Jó ötlet meghekkelni a Földet?

Az ENSZ égisze alatt 2015 decemberében aláírt, meglehetősen ambiciózus célokat megfogalmazó párizsi klímaegyezmény életbe lépése ellenére továbbra is kétséges, hogy a nemzetközi közösségnek sikerül-e 2°C alatt tartania a Föld átlaghőmérsékletének emelkedését. Ennek nyomán egyre gyakrabban merülnek fel alternatív lehetőségek a globális felmelegedés folyamatának a megfékezésére, hatásainak enyhítésére. Ezek egyike az úgynevezett geoengineering (bolygómérnökség), vagyis az éghajlatváltozásba való szándékos beavatkozás.

A globális felmelegedés jelei kezdenek egyre inkább kézzelfoghatóvá válni. A 2015–2017 közötti időszak volt a valaha mért három legforróbb, egymást követő év. A klímaváltozás következtében tovább olvad az északi-sarkvidéki jégtakaró, savasodnak a tengerek, és egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek – legyen szó akár hurrikánokról, szökőárakról vagy elsivatagosodásról.

A nemzetközi közösség még mindig csak korlátozott sikereket tud felmutatni a klímaváltozás elleni multilaterális összefogás terén. Habár 2015 decemberében a világ szinte összes országa aláírta az ambiciózus célokat megfogalmazó párizsi klímaegyezményt, a szakértők jelentős része szerint az ahhoz kapcsolódó akciótervek megvalósítása sem garantálja, hogy 2°C alatti szinten tetőzzön az átlaghőmérséklet-növekedés az évszázad végéig. A globális felmelegedés kapcsán létrejött, eleve törékeny nemzetközi diplomáciai konszenzust pedig tovább gyengítette Donald Trump amerikai elnök tavaly nyári bejelentése, miszerint kilépteti az Egyesült Államokat az egyezményből.

  • Korábban írtuk:

A fentiek fényében érthető, hogy kétségek merülnek fel a globális felmelegedés sikeres kezelésével kapcsolatban, és egyre inkább előtérbe kerülnek az alternatív megoldások. Ennek egyik legemblematikusabb (és egyben legvitatottabb) példája az úgynevezett geoengineering (magyar terminológiával: bolygómérnökség), vagyis az éghajlati viszonyok nagyszabású és szándékos technológiai manipulálása.

A GEOENGINEERING FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A geoengineering a jelentése szerint szándékos, nagymértékű beavatkozás Földünk éghajlati mechanizmusaiba, a klímaváltozás elleni küzdelem részeként. Lényegében az éghajlat mesterséges befolyásolását érthetjük a fogalom alatt. Egyaránt kezeli a globális felmelegedés kiváltó okait (pl. az üvegházhatású gázok magas légköri koncentrációja) és annak potenciális negatív következményeit (pl. magas átlaghőmérséklet).

Alapvetően két fő típusát különböztethetjük meg. Az első a napsugárzás-menedzsment (solar radiation management, SRM), azaz a felmelegedés csökkentése érdekében a napenergia különböző módokon történő visszatükrözése az űrbe. A másik a szén-dioxid-csökkentés (carbon dioxide reduction, CDR), amely a káros gázokat köti meg vagy vonja ki a légkörből – éppen ezért a szakirodalomban gyakran negatív emissziós technológiának is nevezik ezt.

Forrás: A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványából

Forrás: A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványából

VAN-E ÚJ A NAP ALATT?

A bolygómérnökség nem teljesen új keletű elképzelés. Már a második világháború alatt felmerült a lehetősége, később pedig, az 1960-as években, a hidegháború kontextusában sokat foglalkozott a témával mindkét szuperhatalom.

Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a kezdetleges elképzelések kisebb területi hatáskörű, rövid távú időjárási manipulációról szóltak. Céljuk nem a globális felmelegedés megfékezése, hanem a hidegháborús katonai fölény megszerzése volt.

Példának okáért, a vietnami háború (1955–1975) során az Amerikai Egyesült Államok – a Popeye hadművelet keretében – a csapadékmennyiség növelése érdekében gyakran élt az úgynevezett felhőmagvasítási módszerekkel, azaz a felhőknek különböző cseppképző vegyi anyagokkal (pl. ezüstjodid, nitrogén, szárazjég) történő „bombázásával”. Ily módon próbálták meghosszabbítani a monszunidőszakot a Ho Si Minh-ösvény mentén, hogy azzal gátolják a vietnami katonák előrehaladását.

A katonai alkalmazás mellett napjainkban már viszonylag gyakran történnek kisebb nagyságrendű időjárási manipulációk más céllal is. A 2008-as pekingi nyári olimpia megnyitó ceremóniája idején például a kínai hatóságok rakétákkal oszlatták el a felhőket az égről.

A klímaváltozás ellen használt bolygómérnökségi módszerek azonban sokkal nagyobb hatáskörűek, és vélhetően látványosabb módon avatkoznának be az éghajlatba. Nagyszabású kutatási programok foglalkoznak a témával az Egyesült Államokban, NagyBritanniában, Kínában és Indiában, és egyre több ország érdeklődik iránta.

A fokozódó tudományos érdeklődés ellenére mindmáig kevés érdemi hatástanulmány készült a bolygómérnökség lehetséges alkalmazásával kapcsolatosan. Az eddigi vizsgálatok, kutatások túlnyomó többsége laboratóriumi körülmények között vagy számítógépes modellezéssel valósult meg.

A geoengineeringhez szükséges technológiák túlnyomó része már rendelkezésre áll, de még kevés a gyakorlati alkalmazásuk során szerzett tapasztalat. Éppen ezért a bevetésük legfőbb gátja az éghajlat-manipuláció lehetséges káros hatásaival kapcsolatos bizonytalanság.

További gátat jelent az áruk: már a kutatás-fejlesztési szakasz is rendkívül drága, és a technológiák hosszabb távon történő alkalmazása akár évi több százmilliárd dollárba is kerülhet.

ETIKAI VONATKOZÁSOK

A bolygómérnökséggel kapcsolatos morális felvetések alapkérdése az, hogy az emberiség milyen mértékben avatkozhat be a természet működésébe, úgyszólván mennyire „játszhatunk istent”? A geoengineeringet pártolók azzal érvelnek, hogy az erkölcsi probléma a kisebbik rossz, ha a klímaváltozás legsúlyosabb potenciális forgatókönyveit (pl. az emberiség és az állatvilág szenvedése, a biodiverzitás csökkenése stb.) vesszük figyelembe. Magával a bolygómérnökséggel némi időt nyerhetne az emberiség arra, hogy fenntarthatóbb pályára álljon.

Az intergenerációs (nemzedékek közötti) igazságosság is felmerül, hiszen a jövő nemzedékei iránt érzett felelősségünk nyilvánulhat meg abban, hogy milyen mértékben és eltökéltséggel lépünk fel a klímaváltozás ellen napjainkban.

Veszélyként merül fel a folyamatok fenntarthatatlansága vagy a visszafordíthatatlan jellegük: előfordulhat, hogy egyes elrontott éghajlat-manipulációs beavatkozások miatt újabb és újabb ellenakciókra lesz szükség.

Végül sokan arra is figyelmeztetnek, hogy a geoengineering csökkentheti a klímaváltozás elleni küzdelem iránti hajlandóságot és elkötelezettséget, mivel azt feltételezhetik az államok, hogy majd maga az éghajlat-manipuláció megoldja a globális felmelegedés problémáját.

KÖRNYEZETI VONATKOZÁSOK

Az ökoszisztéma működése rendkívül bonyolult, ezért nehéz a bolygómérnökség potenciális következményeit és mellékhatásait pontosan előre jelezni. A sztratoszferikus aeroszol fecskendezése vagy a felhőfehérítés miatt csökkenhet a kelet-afrikai és dél-ázsiai monszunesők mértéke, ami több milliárd ember élelmiszer-ellátását kockáztatná. Hasonlóképpen megfogyatkozhat az Amazonas-medence esőerdejét érő csapadék is.

Mások az ózonrétegre gyakorolt veszélyes hatásokra figyelmeztetnek. Egyéb lehetséges mellékhatások között tartják számon a tengervizek elsavasodását, az átlaghőmérséklet drasztikus ingadozását vagy a klímamenekültek tömegeinek a migrációját.

NEMZETKÖZI POLITIKAI VONATKOZÁSOK

A jogi szabályozás még nagyon kezdetleges. Átfogó kormányközi (pl. ENSZ-szintű) kodifikációra még nem került sor, azonban egyes, korábban aláírt nemzetközi szerződések utalnak az éghajlat-manipuláció tilalmára. Ide sorolható az 1972-es londoni egyezmény a tengeri szennyezés megakadályozásáról, illetve az 1992-es riói egyezmény a biológiai sokszínűség védelméről.

Ahogy a bolygómérnökség ügye megjelent a diplomáciai napirenden, az ENSZ (2010-ben) moratóriumot vezetett be ellene, de a teljes körű tiltása jelenleg nincs kilátásban.

A geoengineering etikai és környezetvédelmi vonatkozásai mellett a kodifikációt külön nehezíti, hogy rengeteg érintettje és eltérő érdekeltje van, legyen szó akár kormányokról, nemzetközi szervezetekről, tudományos közösségről, környezetvédelmi lobbicsoportokról, vallási közösségekről vagy az üzleti élet szereplőiről.

Az ENSZ-szintű kodifikációt sürgetők amellett érvelnek, hogy mégis szükséges lenne egyfajta konszenzus kialakítására, mivel fennáll annak a veszélye, hogy egyes országok egyoldalúan, önhatalmúlag kezdenek bele az éghajlat-manipulációba. Az Oxfordi Egyetem geoengineeringgel foglalkozó kutatócsoportja összegyűjtött néhány olyan alapfeltételt, amelyek szerintük a bolygómérnökség globális szabályozásához szükségesek. Ezek az „oxfordi elvek” néven ismertté vált, kissé talán utópisztikus kritériumok a következők:

• az éghajlat közjószágként való kezelése;
• széles körű társadalmi egyeztetés a bolygómérnökség működéséről és lehetséges következményeiről;
• a bolygómérnökséggel kapcsolatos tudományos eredmények közzététele, átláthatósága, illetve azok független kutatók által történő kiértékelése;
• a nemzetközi szabályok és intézmények megteremtésének elsődlegessége a bevetés előtt.

Amennyiben valóban sor kerül a geoengineering alkalmazására, az kétségkívül nagy hatással lehet a globális hatalmi erőviszonyokra is. Köztudott, hogy a klímaváltozás már önmagában is aránytalanul nagy mértékben fogja sújtani a fejlődő országokat. Sok esetben a világ legszegényebb országainak a lakosai – akik éppen a legkevésbé járultak hozzá a globális felmelegedéshez – válhatnak a leginkább kiszolgáltatottá a geoengineering hatásainak is.

GAZDASÁGI VONATKOZÁSOK

A geoengineering kérdése számos gazdasági vonatkozással is bír. Ezek közül a legkézenfekvőbb a technológiák fejlesztésének, alkalmazásának az ára. A költségek az előzetes becslések szerint sokszor csillagászatiak: míg a napsugárzás-menedzsment „csak” kb. évi 5-10 milliárd dollárba kerül, addig a szén-dioxid légköri megkötése és/vagy kivonása akár több százmilliárd dolláros tétel.

A szakirodalom szerint a bolygómérnökség nemzetközi szabályozásában egyértelműen rögzíteni kell, hogy ezeket a technológiákat nem lehet anyagi haszonszerzés céljából alkalmazni. A gyakorlatban a szabályozás persze sosem lenne egyszerű.

Végezetül pedig fontos tisztázni, hogy egy-egy éghajlat-manipulációs technológia szabadalmi joga mely államokat/ nemzetközi szervezeteket/személyeket illet.

  • Kapcsolódó cikkeink:

KONKLÚZIÓ

Ahogy a fentiekből is látszik, a geoengineering kérdésköre rendkívül szerteágazó és izgalmas. Nem csak a klímaváltozás elleni küzdelem keretei között értelmezhető, hiszen hatással lehet a migrációra, a mezőgazdaságra, a nemzetközi intézmények szerepére, stb. Emellett számos morális dilemmát is felvet, mivel a bolygómérnökség potenciális hatásai nem fognak egyenlően és igazságosan eloszlani a globális szereplők és a világ térségei között.

Mindazonáltal fontos, hogy ne egyfajta „sebtapaszként” kezeljük az éghajlat-manipulációt, az ugyanis nem helyettesíti a felmelegedés elleni globális összefogást, legfeljebb csak végső szükség esetén kiegészíti az annak keretében meghozandó intézkedéseket. A sok bizonytalan tényező mellett csak annyi bizonyos, hogy ez a téma még komoly nemzetközi vitákat fog szülni.

Forrás: A Külügyi és Külgazdasági Intézet időszaki kiadványa / Szőke Diána

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás