Ázsia felé tolná el kereskedelmi kapcsolatait Nagy-Britannia

A globális gazdasági aktivitás Dél- és Kelet-Ázsia irányába fog eltolódni a közeli jövőben, ezért az Egyesült Királyság a Brexit után immár önállóan is a lehető legszorosabb együttműködésre fog törekedni az ASEAN-nal és annak  országaival – nyilatkozta az ország nemzetközi kereskedelemért felelős államtitkára.

„A globális gazdasági aktivitás Dél- és Kelet-Ázsia gazdaságai irányába történő elmozdulása fogja meghatározni, hogy hol lesznek a jövő aranyat érő lehetőségei és azt is, hogy merrefelé kell haladnunk”- nyilatkozta pár héttel ezelőtt Liam Fox, aki egy személyben az Egyesült Királyság nemzetközi kereskedelemért felelős államtitkára és a Kereskedelmi Tanács elnöke is.

Fox szónokiassága az Egyesült Királyság külpolitikájának 2010 óta növekvő motivációját tükrözi: a gazdasági hatalom Nyugatról egyre inkább Kelet-Ázsia felé tolódik. Az államtitkár szavai azonban azt a kockázatot rejtik magukban, hogy a közvélemény úgy értelmezi őket, mintha azok elsősorban az Indiához és Kínához köthető lehetőségekre vonatkoznának. Azzal, hogy Fox nem említette meg kifejezetten Délkelet-Ázsiát, csak tovább fokozta az érdeklődést arra vonatkozóan, hogy a szigetország vajon hogyan tervez közeledni ehhez a régióhoz.

ASEAN logo és tagállamai

Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége logó és tagállamai

Az Egyesült Királyságnak hosszú távra szóló biztonsági és gazdasági érdekei vannak Délkelet-Ázsiában. Az ország tagja az Öthatalmi Védelmi Megállapodásoknak, továbbá hadsereget tart fenn Brunei-ben, amely az ASEAN egyik tagállama. Habár Londonnak a Délkelet-Ázsiával megvalósuló kétirányú kereskedelme az Európai Unión belül bonyolított kereskedelmének csupán töredéke, így is 32.4 milliárd fontot hozott a konyhára 2016-ban (ami 9.1%-os növekedés az előző évhez képest). Az Egyesült Királyság térségbeli legfőbb kereskedelmi partnere Szingapúr, amelyen keresztül számos más ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) állammal is folytat kereskedelmi tevékenységet.

Az Öthatalmi Védelmi Megállapodások az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új-Zéland, Malajzia és Szingapúr által közösen létrehozott multilaterális védelmi egyezmények sorozata, amelyet a felek 1971-ben írtak alá. A Megállapodások értelmében az öt hatalom egyikük vagy mindegyikük ellen elkövetett erőszakos cselekmény, vagy annak kockázata esetén „azonnal” konzultál egymással az eseményre adandó közös vagy különálló válasz módjáról.

A kétoldalú együttműködései mellett London az Európai Unió közvetítésével tartja fenn kapcsolatait az ASEAN-nal. Az EU nem mellesleg az ASEAN egyik legfontosabb partnere, lelkesen támogatja a délkelet-ázsiai nemzetközi szervezet mélyülő integrációs törekvéseit politikai, gazdasági és szocio-kulturális területeken. Ahogy egyre közeledik az Egyesült Királyság függetlenedése az Európai Uniótól, Londonnak döntésre kell jutnia arról, hogy milyen kapcsolatot szeretne kialakítani az ASEAN-nal. Az ASEAN alapszabálya számos együttműködési módszert elismer: a teljes politikai-kereskedelmi partnerséget, a részleges, vagy ágazati partnerséget és a fejlesztési partnerséget.

London számára az ideális forgatókönyv az lenne, ha egy sima átmeneti időszakot követően automatikusan saját jogon lehetne az ASEAN önálló, teljes jogú partnere. Ez azonban nem tűnik megvalósíthatónak. Az ASEAN ugyanis 1999-ben egy időre felfüggesztette a partneri státusz megszerzésének lehetőségét, azzal az indoklással, hogy az ázsiai pénzügyi és gazdasági válság következtében meg kell szilárdítania a már fennálló kapcsolatait. Ebből  következően célszerűbb lenne, ha az Egyesült Királyság inkább fejlesztési partnerségi státuszt kérne az ASEAN-tól, vagy ha megpróbálna tető alá hozni egy „összehangolt” partnerséget a nemzetközi szervezettel, amelynek keretein belül nagyobb mértékben figyelembe vennék London régióbeli érdekeit, hozzájárulásait és interakcióit.

A kapcsolatfelvételt a szigetországnak kell kezdeményeznie, ugyanis valószínűtlen, hogy az ASEAN kitapossa számára a hozzá vezető utat. Annak érdekében, hogy az Egyesült Királyság elérhesse az „összehangolt” partnerséget első lépésként egyértelműen bizonyítania kellene egyetértését és elkötelezettségét az ASEAN céljai vonatkozásában, méghozzá tényleges együttműködésén és hosszantartó elkötelezettségén keresztül.

ASEAN tagok

Londonnak döntenie kell továbbá arról is, hogy egy lassan megvalósítható formális partnerséget szeretne az ASEAN-nal, vagy még prosperálóbb gazdasági lehetőségekre törekedne inkább. Az ASEAN-nal kialakított formális partnerség ugyanis nem feltétlenül garancia arra, hogy az Egyesült Királyság kereskedelmi kilátásai drámaian javulni fognak. A nagyobb árukereskedelem nem minden esetben függ a szabadkereskedelmi megállapodástól, amely gyakran nem bontja le a nem vámjellegű akadályokat, és azt is érdemes figyelmbe venni, hogy az Egyesült Királyság hagyományosan erős a szolgáltatások exportjában.

Mindazonáltal az Egyesült Királyság igyekszik úgy pozícionálni magát, mint egy olyan ország, amely a Brexit után önállóan is keresi a szabadkereskedelmi megállapodások létrehozásának lehetőségét az Európán kívüli országokkal, összhangban a gazdasági fellendülést célzó törekvéseivel. London céljai között szerepel, hogy az ASEAN-nal is köt ilyen megállapodást, aminek több módja is lehetséges: bilaterális szabadkereskedelmi megállapodásokon keresztül, kiválasztott ASEAN tagállamokkal, vagy London csatlakozhat a Transz-Csendes-óceáni Partnerség Átfogó és Progresszív Megállapodáshoz.

A Transz-Csendes-óceáni Partnerség egy szabadkereskedelmi megállapodás, amelynek tervét 2010-ben indított el az USA, Ausztrália, Peru, Vietnam, Szingapúr, Új-Zéland, Chile és Brunei. Malajzia még 2010-ben, Mexikó és Kanada 2012-ben, Japán pedig 2013-ban csatlakozott a kezdeményezéshez. Az eredeti felállásban végül nem valósult meg az eredetileg csak TPP-nek hívott terv, ugyanis Donald Trump első intézkedései között kiléptette az Egyesült Államokat, így a bennmaradó országok végül CPTPP néven léptették életbe a megállapodást. A CPTPP két fő célt szolgál: intézkedéseket foganatosít a vámjellegű és a nem vámjellegű kereskedelmi korlátozások csökkentésének érdekében, illetve törekszik egy egységes vitarendezési mechanizmus kiépítésére a befektetők és az államok között.
  

Mivel a már elfogadott, de még mindig húzódó EU-Szingapúr szabadkereskedelmi megállapodás még azelőtt jogerőre emelkedhet, hogy az Egyesült Királyság kilépett az EU-ból, Londonnak lehetősége adódhat arra, hogy egy már létező megállapodás felett bábáskodjon. Lévén, hogy Szingapúr jelenleg az Egyesült Királyság legfontosabb kereskedelmi partnere Délkelet-Ázsiában, nem valószínű, hogy ellenezné a kettejük közötti szabadkereskedelmi megállapodás létrejöttét.

Miközben a statisztikai adatok sok igazságot elrejtenek, azt a tényt nem rejtik véka alá, hogy az Egyesült Királyság áruinak piaci részesedése néhány Délkelet-ázsiai országban már lemaradt Németország és Franciaország mögött. Mivel az Egyesült Királyságnak továbbra is érdeke a minél nagyobb piaci hozzáférés ebben a régióban, a logikus lépés az lenne, ha London figyelmét a CPTPP megállapodásra fordítaná. Kérdéses azonban, hogy vajon politikailag megvalósítható-e a csatlakozás ehhez a megállapodáshoz, ahogy az is, hogy ezzel összeegyeztethető-e egy gyors partneri megállapodás megkötése az ASEAN-nal.

A Brexit folyamata közben a kihívást az jelenti, hogy vajon hogyan tudja az Egyesült Királyság úgy alakítani a délkelet-ázsiai politikáját, hogy egyrészt figyelembe vegye a szélesebb geopolitikai és biztonsági érdekeit, másrészt pedig ezzel párhuzamosan erősíteni tudja gazdasági kapcsolatait is a térségben – ami egy 640 millió fős piacot jelent.  

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: East Asia Forum ; szemlézte: Pallos Judit

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »