Diszkréten kezeli a kínai sajtó Hszi Csin-ping hatalmának kiterjesztését

A kínai parlament csaknem egyhangúlag meghozott döntéséről a világsajtó szalagcímekben számolt be: megnyílt az út Hszi Csin-ping kínai csúcsvezető előtt, hogy akár élete végéig államfő maradjon. Kína ugyanakkor csaknem elsiklott a hír fölött, ami azt tükrözi, hogy zavarban vannak a közvélemény visszafogottsága miatt – írta az AFP francia hírügynökség.

A kínai média furcsa módon diszkréten kezelte a képviselők voksolását. Bár mindössze két ellenszavazat és három tartózkodás mellett megszavazták, hogy az elnöki megbízatásnak ne legyen alkotmányos akadálya, időbeli korlátja, a szigorú ellenőrzés mellett dolgozó kínai média “utasítást kapott, hogy ne beszéljen a reformlépés nyilvánvaló következményéről” – vélekedett Willy Lam, a hongkongi kínai egyetem sinológusa: “Hszi Csin-ping  élete végéig áll majd az állam élén” – mondta.

Eddig az elnök kétszer öt évig tölthette be a posztot, így kívánván megakadályozni a meghatározatlan ideig elnyúló autokratikus hatalomgyakorlást.

Voltak olyan hangok, amelyek bírálták, hogy eltűnt egy szabály, amely mintegy harminc év óta biztosította a hatalom zökkenőmentes átadását. Li Zsuj egykori miniszterhelyettes és Mao Ce-tung titkára március elején a hongkongi sajtóban elítélte a Hszi Csin-pinget immár körülvevő személyi kultuszt. “Élete végéig elnök akar lenni” – mondta az élemedett korú volt politikus a Ming Pao című lapban.

Hszi Csin-ping több mint öt éve irányítja államfőként Kínát, és normális körülmények között 2023-ban kellett volna visszalépnie. A közel háromezer küldött voksolása ugyanakkor azt jelenti, hogy immár annyiszor jelöltetheti magát, ahányszor akarja. A 64 éves Hszit a tervek szerint hamarosan másodszor bízzák majd meg az elnöki teendőkkel.

Li Ko-csiang miniszterelnök szavaz az Országos Népi Gyűlés, azaz a kínai parlament évenkénti ülésszakának ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. március 11-én. A képviselők elfogadták az alkotmánymódosítást, amellyel eltörlik az államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. (MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

Li Ko-csiang miniszterelnök szavaz az Országos Népi Gyűlés, azaz a kínai parlament évenkénti ülésszakának ülésén a pekingi Nagy Népi Csarnokban 2018. március 11-én. A képviselők elfogadták az alkotmánymódosítást, amellyel eltörlik az államfő hivatali idejére vonatkozó korlátozást. (MTI/EPA/Hou Hvi Jung)

“A vasárnapi szavazás nem jelenti, hogy a kínaiak többsége támogatja a a császári rendszerhez való visszatérést. Egyszerűen tisztában vannak azzal, hogy nagyon megnövekedett a Hszi Csin-pinggel való szembehelyezkedés kockázata” – bizonygatja Willy Lam.

Bizonyíték erre, hogy az Országos Népi Gyűlés, a parlament szavazása milyen bírálatokat váltott ki a Vejpo közösségi portálon. “Végünk van”, Visszatértünk a Csing-dinasztia korába” – volt olvasható a “kínai twitteren”, még mielőtt a cenzúra eltávolította volna a kommenteket.

A túl nagy feltűnés elkerülése érdekében még a Zsenmin Zsipao, a hatalmon lévő párt központi orgánuma is kisebbíteni szándékozik a lépés jelentőségét. Ugyan a címlapon számol be  az alkotmánymódosításról, de az egyéb aspektusokkal foglalkozik. Az első oldalas vezércikk csak “az elnöki mandátumok rendszerének megjavításáról” tesz említést, anélkül, hogy részletekbe vagy magyarázatokba bonyolódna.

Vasárnap este egy sajtókonferencián Sen Csun-jao, a rezsim embere arról biztosított mindenkit, hogy  az időbeli korlát megszüntetése széles körű támogatást élvez: a megválogatott küldöttek kétszer is tapsoltak a módosítás előterjesztésekor. “Minden alapot nélkülözőnek” minősítette egy aggódó külföldi újságírónak azt a kérdését, hogy nem jön-e vissza a belharcok kora az utódlás napirendre kerülésekor.

A média diszkréciója szándékos – magyarázza Hu Hszing-tou pekingi politológus.

“Meg akarják gátolni, hogy az emberek túl sokat beszéljenek. Sok ember nem tájékozott. Megegyeznek abban, hogy el kell kerülni a vitát, s hogy a téma kényessé váljon.”

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI / AFP

Felkapott hírek

Friss hírek

Okinava még mindig érzi a II. világháború hatásait

Okinava szigetén körülbelül 25 ezer amerikai katona teljesít szolgálatot - azaz a teljes Japánban szolgáló állomány fele, és akkor még nem számoltunk a további 20 ezer civil szerződéssel alkalmazott állampolgárral. A helyiek ennek nem örülnek, most ráadásul a sziget egyik öblét földdel töltenék fel, hogy oda épülhessen az új katonai támaszpont.

Read More »

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás