Egy ázsiai-csendes-óceáni szövetség erősödése felbőszítheti Kínát

Az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India az ázsiai csendes-óceáni térség hatalmi egyensúlyának megőrzésén dolgozik. Ez azonban valószínűleg felbosszantja majd a világ második legnagyobb gazdaságát, ami pedig potenciálisan nagyobb kínai katonai jelenlétet eredményezhet a régióban.

A helyzet ilyen szintű eszkalálódása egyre valószínűbbé vált, miután a négy ország tisztviselői külön megbeszéléseket folytattak a novemberi ASEAN-csúcstalálkozón a navigáció, a terrorizmus, a szorosabb kapcsolatépítés és a tengeri biztonság megerősítéséről Ázsiában.

Az „Ausztrália-India-Japán-Egyesült Államok konzultációi az indiai-csendes-óceáni térségről” nevezetű találkozót többen a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quadrilateral Security Dialogue / Quad) újjáéledésének tekintették, amelynek célja szintén egy demokratikus érdekek által vezérelt közösség létrehozása volt a régióban, ugyanennek a négy országnak az együttműködésével.

Kínai a közös ellenség?

„A konzultációk középpontjában a közös, aggodalomra okot adó kérdések álltak – függetlenül attól, hogy ezek biztonsági, gazdasági vagy politikai jellegűek-e” – nyilatkozta nemrégiben Alex Wong, az amerikai külügyminisztérium kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős tisztviselője a CNBC-nek. A stratégák szerint pedig Peking jelenti a legnagyobb közös problémát.

„Noha Kínát egyik nyilatkozatban sem nevezik a nevén, a csoport feltámadását kétségtelenül az ország régióra vonatkozó nagyra törő tervei motiválták” – mondták a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kutatói.

Ez tehát a válasz a kínai haditengerészeti terjeszkedésre, Peking dél-kínai tengeri területi követelései felett érzett aggodalmakra, valamint Kína „Egy övezet egy út” programjára, amellyel az ország gazdasági tőkeáttételét akarják növelni.

Ehhez hozzájön az, hogy Kínát több ízben érte kritika, miszerint kémkedésjellegű kísérletekkel vagy célzott politikai pénzadományokkal beavatkozik más országok belügyeibe. Ezért például Ausztrália – a kínai befolyástól tartva – decemberben bejelentette, hogy meg fogja tiltani azokat a tevékenységeket, amelyek lehetőséget teremtenek a fentiekre. Kína persze tagadta a dolgot.

Arra a kérdésre, hogy a négy ország közötti párbeszéd egyértelműen Kína ellen irányult-e, Wong azt mondta, hogy egyetlen „munkatársi értekezlet” alapján ezt nem lehet megítélni. Hozzátette azonban, hogy szerinte a négy nemzet közötti párbeszéd folytatódni fog, valamint arra figyelmeztetett, hogy „jelenleg senki sem tudja megjósolni, hogy ezek az egyeztetések merre fognak haladni”.

A Quadra ma széles körben úgy gondolnak, mint egy (továbbra is) laza és rugalmas partnerségre, amely a szolidaritáson alapul, nem pedig az intézményesített katonai szövetségen. A tengeri biztonságot a csoport alapvető problémájának tekintik, de emellett az infrastruktúra is fontos szerepet játszik.

Mi lesz Kína válasza?

Eddig Hszi Csin-ping a kínai elnök kormánya fenntartásokkal fogadta a Quad aktivitását, mondván egy ilyen szintű regionális együttműködésnek „sem politikai, sem kizáró jellegűnek” nem kellene lennie.

„A gyakori cáfolatok ellenére a Quad újjáéledése mégiscsak Kínáról szól” – fogalmazott Chengxin Pan, az ausztráliai Deakin Egyetem professzora. „Egyre több rossz dologra számíthatunk Kínától, ha ez a szövetség gőzerővel működni fog” – tette hozzá.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: CNBC / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Csak az elektromos autókban bízik a T&E civil szervezet

Mintegy 43 millió súlyosan környezetszennyező dízelüzemű jármű közlekedik az Európai Unió útjain, és a számuk tovább nő immár három évvel a dízelbotrány kirobbanása után is - írta keddi jelentésében a Transport & Environment (T&E - Közlekedés és Környezet) nevű nemzetközi civil szervezet.

Read More »

Erdogan következő célpontja: a bankrendszer

Erdogan török elnök úgy véli, a hatóságoknak utána kellene néznie az Isbank igazgatótanácsában ülő ellenzékieknek – jelentette a Hurriyet, melynek hatására az ország legnagyobb tőzsdén forgó bankjának a részvényei zuhanásba kezdtek. Az ellenzék szerint Erdogan a banki tulajdonrészt vélhetőleg az immár általa irányított nemzeti vagyonalapba kívánja beolvasztani.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás