A hadiipar óriásai többet költenek fejlesztésre, mint Európa

Európában a leggyorsabb a védelmi kiadások reálértéken számolt növekedésének üteme a világon, a kiadásokon belül azonban a kutatásra és fejlesztésre szánt összegek továbbra is korlátozottak, és néhány hadiipari óriáscég is többet fordít erre, mint az európai NATO-országok zöme – áll a legnagyobb londoni hadászati-védelmi kutatóintézet szerdán ismertetett éves világjelentésében.

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) által a világ védelmi kapacitásairól és katonai egyensúlyi helyzetéről összeállított idei elemzés (Military Balance 2018) kimutatja, hogy a NATO európai tagországai 2017-ben átlagosan 3,6 százalékkal növelték védelmi kiadásaikat az infláció kiszűrésével mérve.

A ház hangsúlyozza, hogy a 2014-2015-ben kezdődött növekedés folytatódik, ám a védelmi kiadások szerkezetét “okosítani kell”, mivel például Belgiumban és Portugáliában a teljes védelmi költségvetésnek több mint az egyharmadát a katonai nyugdíjak vitték el tavaly.

Mindeközben három globális hadiipari óriáscég, a BAE, a Boeing és a Lockheed Martin egyenként többet költ kutatásra és fejlesztésre, mint Nagy-Britannia és Franciaország kivételével az összes többi európai ország.

Az IISS londoni szakértői szerint a védelmi technológia összehangolt fejlesztését más tényezők mellett az is indokolja, hogy ma már nem magától értetődő az a dominancia a katonai légi tevékenységben, amely az elmúlt három évtizedben az Egyesült Államok és szövetségesei egyik kulcsfontosságú előnyének számított.

A londoni intézet szerint a jelek arra vallanak, hogy Kína 2020-ra hadrendbe állíthatja a korlátozott észlelhetőségű, vagyis “lopakodó” technológiával készülő  Csengtu (Chengdu) J-20 harci repülőgépet. Ha ez megtörténik, az IISS elemzői szerint az Egyesült Államok elveszíti monopolhelyzetét a lopakodó technológiájú, bevethető készültségi szintű harci repülőgépek terén.

Kína emellett hasonlóan ambiciózus lendülettel fejleszti haditengerészetét is. Az országban 2000 óta több tengeralattjáró, romboló, fregatt és korvett készült, mint Japánban, Dél-Koreában és Indiában együtt – áll az IISS világjelentésében.

A tanulmány szerint Kína és Oroszország folyamatosan az Egyesült Államok és szövetségesei globális dominanciájának kikezdésére törekszik, és bár a nagyhatalmak közötti háború korántsem elkerülhetetlen, ezek az országok módszeresen készülnek a konfliktus lehetőségére.

Az IISS-jelentés szerint ugyanakkor Oroszországban a korábban vártnál lassabban halad a katonai technológia meghirdetett nemzedékváltása a szűk finanszírozási és ipari keresztmetszetek miatt. A probléma mindenekelőtt az orosz haditengerészetet érinti. Moszkva mindazonáltal igyekszik a nagy felszíni hadihajók gyártási lassúságát azzal ellentételezni, hogy kisebb hajóira nagy precíziós fokú fegyverrendszereket telepít – hangsúlyozzák a londoni kutatóműhely szakelemzői.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás