Az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India az ázsiai csendes-óceáni térség hatalmi egyensúlyának megőrzésén dolgozik. Ez azonban valószínűleg felbosszantja majd a világ második legnagyobb gazdaságát, ami pedig potenciálisan nagyobb kínai katonai jelenlétet eredményezhet a régióban.
A helyzet ilyen szintű eszkalálódása egyre valószínűbbé vált, miután a négy ország tisztviselői külön megbeszéléseket folytattak a novemberi ASEAN-csúcstalálkozón a navigáció, a terrorizmus, a szorosabb kapcsolatépítés és a tengeri biztonság megerősítéséről Ázsiában.
Az „Ausztrália-India-Japán-Egyesült Államok konzultációi az indiai-csendes-óceáni térségről” nevezetű találkozót többen a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd (Quadrilateral Security Dialogue / Quad) újjáéledésének tekintették, amelynek célja szintén egy demokratikus érdekek által vezérelt közösség létrehozása volt a régióban, ugyanennek a négy országnak az együttműködésével.
Kínai a közös ellenség?
„A konzultációk középpontjában a közös, aggodalomra okot adó kérdések álltak – függetlenül attól, hogy ezek biztonsági, gazdasági vagy politikai jellegűek-e” – nyilatkozta nemrégiben Alex Wong, az amerikai külügyminisztérium kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős tisztviselője a CNBC-nek. A stratégák szerint pedig Peking jelenti a legnagyobb közös problémát.
„Noha Kínát egyik nyilatkozatban sem nevezik a nevén, a csoport feltámadását kétségtelenül az ország régióra vonatkozó nagyra törő tervei motiválták” – mondták a szingapúri Nanyang Technológiai Egyetem kutatói.
Ez tehát a válasz a kínai haditengerészeti terjeszkedésre, Peking dél-kínai tengeri területi követelései felett érzett aggodalmakra, valamint Kína „Egy övezet egy út” programjára, amellyel az ország gazdasági tőkeáttételét akarják növelni.
Arra a kérdésre, hogy a négy ország közötti párbeszéd egyértelműen Kína ellen irányult-e, Wong azt mondta, hogy egyetlen „munkatársi értekezlet” alapján ezt nem lehet megítélni. Hozzátette azonban, hogy szerinte a négy nemzet közötti párbeszéd folytatódni fog, valamint arra figyelmeztetett, hogy „jelenleg senki sem tudja megjósolni, hogy ezek az egyeztetések merre fognak haladni”.
A Quadra ma széles körben úgy gondolnak, mint egy (továbbra is) laza és rugalmas partnerségre, amely a szolidaritáson alapul, nem pedig az intézményesített katonai szövetségen. A tengeri biztonságot a csoport alapvető problémájának tekintik, de emellett az infrastruktúra is fontos szerepet játszik.
Mi lesz Kína válasza?
Eddig Hszi Csin-ping a kínai elnök kormánya fenntartásokkal fogadta a Quad aktivitását, mondván egy ilyen szintű regionális együttműködésnek „sem politikai, sem kizáró jellegűnek” nem kellene lennie.
„A gyakori cáfolatok ellenére a Quad újjáéledése mégiscsak Kínáról szól” – fogalmazott Chengxin Pan, az ausztráliai Deakin Egyetem professzora. „Egyre több rossz dologra számíthatunk Kínától, ha ez a szövetség gőzerővel működni fog” – tette hozzá.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: CNBC / Kitekintő