  a jelenlegi szabályozás fenntartása mellett tette le a voksát, és csupán 8%-uk támogatna egy amerikai kereskedelmi megállapodást ezen az áron.

Liam Fox, Nagy-Britannia kereskedelmi minisztere kiállt a jelenleg tiltott amerikai mezőgazdasági gyakorlatok lehetséges legalizálása mellett, mivel saját szavaival élve „hiszem, hogy meg kell hagyni a briteknek a döntési szabadságot arról, hogy mit szeretnének fogyasztani” és „tudományosan nem bizonyított, hogy a klórral átmosott csirke ártalmas lenne az egészségre”. Fox szerint a média túldramatizálja a hasonló módon kezelt húsok fogyasztásának hatásait.

A szavazás kimutatta azt is, hogy a közvélemény inkább támogatná a brit és az EU szabályzatok összehangolását annak érdekében, hogy az EU-val egy kedvezőbb kereskedelmi megállapodást sikerüljön aláírni.

Marley Morris, a Közpolitikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa elárulta, hogy a válaszadók nem rejtették véka alá, hogy nincs étvágyuk egy szabályozatlan, kalózkodó Nagy-Britanniára, és inkább támogatnák a szigorúbb élelmiszerbiztonsági előírásokat egy amerikai kereskedelmi megállapodás ellenében.

A világ felé nyitó Nagy-Britannia stratégia megvalósulása előtt ráadásul nem az amerikai élelmiszerbiztonság az egyetlen akadály. Pár nappal ezelőtt az Egyesült Királyságba akkreditált indiai főképviselő kijelentette, hogy India csak akkor fogja megnyitni piacait a brit áruk előtt, ha Nagy-Britannia egyszerűbben és gyorsabban beengedi az indiaiakat a határán.

Ez a lépés, azaz a bevándorlási szabályok könnyítése, várhatóan segítene fellendíteni a brit gazdaságot, viszont aláásná a kormány azon törekvését, hogy csökkentse a bevándorlók számát, ami éppen a Brexit-kampány egyik fő eleme volt…

A múlt héten pedig Japán vezető diplomatája a The Independent kérdésére elmondta, hogy ha országának arról kellene döntenie, hogy az EU és a Brexit utáni Nagy-Britannia közül melyikkel kötne szívesebben megállapodást, az előbbi lenne a befutó.

A szavazás eredményeire reagálva a brit Külkereskedelmi Hivatal szóvivője a The Independentnek elmondta: „Az Egyesült Királyság számára az EU-ból való kilépése után is ugyanolyan fontos lesz az állatjóléti-és környezetvédelmi szabályzatok magas színvonalának fenntartása, mint ahogy eddig. Ez érvényes lesz az ország jövőbeli szabadkereskedelmi megállapodásaira is.”

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: The Independent / Kitekintő ; szemlézte: Pallos Judit

Felkapott hírek

Friss hírek