Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Egyelőre nem sikerült megoldani az izraeli kormánykoalíció eddigi legsúlyosabb válságát, s a helyi médiában megszólaló szakértők egyre valószínűbbnek tartják, hogy Mose Kahlón pénzügyminiszter jövő hét végéig szabott ultimátumának lejártáig Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya feloszlatásáról és előrehozott választások kiírásáról dönt.
A válságot az ultraortodox pártok bejelentése váltotta ki egy héttel ezelőtt, miszerint csak akkor szavazzák meg a 2019-es költségvetést, ha cserébe a koalíciós többség a kneszetben elfogadtatja az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvényt.
Előzőleg Mose Kahlón közölte, hogy ha a parlament jövő csütörtökön záruló téli ülésszakán nem sikerül megszavaztatnia a jövő évi büdzsét – amely gazdasági könnyítéseket tartalmaz középosztályi centrista szavazóbázisa számára -, akkor kivonul a kormányból, amely pártja nélkül összeomlik.
Avigdor Liberman védelmi miniszter szombat esti Twitter-üzenetével tovább élezte a koalíciós válságot, ugyanis hangsúlyozta, hogy számára fontosabbak az elvi politikai kérdések az esetleges gyakorlati politikai haszonnál, ami a jelenlegi helyzetre lefordítva azt jelenti, hogy nem hajlandó engedményekre a vallásosokkal szemben, hiszen pártja, a Jiszrael Béténu (Izrael a Hazánk) elsősorban orosz ajkú jobboldali szavazóit vallásellenességük különíti el a Likud párt vagy a Naftali Bennet vezette HaBájt Hajehudi (Zsidó Otthon) párt szavazóbázisától, vagyis ezzel a kérdéssel tudja magához kötni őket.
Az izraeli Kneszet plenáris ülésterme 2017. december 27-én (EPA/ABIR SULTAN)
Mindhárom párt azért hangoztatja a szavazóik számára legfontosabb ügyeket, mert egyrészt úgy vélik, hogy zsarolhatóbbá vált a korrupciós rendőrségi ügyek és a várható vádemelés miatt meggyöngült kormányfő, másrészt a várható vádemelés miatti esetleges kormányválság előtt, a közeli új választások előtt, még ebben a kormányzati ciklusban biztosítani akarták szavazóik bizalmát.
Benjámin Netanjahu számára azonban jelenleg igen kedvező lehet az új választások bejelentése, mert ha a jövő hét végén oszlik fel a kormány, akkor a voksolásra várhatóan júniusban kerülne sor, nem sokkal Izrael fennállásának áprilisi, 70. évfordulós ünnepségei, valamint a jeruzsálemi amerikai nagykövetség májusi átadása után, s mindkét eseményt kiválóan beépítheti kampányába, érdemei hangsúlyozására.
A kormányfő a júniusi választásokat a személyéről szóló bizalmi népszavazássá változtathatná, s egy átütő győzelem esetén erre hivatkozva hivatalában maradhatna akkor is, ha a személyével kapcsolatos korrupciós ügyek miatt a főügyész megindítja ellene a bírósági eljárást.
Legutóbb a korrupcióval megvádolt, majd elítélt Ehud Olmert már a rendőrségi nyomozás idején visszavonult a miniszterelnöki hivataltól, de akkor védelmi minisztere, Ehud Barak és kormányának tagjai erre felszólították.
Netanjahu a válság első hetében Amerikában tartózkodott, s a tévé kommentátorai szerint nem tett komoly lépéseket a gond megoldására. Hazaérte után, szombat este megbeszélést folytatott az ultraortodox pártok vezetőivel, majd bejelentette, hogy csak akkor tartja együtt kormányát, ha a benne szereplő pártok vállalják, hogy kitartanak mellette a 2019 novemberében esedékes következő választásokig. Vagyis akkor is, ha számára kedvezőtlen döntést hoz Aviháj Mandelblit főügyész a rendőrség már megjelentetett vádemelési javaslata alapján.
Az ultraortodox pártok és Naftali Bennet a kormányfő távollétében kompromisszumos javaslatokat dolgoztak ki a válság megoldására, ugyanis az ultraortodoxok készek voltak feladni elképzeléseik jelentős részét, mert valójában számukra mindeddig ideális volt a jelenlegi kormány. Jelentős pénzeket kaptak intézményeik működtetésére, és attól tartanak, hogy ez esetleges előrehozott választások utáni várható politikai átrendeződésben csak rosszabbul járhatnak.
Vasárnap reggel a koalíció egyik vezetője azt nyilatkozta a Háárec című lapnak, hogy Netanjahu „politikai kommentátorként viselkedik, semmit nem tesz az ultraortodoxok bevonulási törvényével kapcsolatban”.
A miniszterelnöknek joga van feloszlatni kormányát, ha ezt indokoltnak látja. A koalíció pártjai a szombat esti rádiós híradások szerint elsősorban azt próbálják elérni, hogy ha ez meg is történik, akkor se júniusra, hanem csak az őszi ünnepek utánra írják ki a választásokat, hogy addig elég ideje legyen Mandelblitnek dönteni Netanjahu bírósági eljárás alá helyezéséről a korrupciós ügyekben.
A képet tovább árnyalja, hogy vasárnap nyílt szópárbaj kezdődött a helyi médiában Naftali Bennet és a Likud között, ami elsősorban a jobboldali szavazók megszerzését szolgálja, és már előrevetíti a jövendő választási kampány hangsúlyait.
- Kapcsolódó cikkünk:
Forrás: MTI
