A robotok oldhatják meg Japán munkaerő-problémáját

Miközben a japán társadalom rohamosan öregszik, a munkaerőhiány pedig számos szektorban rémisztő méreteket ölt, egyre kevesebb japán munkavállaló akar például az ország élelmiszer-szolgáltatási ágazatában dolgozni. Mi erre a megoldás?

Amikor Sawanobori Tetsuya körülbelül egy évtizeddel ezelőtt befejezte az iskolát, úgy döntött, hogy saját vállalkozást indít: nagyszülei és nagybátyja nyomdokaiba lépve éttermet nyitott Japánban. Egy évvel később be is zárt.

„Rájöttem, hogy nagyon nehéz” – mondta Sawanobori a CNBC-nek. Kevés szabadnappal, átlagosan napi 16 órát dolgozott, amikor azt mondta, hogy „teljesen kimerült”, és ezért feladta.

„Most – különösen az élelmiszer-szolgáltatási ágazatban – komoly munkaerőhiány van, mivel az embereknek nem fűlik a foguk ezekhez a munkákhoz, a napi szinten ismétlődő, monoton feladatokhoz. Nagyon nehéz és nyomasztó ez azok számára, akik általában 12-15 órát dolgoznak minden nap” – fejtette ki.

Elmagyarázta, hogy a helyzet csak egyre súlyosabbá válik, mivel a japán népesség továbbra is rohamtempóban öregszik, ami egyre nagyobb nyomást gyakorol az aktív munkavállalókra.

A hosszú munkaidő, amelyet gyakran a kemény munka szinonimájának tekintenek, mára kulturális normává vált Japánban, amelyet a több évtizedig tartó gazdasági növekedés a világ harmadik legnagyobb gazdaságává tett. Az 1990-es évektől kezdődően ez a növekedés lelassult, a hosszú munkaidő azonban maradt. A „túlmunka” problémája elég komoly ahhoz, hogy a japán üzleti közösség és a kormány foglalkozzon a megoldásával.

Miközben Abe Sindzó miniszterelnök felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki a képzettebb külföldiek felvételére irányuló terveket, számos iparág a robotika felé fordul a munkaerőhiány leküzdése érdekében.

  • Kapcsolódó cikkeink:

A robotok felemelkedése

Tiszavirág életű étteremvezetői pályafutása után Sawanobori is a robotikában látta meg a lehetőséget. Jelenleg a Connected Robotics elnöke, egy olyan vállalaté, amelyet a technológiai startupokba befektető 500 Startups támogat.

A cég azt tervezi, hogy idén nyáron piacra dob egy olyan robotot, amely segíthet az éttermeknek egy népszerű utcai étel, a takojaki elkészítésében. Sawanobori elmondása szerint a robot képes beletenni és összekeverni a hozzávalókat a forró grillserpenyőbe, majd golyókat formázni belőle sütés közben. (A takojaki darált polippal töltött golyócska.)

Bár a robot nem gyorsítja fel magát a főzési folyamatot, Sawanobori szerint mégis nagy segítség a konyhai dolgozók számára, mivel így nem nekik kell állandóan a forró grill előtt állniuk, kevésbé fáradnak el nap végére. A vállalat azt tervezi, hogy más japán ételek elkészítésére, valamint a mosogatás elvégzésére is készítenek majd robotokat.

Egy másik szektor, amely igen erőteljesen a robotika felé fordult, az az egészségügy, illetve az idősgondozás. A Japan Times szerint 2025-re várhatóan közel 380 000 munkavállaló fog hiányozni erről a területről.

„Az ország növekvő számú idős polgárának ápolása szintén nagyon megterhelő, ezért az emberek hajlamosak elkerülni ezeket a munkahelyeket is, és sok idős ember van, akik körül egyáltalán nincs sem család, sem személyzet, aki gondoskodna róluk” – mondta Sawanobori.

A vállalatok azonban ezt felismerve már most is lépéseket tesznek a munkaigényes folyamatok automatizálása érdekében az egészségügy területén. Hogy csak néhány példát említsünk:

  • Az Asahi Shimbun például januárban jelentette be, hogy a Nagoya Egyetemi Kórház és a Toyota Industries közösen kifejlesztettek egy olyan robotcsapatot, amely a kórházon belül képes gyógyszert szállítani és tesztelni. Ez csökkentené a meglévő ápolónők munkaterhelését, hiszen ezek közül a robotok közül néhányat az éjszakai műszakra is be lehetne fogni.
  • Egy másik példa a Palro, amely egy társalgási robot, és amely képes – például egy idősotthonban – „elkalauzolni” a lakókat az aktuális tevékenységek helyszínére, illetve akár alapvető beszélgetéseket is lehet vele folytatni.
  • Egy harmadik robot – a Paro – képes gondozni a demenciától és az Alzheimer-kórtól szenvedő időseket.
  • Illetve ott van a Robear, amely képes felemelni a pácienst az ágyról és átültetni egy kerekesszékbe.

Kapcsolódó anyagunk: Időseknek fejleszt robotot a Toyota

Mégis, talán mind közül a legismertebb a SoftBank Pepper névre keresztelt humanoid robotja, amelyet számos típusú asszisztensi munkára befogtak, például a boltokban üdvözli a vásárlókat, valamint az áruk kiválasztásában is nagy segítségükre válhat, továbbá képes eligazítani az ügyfeleket a terjedelmes üzletekben, és odavezetni őket a számukra ideális termékekhez. Mára használják bolti és reptéri kisegítőként, pultosként, illetve kórházakban idősek gondozására.

Változik a startupokhoz való hozzáállás

Miközben a japán robotgyártás fejlődését elsősorban a szükségesség vezérli, egyesek azt mondják, hogy az ország változó magatartása a startupok felé szintén emblematikus. Ugyanis Japán rájött, hogy ezek a vállalkozások hajtják az innovációs fejlődést.

Például a Seven Dreamers Laboratories nemrég ezért visszaköltöztette székhelyét Japánba a Szilícium-völgyből.

„2011-ben óriási különbség volt a japán startup piac és a szilíciumvölgyi startup piac között” – mondta Sakane Shin, a vállalat alapítója és vezérigazgatója a CNBC-nek. „De manapság, mintegy nyolc év elteltével, ez drasztikusan változik Japánban” – tette hozzá.

Mint elmagyarázta, korábban a nagy japán vállalatok úgy gondolták, hogy saját maguk folytathatják a technológiai fejlesztéseket. Azonban egy bizonyos ponton rájöttek, hogy ez nem könnyű dolog, ezért úgy döntöttek, hogy partnerséget kötnek japán startup cégekkel.

Forrás: CNBC / Kitekintő

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »